Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-25 / 273. szám
2019. NOVEMBER 25., HÉTFŐ GAZDASÁG y Franciaországban magyar szakértőkkel tervezik a kísérleti erőművet Már épül a jövő reaktora v ... JÉ4 A világ összefogásával épül a létesítmény a franciaországi Cadarache-ban Fotó: ITER Forradalmasíthatja az energiatermelést a kísérleti fúziós atomerőmű, amelynek tervezésén három magyar szakember is dolgozik Franciaországban. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ENERGIA Fenntarthatónak és biztonságosnak ígérkezik az az energiatermelés, amelyet a franciaországi Cadaracheban épülő kísérleti fúziós atomreaktor, az ITER (International Thermonuclear Experimental Reactor) sikere alapján vár a világ. A munkában a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának három szakértője is részt vesz. A fúziós energia előállításakor nem keletkezik a környezetre káros anyag, ezért is gondolják azt a szakemberek, hogy forradalmasíthatja az energiatermelést. A tervek szerint az erőműben 2025-ben hoznak létre először plazmát - az anyag negyedik halmazállapotát -, hőt pedig 2035-től állítanak elő két plazmaállapotú hidrogénizotóp, a deutérium és a trícium héliummá egyesítésével. (A plazmaállapot megnyilvánulása például a villámlás és az északi fény is.) A világ legnagyobb kísérleti fúziós atomerőművének építése már zajlik egy ideje, egyre-másra nőnek ki a földből az épületek, de a létesítmény lelkét, a reaktort csak jövőre kezdik szerelni. A fejlesztők azonban még számos kihívás előtt állnak, köztük az a három magyar szakember is, akik az üzemanyag-befecskendezés szabályozásával, a rendszer automatizált távfelügyeletével és a létesítmény diagnosztikájával foglalkoz-Az első fúziós elvű kísérleti reaktorokat már az 1960- as években megépítették, egyiket például Budapesten, a Központi Fizikai Kutatóköznak. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontja a tervező, kivitelező konzorcium partnere. Az egyik kihívás a fúzióhoz szükséges 150 millió Celsiusfokos hőmérséklet előállítása - ismertette magyar újságírók előtt Kirsten Haupt, az ITER kommunikációs szakértője Cadarache-ban. A másik a plazmát körülvevő elektromágnesesség előállítása, mert a tartályfalhoz közvetlenül pontban. Ám hamar kiderült, hogy a berendezés bizonyos méret alatt nem működik, afölött viszont nagyon drága. E reaktorok többségének, így hozzáérő, forró plazma elpárologtatná. A harmadik a plazma fenntartása, az utolsó pedig a reakció során keletkező neutronok befogása.- A plazma előállítása és a kísérleti hőtermelés beindítása között azért van szükség mintegy tíz évre, mert még következik egy nagy összeszerelési fázis, és ki kell próbálni a nukleárisnak még nem számító, energiatermelés előtti plazaz ITER-nek is a lelke a szovjet fejlesztésű tokárnak. Az elnevezés a tóruszkamra mágneses tekercsekkel kifejezés orosz nyelvű rövidítése. maállapotokat is. Feltehetően csak ezek sikere után kér az ITER engedélyt a folyamat tríciummal való megismétlésére - magyarázta a Világgazdaságnak Bede Ottó, az ITER egyik mérnöke. A fúziós áramtermelés során a módszer jellegéből adódóan nem indulhat el láncreakció. A mágneses burok esetleges megszűnése sem okozhat balesetet, mert a kétgrammnyi anyag azonnal lehűlne - mondta Kiss Gábor, az ITER egy másik mérnöke. A reakció alatti hűtést szolgáló berendezések a reaktorénál is nagyobb épületet kaptak. Az ITER tervezése és építése az Euratom-tagállamok és Svájc résztvételével uniós, valamint amerikai, orosz, japán, indiai, kínai, dél-koreai együttműködésben folyik. A mintájára épülő reaktor a tervek szerint 60 évig ad tízszer annyi energiát, mint