Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-18 / 267. szám

2019. NOVEMBER 18., HÉTFŐ GAZDASÁG y Az egyik multi mélyen piaci ár alatt kínálta a gyümölcsöt Tiltakoznak az almások A felháborodott hazai almatermesztők a szakmai érdekképviselethez fordultak Fotó: MTI Felháborodtak az almater­melők azon, hogy a hazai gyümölcsöt az egyik áru­házlánc mélyen a piaci ár alatt kínálta akciójában. Szerintük a piaci helyzet nem indokolja az alacsony árakat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MINŐSÉG A szüreti és a fel­­dolgozási szezon lassan lezá­rul, és bár pontos számadat még nincs róla, az biztos, hogy gyenge lett az idei termés étke­zési almából, minden bizony­nyal 400 ezer tonna alatt ma­rad a mennyiség - mondta a Vi­lággazdaságnak Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács alelnö­­ke. Magyarországon általában kétharmad-egyharmad az ipa­ri és az étkezési alma kihozata­li aránya, miközben a fordított lenne kívánatos, de az idén en­nél is rosszabb a helyzet, mert az étkezési minőség a termés egyharmadát sem éri el. Ennek az az oka, hogy sok volt a tava­lyi fagyok miatti minőségi sé­rülés, több volt az apró alma, és a nyári aszály is ártott, pél­dául színeződési problémákat okozott. Ennek megfelelően viszony­lag magas termelői árak ala­kultak ki: az első osztályú, tar­tályládás lédig áruért - ame­lyet nem tároltak, nem cso­magoltak és semmilyen egyéb költség sem terhelte - kilón-A FruitVeB értékelése szerint a gyenge termés miatt Európá­ban és Magyarországon is az átlag alatti almamennyiséget tároltak be, így most nem az akciós készletkisöprést indo­kolja a helyzet, a piacnak sok­ként nettó 100-110 forintot ad­tak a szüreti időszakban. Ez a tavalyi ár duplája - mond­ta Apáti Ferenc. Ha nem egy­kal inkább be kellene osztania az almát a következő szüretig. Egy-egy ilyen akció olyan árver­senyt képes beindítani, amely maga alá temeti az árakat. Ha ezen a szinten marad a magyar alma fogyasztói ára, akkor bé­ből a fa alól adják el az almát, még a tárolás, válogatás, cso­magolás, árumozgatás, szállí­tás és egyebek költségeivel is látható időn belül bekövetkez­het, hogy nem lesz magyar ter­melő által termelt alma a ma­gyarországi boltok polcain, mert ezek az árak a gazdasá­gosság minimális szinten tartá­sát sem biztosítják. számolni kell, ami az alelnök szerint kilónként további net­tó 60-100 forint közötti tétel. Ebbe a helyzetbe „rondított be­le” az egyik áruházlánc akció­ja, amelynek keretében 158 fo­rintos fogyasztói áron - vagy­is az áfát levonva nettó 124 forintért - árulták az almát. Apáti Ferenc szerint az áru­házláncba nem tartályládás alma került, amelyet a beszer­zési ár alatti értékesítés tilal­ma miatt maximum 158 forin­tért vehetett az áruházlánc, ebbe az árba pedig a tárolás és a kapcsolódó költségek már nem férnek bele. Normál eset­ben, ha a termékpályán senki nem akar veszteséget lenyel­ni, nem mehet 250-300 forint alá a fogyasztói ár - mutatott rá a 158 forintos ár irrealitásá­ra Apáti Ferenc. Az idei almaszezonban már szeptemberben is voltak olyan bolti akciók, amelyek a terméskilátásokkal és a pia­ci helyzettel nem magyaráz­ható alacsony árakat eredmé­nyeztek. A 158 forintos akció azután olyan mélységbe taszí­totta a magyar alma fogyasz­tói árát, ami a szakmai szerve­zetek mindegyikét tiltakozás­ra késztette, A szakmai szer­vezetek az összes áruházlánc­cal