Tolnai Népújság, 2019. november (30. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-16 / 266. szám
I ytTÜML helyorseg folytatás a 1. oldalról I ortre 3 Forrás: Wikipédia Azonban Bethlen - habár a harácsolást helytelenítette - egy ideig kitartott mellette, sőt segítette is az uralkodásban. Amikor Báthory 1611-ben elkezdett közeledni a Habsburgokhoz, és erőit a török ellen gyűjtötte, Bethlen értesítette a temesvári pasát, azonban a levél végül Báthory kezébe jutott, a korábbi bizalmi ember kegyvesztett lett. Egy évvel később Báthory meg is akarta öletni Bethlent, aki Temesvárra menekült, ahol szövetséget kötött a törökökkel az erdélyi fejedelem megbuktatására. A diplomata 1613-ban választották fejedelemmé, azonban a köztes időszakban sem volt rest, előkészítette saját uralkodását - ezt manapság leginkább lobbinak nevezhetnénk -, maga a szultán, I. Ahmed is fogadta. Mindeközben Báthory szövetséget kötött II. Habsburg Mátyással, így 1613 áprilisában a török uralkodó fejedelemmé nevezte ki Bethlent. Októberben a kolozsvári országgyűlés felmentette Báthoryt, és huszonharmadikán egyhangúan Bethlen Gábort választották Erdély fejedelmévé - mindeközben nyolcvanezer török katona biztosította a zavartalan szavazást. Az uralkodó mérsékelni szerette volna a belviszályokat, lazított a katolikusok ellen hozott törvényeken, maga mellé állította Báthory híveit, és a szászoknak többletjogokat adott. Bethlen Gábor megerősítette a gazdaságot, a kincstárról és annak forgalmáról részletes szétírást készíttetett, és felülbírálta a korábbi évek adományozásait. II. Mátyás rossz szemmel nézte az új erdélyi fejedelem térnyerését, ám sem a németek, sem a magyarok nem kívántak háborúba bocsátkozni, ezért 1615- ben elismerte Bethlent Erdély uralkodójának. Az aranykor A harmincéves háború kitörése remek alkalmat adott a Habsburg-ellenes harc megkezdésére. A csehek fellázadtak a II. Mátyás után trónra lépő II. Ferdinánd ellen, idővel pedig Erdély is csatlakozott a konfliktushoz, felállt a fejedelemség első állandó hadserege. Bethlen visszaszerezte szinte a teljes Magyar Királyságot, 1620-ban pedig magyar királlyá is választották. Ősszel - miközben már Bécs alatt álltak csapatai - megkezdődött Prága mellett a harmincéves háború első csatája, a fehérhegyi csata, ahol a protestáns csehek álltak szemben a Német-római Birodalommal. Bethlen az előbbiek segítségére sietett, azonban elkésett, a csehek pedig az alig egyórás csatában vereséget szenvedtek. Bethlen végül kénytelen volt a Habsburgokkal tárgyalni, lemondott királyi címéről, azonban a fejedelemség területe tovább bővült hét felső-tiszai vármegyével. Bethlen Gábor alapjaiban változtatta meg a gazdaságot. A gyarapodást nem adózással kívánta elérni, hanem a merkantilizmusnak nevezett gazdasági irányzattal, amelynek lényege az exporttöblet. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a nemesfémet - ugyanis ez volt akkoriban a pénz egyetlen formája - az országba vonzzák, a helyben kitermelt nemesfémek kiáramlását pedig megakadályozzák. Bethlen külföldről szakembereket hívott be, fejlesztette a nemesfémbányászatot, és letiltotta a jelentősebb és drágább áruk kivitelét. Gyulafehérvárat politikai és kulturális központtá tette, aki akkoriban szeretett volna a városban letelepedni, ingyen kapott telket. 1622- ben református főiskolát is alapított itt, rendezte az oktatásügyet, az iskolák mindenki előtt nyitva álltak. Ez év májusában halt meg a felesége. Második feleségének az akkor regnáló II. Habsburg Ferdinánd főherceg 13 éves lányát, Cecíliát szemelte ki. A házassággal megszilárdíthatta volna Erdély és a Habsburgok viszonyát, ezzel létrehozva egy, a törököktől függetlenül, bécsi támogatással működő fejedelemséget, azonban a friggyel kapcsolatos kérését elutasították, és a családból származó hercegnőket kínálgattak neki. így házasodott össze végül Brandenburgi Katalinnal 1625-ben (legalábbis ekkor írták alá a szerződést). Ezzel Bethlen rokonságba került II. Gusztáv Adolf svéd királlyal és a dán királyi családdal is. A