amennyi a működtetéséhez szükséges. A fúziós energia költségeiről a szakértők szerint korai beszélni, mivel még több évtizednyire vagyunk egy termelőreaktor megépítésétől. Az ITER várhatóan 20 milliárd euróba kerül, de ebben szerepel számos olyan teszt- és mérőberendezés költsége is, amelyekre a sokkal egyszerűbb termelőreaktorban nem lesz szükség. Innovációra, befektetésre szólított fel a bankelnök UNIÓ A gazdaság növekedését támogató és a környezet védelmét szolgáló innovációkra és befektetésekre szólította fel a tagállamokat Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB) űj elnökeként tartott első beszédében Frankfurtban, egy bankárkonferencián. Az euróövezetnek nagyobb gazdasági növekedést kell elérnie, egyebek között úgy, hogy növeli az állami befektetéseket, ha ki akarja védeni a külvilág gyengeségét és belsőleg kiegyensúlyozottabbá akar válni - mondta. Emlékeztetett arra,' hogy idén az euróövezet gazdasága csupán 1,1 százalékkal bővülhet a kereskedelmi feszültségek és a geopolitikai bizonytalanságok miatt. Arra kérte az euróövezeti kormányokat, hogy erősítsék a belső keresletet, miután a kereskedelmi háborúk miatt hirtelen véget ért a export által hajtott növekedés egy évtizede. „A világ második legnagyobb gazdaságát úgy kell megváltoztatni, hogy nyitott legyen a világra, de legyen magabiztos, teljesen kiaknázza Európa lehetőségeit, hogy a belső kereslet és a hoszszú távú növekedés erősebb ütemet érjen el” - hangoztatta Lagarde, aki az új egyensúly megteremtéséhez kulcsfontosságú elemnek mondta az állami beruházásokat. MW Budapesten is kísérleteztek vele az atomfizikusaink Feléledt a lakosság hitelfelvevő kedve ADÓSLISTA Nyár közepe óta Egy hektár szántóföld országos átlagára 1,5 millió forintra nőtt a 2018-as adatok szerint Fotó: MTI Kisebb mértékben emelkedtek a bérleti díjak Drágább a termőföld nőtt a korábban hitellel nem rendelkező adósok tábora, míg a rossz adósok listája évről évre rövidül - derül ki a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adataiból. Szakértők szerint valószínűleg a babaváró és a kedvezményes lakáshitelek hatására támadt fel a lakosság hitelfelvevő kedve a nyári hónapokban, de a látványos változáshoz azok az értékpapír-fedezetű lombardhitelek is hozzájárulhattak, amelyek a lakossági szuperkötvény, a MÁP+ júniusi megjelenésével lettek népszerűek. A KHR-ben nyilvántartott magánemberek száma szeptember végén 5,033 millió volt. Úgy tűnik, a háztartások a 2008-as válság előtti devizahitelek és a kritikus évek tanulságait lassan a helyükre teszik, s enyhül a kölcsönökkel szembeni korábbi ódzkodásuk is - írja a Magyar Nemzet. Érdekes, hogy a hitelszerződések száma közel másfélszerese az adósokénak, ami arra utal, hogy sok ügyfélnek több hitele is van, tehát bátrabban adósodik el, és a ma már sokkal szigorúbb feltételekkel folyósító bankok is megbízhatóbbnak tartják a háztartásokat. 2010-ig a KHR elődje, a BAR-lista csak a rossz adósokat vette lajstromba. Főként azok az ügyfelek kerültek fel rá, akiknek a lejárt hiteltartozása 90 napnál tovább meghaladta az aktuális minimálbér nettó összegét. Számuk egyre csökken, 2014-ben még közel 1,9 millió aktív mulasztást tartottak nyilván, míg idén szeptember végén 1,264 milliót. Ma a KHR-ben tartják nyilván az összes lakossági és vállalati adóst, és külön vezetnek listát a rossz, illetve a jó adósokról. Adataik automatikusan kerülnek a rendszerbe, de más bankok csak az ügyfél beleegyezésével kérdezhetik le. MW Új módszer kkv-fejlesztési támogatásra EGYEDÜLÁLLÓ Már beadhatják támogatási kérelmeiket a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) a technológiai modernizáció támogatására. 