egyeztetést kezdeményez­nek az ilyen árletörő akciók el­kerülése érdekében - mondta Apáti Ferenc. Felhasznált rezsiutalványok BUDAPEST A nyugdíjasok­nak kézbesített rezsiutalvá­nyok mintegy 60 százalékát váltották be a postákon ed­dig majdnem 14 milliárd fo­rint összértékben - közöl­te a Magyar Posta. A csak­nem 4,6 millió utalvány 22 százalékát szeptemberben, 33 százalékát októberben, 6 százalékát pedig november­ben használták fel az ügyfe­lek. Az átlagos napi beváltási arány a kézbesítéstől számít­va megközelíti a 90 ezer da­rabot. MW Kiegyenlített fejlődés BUDAPEST Kiegyenlített növe­kedés volt a magyar gazda­ságban a harmadik negyed­évben a GDP-t adó ágazatok között - mondta Csath Mag­dolna közgazdász. Kifejtette: az iparban, az építőiparban, a szolgáltatásokban és a ke­reskedelemben is nőtt a tel­jesítmény, mivel a nyári hó­napokban fellendült a turiz­mus és ipari beruházások is megkezdődtek, bár a pon­tos arányokat még nem tud­ni. Csath Magdolna szerint azért is fontos a kiegyenlített fejlődés, mert az eddigi há­rom negyedévben az átlagos GDP-növekedés 5 százalék volt, igya negyedik negyed­évi adatok ezt jelentősen már nem befolyásolják, ezzel kedvező szinten maradhat az uniós átlaghoz való felzárkó­zás. MW Végleg eltűnhet a magyar áru a boltok polcairól? Sok a biztosítatlan gépjármű az utakon Modern ültetvényen jobb minőségű a termés Megéri a korszerűsítés Az idei meggytermés lényegesen jobb lett a vártnál Fotó: MTI AUTÓPÁLYA Már kalkulálha­tók az év végi évfordulós kgfb­­szerződések díjai a Mabisz Díj­navigátoron, és a Mabisz.hu-n tanulmányozhatóak az új fede­­zetlenségi díjak is, amelyeket a felelősségbiztosítással nem rendelkező gépjárművek tu­lajdonosainak, üzembentartói­nak kell fizetniük. A kötele­ző gépjármű-felelősségbiztosí­tásról szóló törvény rendelke­zéseinek megfelelően a héten kellett megkapniuk az érintett ügyfeleknek biztosítótársasá­gaiktól a jövő év január 1-jétől alkalmazandó díjtarifáikat. Akik úgy döntenek, hogy biz­tosításukat valamely más tár­sasághoz szeretnék átvinni, legkésőbb december 1-jén éj­félig el kell juttatniuk írásbe­li felmondásukat a biztosító­jukhoz. Ezt követően egy hó­nap áll rendelkezésükre, hogy megkössék a jövő évre vonat­kozó szerződésüket. Akik nem rendelkeznek a kötelező felelősségbiztosítási fedezettel, a csütörtökön köz­zétett, 2020-ra érvényes fede­­zetlenségi díjtáblázatot érde­mes tanulmányozniuk. Esze­rint személygépjárművek ese­tében - gépjármű-kategóriától függően - 510-1140 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármű nem rendelkezett érvényes kötele­ző gépjármű-felelősségbizto­sítási szerződéssel. Autóbu­szokra a fedezetlenségi díj - a busz férőhelyszámától füg­gően - napi 820-4780 forintot tesz ki, tehergépkocsik eseté­ben pedig akár a 3900 forin­tot is elérheti naponta. Az 5,2 millió magyarorszá­gi gépjármű közül több mint 89,5 ezer gépjármű (kb. 1,7 százalék) nem rendelkezett érvényes kgfb-szerződéssel. Tulajdonosaik nemcsak a fe­dezetlenségi díj megfizetését kockáztatják, hiszen ha bal­esetért felelősek, az okozott akár több millió forintos kárt is meg kell téríteniük. MW Pótolhatatlan a magyar atomenergia TECHNOLÓGIA Nem lehet pótol­ni az atomenergiát, mert alap­erőművekre szükség van a hálózati ingadozások kiküsz­öböléséhez - jelentette ki az Eötvös Loránd Tudomány­­egyetem tudományos főmun­katársa a közszolgálati csa­tornán. Ferencz