Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-25 / 273. szám

2019. NOVEMBER 25., HÉTFŐ GAZDASÁG y Franciaországban magyar szakértőkkel tervezik a kísérleti erőművet Már épül a jövő reaktora v ... JÉ4 A világ összefogásával épül a létesítmény a franciaországi Cadarache-ban Fotó: ITER Forradalmasíthatja az ener­giatermelést a kísérleti fú­ziós atomerőmű, amelynek tervezésén három magyar szakember is dolgozik Fran­ciaországban. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ENERGIA Fenntarthatónak és biztonságosnak ígérkezik az az energiatermelés, amelyet a franciaországi Cadarache­­ban épülő kísérleti fúziós atomreaktor, az ITER (In­ternational Thermonuclear Experimental Reactor) sike­re alapján vár a világ. A mun­kában a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának három szakértője is részt vesz. A fúziós energia előállítá­sakor nem keletkezik a kör­nyezetre káros anyag, ezért is gondolják azt a szakembe­rek, hogy forradalmasíthatja az energiatermelést. A tervek szerint az erőműben 2025-ben hoznak létre először plazmát - az anyag negyedik halmazál­lapotát -, hőt pedig 2035-től ál­lítanak elő két plazmaállapotú hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium héliummá egyesí­tésével. (A plazmaállapot meg­nyilvánulása például a villám­lás és az északi fény is.) A világ legnagyobb kísérle­ti fúziós atomerőművének épí­tése már zajlik egy ideje, egy­­re-másra nőnek ki a földből az épületek, de a létesítmény lelkét, a reaktort csak jövő­re kezdik szerelni. A fejlesz­tők azonban még számos ki­hívás előtt állnak, köztük az a három magyar szakember is, akik az üzemanyag-befecs­kendezés szabályozásával, a rendszer automatizált távfel­ügyeletével és a létesítmény diagnosztikájával foglalkoz-Az első fúziós elvű kísérle­ti reaktorokat már az 1960- as években megépítették, egyiket például Budapesten, a Központi Fizikai Kutatóköz­nak. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a tervező, ki­vitelező konzorcium partnere. Az egyik kihívás a fúzióhoz szükséges 150 millió Celsius­­fokos hőmérséklet előállítá­sa - ismertette magyar újság­írók előtt Kirsten Haupt, az ITER kommunikációs szakér­tője Cadarache-ban. A másik a plazmát körülvevő elektro­mágnesesség előállítása, mert a tartályfalhoz közvetlenül pontban. Ám hamar kiderült, hogy a berendezés bizonyos méret alatt nem működik, afölött viszont nagyon drága. E reaktorok többségének, így hozzáérő, forró plazma elpáro­logtatná. A harmadik a plaz­ma fenntartása, az utolsó pe­dig a reakció során keletkező neutronok befogása.- A plazma előállítása és a kísérleti hőtermelés beindítá­sa között azért van szükség mintegy tíz évre, mert még kö­vetkezik egy nagy összeszere­lési fázis, és ki kell próbálni a nukleárisnak még nem számí­tó, energiatermelés előtti plaz­az ITER-nek is a lelke a szov­jet fejlesztésű tokárnak. Az el­nevezés a tóruszkamra mág­neses tekercsekkel kifejezés orosz nyelvű rövidítése. maállapotokat is. Feltehetően csak ezek sikere után kér az ITER engedélyt a folyamat trí­­ciummal való megismétlésé­re - magyarázta a Világgaz­daságnak Bede Ottó, az ITER egyik mérnöke. A fúziós áramtermelés so­rán a módszer jellegéből adó­dóan nem indulhat el lánc­reakció. A mágneses burok esetleges megszűnése sem okozhat balesetet, mert a két­­grammnyi anyag azonnal le­hűlne - mondta Kiss Gábor, az ITER egy másik mérnöke. A reakció alatti hűtést szolgá­ló berendezések a reaktorénál is nagyobb épületet kaptak. Az ITER tervezése és épí­tése az Euratom-tagállamok és Svájc résztvételével uniós, valamint amerikai, orosz, ja­pán, indiai, kínai, dél-kore­ai együttműködésben folyik. A mintájára épülő reaktor a tervek szerint 60 évig ad tíz­szer annyi energiát, mint amennyi a működtetéséhez szükséges. A fúziós