5-40 millió forint közötti támogatást igényelhetnek új eszközök, gépek beszerzéséhez, új technológiai rendszerek kialakításához, valamint ezekhez kapcsolódó információs technológiafejlesztésekhez. A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretében megjelent, kétmilliárd forintos keretöszszegű pályázati felhívás egy újszerű, feltételesen visszatérítendő támogatási formában segíti a vállalkozások versenyképességének javítását - mondta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. Hozzátette: Magyarországon elsőként indűl el ez az új finanszírozási forma, amely az Európai Unióban is egyedülálló. Olyan fejlesztések támogathatók vele, amelyekkel a vállalkozások mérhető fejlődést érnek el. Az előre meghatározott eredményességi célok teljesítésének mértéke alapján születik döntés arról, hogy a támogatási öszszegből mennyit kell visszafizetnie a pályázónak, részleges vagy teljes felmentést is kaphat. Ha beválik a módszer, később hasonló pályázatokat írnak ki magasabb keretösszeggel is. MW INGATLANPIAC A mező- és erdőgazdasági területek ára 11 százalékkal nőtt tavaly, míg a földbérleti díjak 6,5 százalékkal emelkedtek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló kiadványából. 2018-ban összesen 72 ezer hektár termőföld gazdája változott, közel ugyanannyié, mint az előző évben. Tavaly a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1 százalékát értékesítették, az eladottak 72 százaléka szántó, 14 százaléka erdő, 10 százaléka gyep volt, a fennmaradó 4 százalékot a szőlő- és gyümölcsösterületek tették ki. Az értékesített terület nagysága Fejér megyében nőtt a legnagyobb mértékben, 33 százalékkal, és Pest megyében csökkent a leginkább, 25 százalékkal. A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, utána Szabolcs- Szatmár-Bereg és Békés megye következett (7800, 7300 és 6100 hektár). A KSH adatai szerint a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 11 százalékkal nőtt tavaly, ezen belül a szántóé 10 százalékkal, így egy hektár szántóföld átlagára 1,5 v millió forint volt. A többi művelési ágban is folytatódott a drágulás: a gyep 16, a gyümölcsös 15, a szőlő 14, az erdő 9,9 százalékkal került többe tavaly, mint 2017-ben. A szántó átlagára régiós összehasonlításban a Dél-Alföldön volt a legmagasabb, hektáronként 1,7 millió forint, de Észak-Magyarország és a Pest régió kivételével a többiben is 1,5 millió forint körül alakult. A régiókon belül a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek az árkülönbségek, egy jó talajminőségű terület hektáronkénti ára duplája is lehet egy gyenge minőségűének - jegyzi meg a KSH. A legutóbbi, 2016-os összeírás adatai szerint a mező- és erdőgazdasági területek 42 százalékát bérleményként művelik, ezen belül a szántók 55 százalékát és a legeltetésre is alkalmas gyepterületeknél 42 százalékát használják bérlők. A KSH összeállítása szerint tavaly a szántók átlagos éves bérleti díja 55 700 forint volt országosan. A legtöbbet, hektáronként 75 500 forintot Hajdú-Bihar és Tolna megyében kérték a tulajdonosok, Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében 70 900 forintot, míg Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 ezernél is kevesebbet kellett fizetnie a szántóbérlőknek. Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,7 százaléka volt 2018-ban. A KSH megjegyzi, hogy ez az arány 2010 óta egyre csökken, mert az ár évről évre nagyobb mértékben emelkedik, mint a bérleti díj. MW A KHR lakossági alrendszerében nyilvántartott természetes személyek számának alakulása (év végi állapot, ezer fő) 2018 2019. szept. MW-grafika, forrás: BISZ Zrt.