kormányzás, a sok csatározás, Erdély aranykorának megteremtése azonban testileg és lelkileg is elfárasztotta az uralkodót, aki alig 49 évesen, 1629. november 15-én halt meg. Utolsó szavait Kemény János leírásából ismerjük: „Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? senki nincsen bizonyára, bizonyára nincsen.” A haldoklónak már beszélni sem volt ereje, utolsó szavait papírra vetette. Az ember A rengeteg hadviselés, illetve az erre való nevelés már kezdetben formálta Bethlen jellemét. Azzá a határozott, hadakozó férfivá vált, akivé válnia kellett. Azonban a katonai neveltetés, a rengeteg csata mellett kevés lehetősége és ideje jutott a művelődésre, ezért Bethlen életét a harcok, politikai játszmák mellett a kulturális élet fejlesztése tette ki. Fontos szerepet töltött be életében a művelődés is, hiszen sérelmezte, hogy ifjúkorában nem tanították meg latinul. Saját kocsit is készíttetett, amely a legkedvesebb könyveit szállította, és ahová csak tehette, magával vitte, hogy sose maradjon olvasmány nélkül. Azokkal a tudósokkal - sőt többel is -, akiket elhívott udvarába, korábban levelezésben állt. A Bethlen Gáborról készült egyik legismertebb festményen éppen tudósai körében látható. Elsősorban az antik témák- köszönhetően a reneszánsznak -, illetve - mivel református volt - a bibliai kérdések foglalkoztatták. Meghozta a „jó ízlést” Gyulafehérvárra is, a sokat látott uralkodó palotáját a világ minden tájáról származó különlegességek - keleti szőnyegek, velencei kárpitok, freskók - díszítették. Gyulafehérvár ekkoriban Mátyás udvarához lehetett hasonlatos. A fejedelem nem lett gőgös, a főiskola egynéhány tanára még oktatta is. Ritkaság, hogy aki az országot fegyverrel az ellenségtől megvédi, később a békét szilárdítja meg és jólétet hoz. Első felesége, Károlyi Zsuzsanna - akit nehéz időszakban, a Bocskai-szabadságharc alatt vett feleségül - volt igazi szerelme, lelki társa. Hadakozó államférfiként Bethlen rengeteg időt töltött távol otthonától, és kettejük házassága sem épp boldog epizódoktól volt telített: gyerekei mind fiatalon meghaltak. Azonban levelezésükben a házasság végéig - felesége haláláig- gyakran „szerelmes szívemének szólították egymást. Károlyi Zsuzsanna halála megrendítette, egyes leírások szerint az addig szilárd és határozott Bethlen szinte „lebegő” lett. Második feleségével csak tolmács segítségével tudtak beszélni, hiszen a fejedelem alig beszélt idegen nyelveket, Brandenburgi Katalin pedig nem ismerte annak az országnak a nyelvét, ámelyről korábban azt sem tudta, hogy létezik. Házasságuk aligha volt boldognak mondható, amit az is bizonyít, hogy a feleség meg is csalta férjét. Emlékezete Bethlen Gábor tevékenysége és érdemei sokáig elhallgatott részei voltak a történelemnek, ami annak is köszönhető, hogy a katolikus Habsburgok nem kívántak a református, ellenük gyakran fellépő fejedelem személyével foglalkozni. Éppen emiatt alakult ki a Habsburg-vonallal szemben egy magyar protestáns nézőpont, képviselői a legnagyobb államférfiak közé emelték Bethlent: erre azonban a 19. század második feléig várni kellett. Kétségkívül a legjelentősebb hatású munkát Szekfű Gyula, a huszadik század egyik legnagyobb történésze végezte, aki kiadta a fejedelem halálának háromszázadik évfordulóján Bethlen Gábor életrajza című könyvét. Szekfű az akkor még modernnek számító szemlélettel mutatta be Bethlent, európai szintű politikusként kezelte, és szakított a korábbi hazaárulók-hazafiak (vö. kurucok-labancok) megosztottsággal - képes volt efölé emelkedni, és objektiven bemutatni a fejedelem tevékenységét. Megosztó mű lett, ahogy korábban megosztó volt Bethlen személye is. Mélyen egyetérthetünk Kemény János szavaival, aki cikkünk címében idézett soraival búcsúzott a halott fejedelemtől. Erdély hanyatlása a 17. század végével véglegesnek számított, az addig tapasztalható stagnálás Bethlennek köszönhető: több aranykor nem köszöntött Erdélyre. 2019. november ____ ___________________________IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET * * t