energia költségeiről a szakértők sze­rint korai beszélni, mivel még több évtizednyire vagyunk egy termelőreaktor megépí­tésétől. Az ITER várhatóan 20 milliárd euróba kerül, de ebben szerepel számos olyan teszt- és mérőberendezés költ­sége is, amelyekre a sokkal egyszerűbb termelőreaktor­ban nem lesz szükség. Innovációra, befektetésre szólított fel a bankelnök UNIÓ A gazdaság növekedését támogató és a környezet vé­delmét szolgáló innovációk­ra és befektetésekre szólítot­ta fel a tagállamokat Christine Lagarde az Európai Közpon­ti Bank (EKB) űj elnökeként tartott első beszédében Frank­furtban, egy bankárkonferen­cián. Az euróövezetnek na­gyobb gazdasági növekedést kell elérnie, egyebek között úgy, hogy növeli az állami be­fektetéseket, ha ki akarja vé­deni a külvilág gyengeségét és belsőleg kiegyensúlyozottab­bá akar válni - mondta. Emlékeztetett arra,' hogy idén az euróövezet gazdasá­ga csupán 1,1 százalékkal bő­vülhet a kereskedelmi feszült­ségek és a geopolitikai bizony­talanságok miatt. Arra kérte az euróövezeti kormányokat, hogy erősítsék a belső keresle­tet, miután a kereskedelmi há­borúk miatt hirtelen véget ért a export által hajtott növeke­dés egy évtizede. „A világ má­sodik legnagyobb gazdaságát úgy kell megváltoztatni, hogy nyitott legyen a világra, de le­gyen magabiztos, teljesen ki­aknázza Európa lehetőségeit, hogy a belső kereslet és a hosz­­szú távú növekedés erősebb ütemet érjen el” - hangoztat­ta Lagarde, aki az új egyensúly megteremtéséhez kulcsfontos­ságú elemnek mondta az álla­mi beruházásokat. MW Budapesten is kísérleteztek vele az atomfizikusaink Feléledt a lakosság hitelfelvevő kedve ADÓSLISTA Nyár közepe óta Egy hektár szántóföld országos átlagára 1,5 millió forintra nőtt a 2018-as adatok szerint Fotó: MTI Kisebb mértékben emelkedtek a bérleti díjak Drágább a termőföld nőtt a korábban hitellel nem rendelkező adósok tábora, míg a rossz adósok listája év­ről évre rövidül - derül ki a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiból. Szakértők szerint valószínű­leg a babaváró és a kedvez­ményes lakáshitelek hatására támadt fel a lakosság hitelfel­vevő kedve a nyári hónapok­ban, de a látványos változás­hoz azok az értékpapír-fede­zetű lombardhitelek is hozzá­járulhattak, amelyek a lakos­sági szuperkötvény, a MÁP+ júniusi megjelenésével lettek népszerűek. A KHR-ben nyilvántar­tott magánemberek száma szeptember végén 5,033 mil­lió volt. Úgy tűnik, a háztar­tások a 2008-as válság előt­ti devizahitelek és a kritikus évek tanulságait lassan a he­lyükre teszik, s enyhül a köl­csönökkel szembeni koráb­bi ódzkodásuk is - írja a Ma­gyar Nemzet. Érdekes, hogy a hitelszerződések száma kö­zel másfélszerese az adósoké­nak, ami arra utal, hogy sok ügyfélnek több hitele is van, tehát bátrabban adósodik el, és a ma már sokkal szigorúbb feltételekkel folyósító bankok is megbízhatóbbnak tartják a háztartásokat. 2010-ig a KHR elődje, a BAR-lista csak a rossz adóso­kat vette lajstromba. Főként azok az ügyfelek kerültek fel rá, akiknek a lejárt hiteltarto­zása 90 napnál tovább megha­ladta az aktuális minimálbér nettó összegét. Számuk egy­re csökken, 2014-ben még kö­zel 1,9 millió aktív mulasz­tást tartottak nyilván, míg idén szeptember végén 1,264 milliót. Ma a KHR-ben tartják nyilván az összes lakossági és vállalati adóst, és külön vezet­nek listát a rossz, illetve a jó adósokról. Adataik automati­kusan kerülnek a rendszerbe, de más bankok csak az ügy­fél beleegyezésével kérdezhe­tik le. MW Új módszer kkv-fejlesztési támogatásra EGYEDÜLÁLLÓ Már beadhat­ják támogatási kérelmeiket a mikro-, kis- és középvállalko­zások (kkv-k) a technológiai modernizáció támogatásá­ra. 5-40 millió forint közöt­ti támogatást igényelhetnek új eszközök, gépek beszerzé­séhez, új technológiai rend­szerek kialakításához, vala­mint ezekhez kapcsolódó in­formációs technológiafejlesz­tésekhez. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében megjelent, kétmilliárd forintos keretösz­­szegű pályázati felhívás egy újszerű, feltételesen vissza­térítendő támogatási formá­ban segíti a vállalkozások versenyképességének javítá­sát - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium eu­rópai uniós források felhasz­nálásáért felelős államtitká­ra. Hozzátette: Magyarorszá­gon elsőként indűl el ez az új finanszírozási forma, amely az Európai Unióban is egye­dülálló. Olyan fejlesztések tá­mogathatók vele, amelyekkel a vállalkozások mérhető fejlő­dést érnek el. Az előre meg­határozott eredményessé­gi célok teljesítésének mér­téke alapján születik döntés arról, hogy a támogatási ösz­­szegből mennyit kell vissza­fizetnie a pályázónak, rész­leges vagy teljes felmentést is kaphat. Ha beválik a mód­szer, később hasonló pályáza­tokat írnak ki magasabb ke­retösszeggel is. MW INGATLANPIAC A mező- és er­dőgazdasági területek ára 11 százalékkal nőtt tavaly, míg a földbérleti díjak 6,5 száza­lékkal emelkedtek - derül ki a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) összefoglaló kiadvá­nyából. 2018-ban összesen 72 ezer hektár termőföld gazdája változott, közel ugyanannyié, mint az előző évben. Tavaly a mező- és erdőgaz­dasági hasznosítású területek 1 százalékát értékesítették, az eladottak 72 százaléka szán­tó, 14 százaléka erdő, 10 szá­zaléka gyep volt, a fennma­radó 4 százalékot a szőlő- és gyümölcsösterületek tették ki. Az értékesített terület nagysá­ga Fejér megyében nőtt a leg­nagyobb mértékben, 33 szá­zalékkal, és Pest megyében csökkent a leginkább, 25 szá­zalékkal. A legtöbb termőföl­det Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs- Szatmár-Bereg és Békés me­gye következett (7800, 7300 és 6100 hektár). A KSH ada­tai szerint a szántóértékesítés több mint fele az alföldi me­gyékben realizálódott. A mező- és erdőgazdasági te­rületek ára átlagosan 11 száza­lékkal nőtt tavaly, ezen belül a szántóé 10 százalékkal, így egy hektár szántóföld átlagára 1,5 v millió forint volt. A többi műve­lési ágban is folytatódott a drá­gulás: a gyep 16, a gyümölcsös 15, a szőlő 14, az erdő 9,9 szá­zalékkal került többe tavaly, mint 2017-ben. A szántó átlag­ára régiós összehasonlításban a Dél-Alföldön volt a legmaga­sabb, hektáronként 1,7 mil­lió forint, de Észak-Magyaror­­szág és a Pest régió kivételével a többiben is 1,5 millió forint körül alakult. A régiókon belül a föld minőségétől és egyéb té­nyezőktől függően jelentősek az árkülönbségek, egy jó talaj­minőségű terület hektáronkén­ti ára duplája is lehet egy gyen­ge minőségűének - jegyzi meg a KSH. A legutóbbi, 2016-os össze­írás adatai szerint a mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik, ezen belül a szán­tók 55 százalékát és a legelte­tésre is alkalmas gyepterüle­teknél 42 százalékát használ­ják bérlők. A KSH összeállítá­sa szerint tavaly a szántók át­lagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan. A leg­többet, hektáronként 75 500 forintot Hajdú-Bihar és Tol­na megyében kérték a tulaj­donosok, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 70 900 fo­rintot, míg Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 ezer­nél is kevesebbet kellett fi­zetnie a szántóbérlőknek. Egy hektár szántó éves bérle­ti díja a vételi ár 3,7 százalé­ka volt 2018-ban. A KSH meg­jegyzi, hogy ez az arány 2010 óta egyre csökken, mert az ár évről évre nagyobb mérték­ben emelkedik, mint a bérleti díj. MW A KHR lakossági alrendszerében nyilvántartott természetes személyek számának alakulása (év végi állapot, ezer fő) 2018 2019. szept. MW-grafika, forrás: BISZ Zrt.

Next

/
Thumbnails
Contents