Orsolya abból az alkalomból beszélt erről, hogy Áder János köztársasági elnök korábbi, Pakson tartott előadásában kijelentette: a klímakatasztrófa elkerülésé­ért nem mondhat le Magyar­­ország az atomenergiáról. A villamosmérnök, kutató példaként említette, hogy Né­metországban az atomellenes lobbi nyomására elkezdték bezárni a nukleáris erőmű­veket, és ennek következté­ben - mint mondta - jelentő­sen megnőtt a villamos ener­gia ára. Továbbá újra üzembe kellett állítani fosszilis tüze­lőanyaggal működő, környe­zetszennyező erőműveket, és Németország jelentős áram­importra szorul - tette hozzá. Ferencz Orsolya szerint a nukleáris és a megújuló ener­gia együttes alkalmazásával teljesíthető az a cél, hogy Ma­gyarország energiatermelé­sének 90 százaléka 2030-ra karbonsemlegessé váljon. Az elmúlt években jelen­tősen fejlődött a nukleáris technológia, és a paksi erőmű új blokkjai már ezen eredmé­nyek alkalmazásával épül­nek - hangsúlyozta az egye­tem tudományos főmunka­társa. MW GYÜMÖLCSÖS Szinte minden terményből kevesebbet taka­ríthattak be az idén a gazdál­kodók, a korszerű ültetvények tulajdonosainak mindazonál­tal lényegesen kisebb kiesést kellett elkönyvelniük, mint a régebbi gyümölcsöskertek tu­lajdonosainak. A leginkább érezhető különbség a meggy­nél jelentkezett. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Ter­méktanács (Fruitveb) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: korszerű technológiával, öntö­zéssel, bizonyos jég- és fagy­védelemmel az idén is jó ered­ményt érhettek el a gazdálko­dók. Csakhogy a mintegy ki­lencvenezer hektárnyi ma­gyar gyümölcstermő terület­nek alig negyede, harmada fe­lel meg ezeknek az elvárások­nak, az ültetvények fennma­radó része régi, gyenge minő­ségű. - A megújuláshoz éven­te 10-12 ezer hektárt kelle­ne újratelepíteni, azonban en­nek nem látni esélyét. A Vi­dékfejlesztési Program hatá­sa is csupán szerény lehet. Az uniós pénzből finanszíro­zott beruházásoknak köszön­hetően a következő egy-két évben 6000-6500 hektárnyi gyümölcsös újulhat meg - mu­tatott rá az elnök. Az ültetvények korszerű­sítésére nagy szükség lenne. Míg a kajszibarackot és a kü­lönböző dióféléket illetően bő­vülést látnak a szakemberek, a meggy, a cseresznye és az őszibarack termőterülete stag­nál, az almánál csökkenés ta­pasztalható. - Akinek korsze­rű ültetvénye volt, és karban­tartotta a gyümölcsösét, ott tíz százalék körüli volt a termés­­kiesés, míg az elhanyagoltabb, régebbi ültetvényeken a meg­szokotthoz képest 30-40, ese­tenként 50 százalékkal keve­sebb gyümölcsöt szüretelhet­tek - emelte ki a Fruitveb elnö­ke. A teljes mennyiségből 150- 160 ezer tonna lehet az étkezé­si minőségű gyümölcs, amiből fedezhető a hazai kereslet. A meggyért kimagaslóan jó árat adtak, ennek igazából csak a modern gyümölcsös­kertek tulajdonosai örülhet­tek. A termés végül a vártnál jobb lett itthon - az előzetesen becsült 55 ezer tonna helyett 70-75 ezer tonna meggy kerül­hetett le az ültetvényekről -, Európában lényegesen keve­sebb meggyet takarítottak be. A tavalyi árak 120 és 150, míg az ideiek 220 és 250 forint kö­zött mozogtak. - Az, aki kor­szerű technológiával dolgozott és nem érte nagyobb csapás az ültetvényét, egészen jól járt eb­ben az évben - állapította meg Ledó Ferenc. MW A kgfb nélküli sofőr maga felel az okozott kárért Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents