Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-16 / 266. szám
7 helyőrség idokQDSZUIQ A tengerparti lány Mikor az erdőre zápor hull alá, millió levél zúg, mint a tenger, félálomban még ágyadban fölülsz. Szemed behunyod, hogy semmit se láss. Az nem igaz, hogy földek vesznek körül, földek és dombok és földek mindenütt. Nincs hegytető és nincs templomtorony, zöld fák közül falvak nem néznek föl ide. Mikor az erdőre zápor hull alá, csak te tudod meg én, Kína Ez a sárkányokkal álmodó rengeteg nemzet milyen hajnalra s mikor fog fölébredni? Óriások sorsa nehéz sors. Törpék letiporták? Szégyen reá! Panaszkodik? Ki segít rajta? Visszaütni készül? Gyáva! Kelj föl, rázd meg magad, állj az ekevashoz! Madarak társa Nem titkolok Nem titkolok én semmit előled. De néha tétova, testetlen vágyak gomolyognak lelkem egén. Szavak ruhájába miképpen öltöztessem őket? Mondjam, hogy tudom, mit akarok? De néha feledést akarok. Mondjam, hogy tudom, mi a vágyam? Most éppen téged akarlak. Testetlen, gomolygó sok szándék. Én nem titkolok semmit előled, de várnom kell. V Balázs heretic Örökmccs lángja Iüstöt nem ereszt Azt hittem hol vagy titokban, vágyban égve. Madarak társa Itt fönn, a kicsi házban madarak társa vagyok. Varjak szállnak át a fejem fölött, és néha-néha sasok. Várnod kell, várnunk kell. A viharra kell várni. Az majd elindít valamerre. Azt hittem, hogy már mindenről beszéltem, ami a világon érdekelhet. Tudod, mit akarok az életemmel. Keringenek a magasban, lustán szelik az eget. De kapzsi szemükkel mindent látnak, embert és egeret. Két hét... Két hét, kétezer mérföld: ennyibe kerül egy vers. A pacsirták dolga már más. Nem lehet kibeszélni sem. Pedig próbálják reggeltől estig buckákon, ághegyeken. Időben s térben távolság ennyi éppen elég egy ilyen kurta kis zöngeményhez. Az a piros mellű madár, az látogatóba jött. Látszik is nyilván: félénk. Elbúvik a rózsabokrok között. A feladatodat betöltötted. Most már akár haza is jöhetsz. Tudod, mikre vagyok kíváncsi. Tudod, hogy mivel mulatom magam. Azt hittem, újat már nem mondhatok. Öreg utcai énekes: elénekeltem minden dalomat. Hát a dolog nem éppen így van. Van egy hajó, mely mindkettőnket egy távoli országba elvihetne. S valahol vár reánk egy kicsi ház, tűzhely, munka, jó emberek... Erről hallottál-e? Lapszámunkat Balázs Ferenc Mesék és Örökmécs lángja füstöt nem ereszt című köteteinek képanyagával illusztráltuk. A sajátos hangulatú könyvillusztrációkat JÁNOSI ANDREA készítette. A festőművész, grafikus, könyvillusztrátor 1979-ben született Szászrégenben. 2003-ban diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem művészetpedagógia szakán, 2008-ban pedig a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem média szakán végzett rendezőként. A Projectograph Kiadó gondozásában 2007-ben indult útjára a Kincses képeskönyv sorozat, melynek illusztrátoraként nyolc kötetet jegyez. Számos, zömében gyerekirodalmi kötetet illusztrált a Koinónia, a Bookart, a Gutenberg, a Kriterion, a Méry-Ratio, az Irodalmi Jelen és a Nórán kiadóknak. 2010-ben Felméri Cecília Mátyás, Mátyás című animációs dokumentumfilmjét rajzolta. A Napsugár gyerekirodalmi lap munkatársa. A Kolozsváron élő művész további munkáit a www.janosiandrea.ro oldalon lehet megtekinteni. in memóriám „SZÁRNYAD VAN, LELKEM, MEG NE TAGADD MAGAD!" Bonczidai Éva Dávid Ferenc (1520?, Kolozsvár - 1579, Déva) - születési nevén Franz Hertel - különös építője a szabadságnak. Legfőképpen azért, mert a szabadság felelősségére okított, és lénye az igazság kitartó keresésére ösztönöz ma is. A 16. században a papi pálya valószínűleg egy