Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-18 / 267. szám

ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2019. NOVEMBER 18., HÉTFŐ Politikai vitává fajult a Notre-Dame-székesegyház újjáépítésének mikéntje Lázadnak Macron elnök ellen A tűzvész sújtotta párizsi Notre-Dame-székesegyház újjáépítéséért felelős kor­mánybiztos arra kérte az épület eredeti formájában való helyreállítást szorgal­mazó főépítészt, hogy „fog­ja be a száját”. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu PÁRIZS A Notre-Dame-székes­­egyházban április 15-én kelet­kezett tűzvész elpusztította a huszártornyot és a gerendáza­­tot. Emmanuel Macron elnök másnap azt közölte, hogy öt év alatt szeretné helyreállíttatni a székesegyházat. Az újjáé­­pítők két táborra szakadnak: A hétvégén ismét könnygázfelhőbe borultak Párizs utcái Fotó: AFP az „ortodoxok” azt követelik, hogy a 19. században helyre­állított műemlék azonos má­sa épüljön fel a Viollet-le-Duc által tervezett huszártorony­­nyal. Ehhez a táborhoz tarto­zik a székesegyház főépítésze, Philippe Villeneuve is. A „mo­dernisták” viszont - köztük maga a köztársasági elnök is- újító kézzel nyúlnának az új építményhez, rajta hagy­va a 21. század merész lenyo­matát. „Vagy eredeti formájá­ban helyreállítjuk, és akkor azt én csinálom, vagy kortárs huszártorony lesz, de akkor azt mást fogja megcsinálni”- mondta Philippe Villeneuve főépítész az RTL kereskedelmi rádióban. Jean-Louis Georgelin, a ka­­tedrális helyreállítását vezető kormánybiztos egy parlamen­ti bizottsági meghallgatáson nem rejtette véka alá a véle­ményét a katedrálisban 2013 óta dolgozó főépítészről. „Ami a főépítészt illeti, már elma­gyaráztam neki, fogja be a szá­ját” - mondta kategorikusan a kormánybiztos, aki szerint a huszártorony kérdése csak 2021 elején lesz napirenden. „A katedrális még mindig ve­szélyben van. A stabilizációs fázis még nem fejeződött be. Majd akkor lesz vége, ha a tűz­vész előtt felállványozott hu­szártorony korábbi állványza­tát teljesen elbontották” - je­lezte a kormánybiztos. Vízágyúval oszlattak Könnygázzal és vízágyúkkal oszlatott a párizsi rendőrség szombaton a Macron-ellenes sárgamellényes tüntetésso­rozat egyéves évfordulójának alkalmából rendezett - rend­bontásba torkolló - megmoz­duláson. A Párizs déli részé­ben található Place d'ltalie té­ren feketébe öltözött, arcu­kat eltakaró tüntetők csoport­ja feldúlt egy bankfiókot. Az garázdálkodó tüntetők kuká­kat gyújtottak fel, torlaszokat emeltek, illetve macskakö­vekkel és palackokkal dobál­ták meg a rendőröket. HIRDETÉS Energiát adunk TERET ADUNK A VÁLTOZTATÓKNAK Nézz körül nyitott pozícióink között, és találd meg a helyed abban a munkakörben, ami leginkább illik hozzád! mvm.hu Maholnap elfogynak a hazai állatorvosok PRAXIS A kedvencállat-praxi­­sokon kívül a magyar állator­vosi hivatás helyzete lassan kritikussá válik - egyebek mellett erről is beszélt a Világ­­gazdaságnak a Magyar Állat­orvosi Kamara (MÁOK) főtit­kára. Horváth László elmond­ta, hogy Magyarországon az állatorvosi ellátottság szerke­zete és az állatorvosi szolgál­tatás területenkénti megosz­lása az elmúlt harminc évben praxisok számának alakulása több tényezőtől függ, így pél­dául az utóbbi évek kedvező adózási formái (kata) sokakat késztettek arra, hogy a meg­lévő társas vállalkozásuk he­lyett vagy mellett önálló állat­orvosként is praxist működ­tessenek. Horváth László ez­zel összefüggésben kiemel­te, hogy az állatorvosok és az állatorvosi praxisok eloszlá­sa az országban meglehető-A szakma elnőiesedése is létező probléma nagymértékben átalakult. Ezeket a folyamatokat össze­gezve az látszik, hogy a szak­ma helyzete - különösen a ha­szonállat-ellátás terén - folya­matosan nehezedett. „Állator­vosok nélkül nincs, nem lehet sem megbízható járványvéde­lemről, sem élelmiszer-bizton­ságról beszélni” - mutatott rá. A friss diplomás állatorvo­sok száma általában 100-110 fő között van egy évben, mint­egy 65 százalékuk nő. Az elnő­iesedés egyik következménye, hogy a végzettek döntő többsé­ge a kisállatokkal foglalkozó praxisokban helyezkedik el, és csak kevesen választják a haszonállatos munkát. A MÁOK körülbelül 2400 praxisengedéllyel rendelke­ző szolgáltatót tart nyilván. A sen egyenetlen. A legnagyobb számban Budapesten és Pest megyében dolgoznak állator­vosok: az összes praxis csak­nem 35 százaléka ebben a ré­gióban működik. Szabolcs, Csongrád, Tolna vagy Bara­nya megyében évente csak két-három friss diplomás ál­latorvos áll munkába. A fluk­tuáció kihat az utánpótlásra is, ezért ott, ahol évente csak pár fiatal próbálkozik, igen magas a praktizálok átlagélet­­kora. A vonatkozó javadalma­zási rendszer is visszás: az ál­latorvos csak az általa nyúj­tott állategészségügyi szol­gáltatások bevételeiből él, az államtól nem kap rendszeres havi jövedelmet, ellentétben az embereket gyógyító orvo­sokkal. MW

Next

/
Thumbnails
Contents