biztos pályamodellt jelentett. Wittenbergből hazatérve az 1550-es évek elején Dávid Ferenc katolikus plébánosként állt az Úr és a közösség szolgálatába. Ő viszont nem a dogma tanításaiban, a liturgikus külsőségekben rögzült hagyományban kereste a kérdéseire a választ, hanem a Szentírásban. Ellentmondásokat érzett az egyházi tanokban, a Bibliában megszólaló Isten viszont feloldotta ezeket - ez a tapasztalat munkálhatott a reformátorok missziójában is, abban a törekvésben, hogy az egyház térjen vissza az Ige tanításaihoz. Dávid Ferenc sajátos utat járt be ebben az igazságkeresésben. Lutheránus lett, sőt idővel a lutheránusok püspöke. Egy földi karrier csúcsán azonban neki még mindig nemcsak válaszai voltak, hanem kérdései is. A helvét ágat követve református lett - református püspök. Mai szemmel sokan furcsa rekordként értelmeznék azt, hogy ebben a belső igazságkeresésben egy új utat is nyitott: ő lett a Magyar Unitárius Egyház alapítója és első püspöke is. János Zsigmond erdélyi fejedelem udvari prédikátoraként kezdett antitrinitárius nézeteket vallani. Főként neki és a fejedelem támogatásának köszönhető, hogy Erdély a vallásszabadság jelképe lett, ugyanis először itt foglalták törvénybe a szabad vallásgyakorlást biztosító határozatot. A fejedelem halála után, az 1572. évi marosvásárhelyi országgyűlést követően érvénybe lépett az újabb hitújítások tilalma. Ez alapján 1579- ben perbe fogták Dávid Ferencet, és életfogytiglani fogságra ítélték - 440 éve, 1579. november 15-én a dévai várbörtön foglyaként halt meg. Sorsa drámai alapanyag, jelkép, példa - olyan alap, melyre olyan testvériség épül, ami nem veti ki magából a kételkedőket. A hagyomány egy latin nyelvű epitáfiumot és egy elégiát is úgy tart számon, mint amit Dávid Ferenc a cellájában mondogatott. Az irodalomtörténészek bebizonyították, hogy ezek a szövegek valójában nem kötődnek a vértanú püspökhöz, mégis a művek egy-egy magyarra fordított sora szállóigeként terjed. Például valószínűleg Pálfy Márton gimnáziumi tanár 1910- ben, a Keresztény Magvetőben közreadott fordításából származik a Dávid Ferencnek tulajdonított buzdítás: „Szárnyad van, lelkem, meg ne tagadd magad!”, a püspök életműve ismeretében mégis hozzá méltónak érezhetjük e szavakat, talán ezért ragaszkodnak ezekhez a hívei is. Ugyanígy a szellemisége, karizmatikus személyisége felől próbálta a képzőművészet is megragadhatóvá tenni az alakját. Dávid Ferenc első egész alakos szobrát idén állították fel szülővárosában, Kolozsváron. A püspökről nem maradt fenn hiteles korabeli ábrázolás, az évszázadok során a művészi képzelet által teremtett arcvonások hagyományozódtak portré gyanánt az őt tisztelőkre. Egyik legismertebb Dávid Ferenc-arc Körösfői-Kriesch Aladár (1863-1920) A tordai országgyűlés című festményén látható, de a festő itt valójában az idősödő Liszt Ferencről mintázta a vallásalapító portréját. Gergely Zoltán idén felállított, 2,65 méter magas szobra nem a korábbi portrék ismert vonásait foglalja bronzba, hanem szintén az egyházalapító püspök szellemiségét ragadja meg: a templom és az iskola között látható alak bal kezében könyvet tart, jobbját pedig kinyilatkoztató, megszólító tartással nyújtja felénk, miközben mint-DAVID FERENC 1.5 20 ! - 15 79 Rí. J-OJíMATOR, F.ISO UM1ARIU.S PÜSPÖK ■Ljfs Forrás: Kolozsvár-belvárosi Unitárius Egyházközség ha épp hozzánk lépne. Közvetlen, méltó jellemvonás az a konok meg bölcs, nyitott, szelíd, erős - ez jut nem alkuvás is, amelyet élete és haróla a szemlélődő eszébe. Ezekhez lála egyaránt példáz. 2019. november IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
