Tolnai Népújság, 2019. szeptember (30. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-09 / 209. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2019. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ A hónap műtárgya egy törökverő vitézé is lehetett K. Németh András a közel ötszáz éves gyűrűvel Fotó: Mártonfai D. Gyakorlott mester műve a gyűrű HÍREK Betonjárdából is kinőtt a növény KAP05PULA Egy érdekes képet küldött szerkesztőségünknek Fazekas Bernadett. A Kapospulán élő nagymamája, Tóth Molnár Jánosné - lapunk régi előfizetője - udvarában a betonjárda és a lépcső közötti néhány milliméteres résből kihajtott és jó nagyra növekedett egy paradicsombokor, mely láthatóan gyönyörűen terem. Bár ezen a fekete-fehér fotón nem látszik, de szép, nagy, piros paradicsomok lógnak a növényen. TN Hókotróval várták a gyerekeket PAKS Nyílt napot tartottak az elmúlt hétvégén a Magyar Közút Zrt. mérnökségein. A helyszínek között szerepelt többek között a paksi is, ahol az érdeklődő családok megismerhették a társaság járműparkját. Fel lehetett ülni például egy hókotróra, és az útellenőri autót is ki lehetett próbálni. H. E. Vagyonvédelmi tanácsokat adtak DOMBÓVÁR Az Országos Rendőr-főkapitányság által indított - az állampolgárok vagyonvédelmét elősegítő - Házhoz megyünk bűnmegelőzési program keretében újra az egyik helyi áruházban hozott létre információs pontot a Dombóvári Rendőrkapitányság bűnmegelőzési szakembere a napokban. Az érdeklődők ezúttal a vagyonvédelem fontosságáról, az időseket érintő csalások módszereiről hallhattak hasznos tanácsokat Tóth Szilvia rendőr főtörzszászlóstól. A helyszínen az állampolgárok a megelőző vagyonvédelmi tanácsadás mellett, áldozatvédelemmel kapcsolatos ajánlásokat is kaphattak a kolléganőtől. TN Érdemes volt ez év februárjában „megvallatni” a középkori Dáróvár, a mai Jágónak északi határa területét. Dr. K. Németh András régész főmuzeológus, tudományos titkár a műszeres leletfelderítéskor egy ezüst pecsétgyűrűre bukkant. Múltunk ezen értékes emléke, egyúttal a hónap műtárgya a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, a 16. századból származik. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Ma már csak két nagyobb alapfalmaradványnyal tudatja egykori, fényes létét-Dáróvár. Összes többi maradékát a 19. század végén a közeli uradalom építkezéseihez hordták el. A várat valószínűleg a 13. században építtette Mojs nádor rokona, Dárói Salamon. Az erősség utolsó birtokosa a híres Hármaskönyv - Tripartitum - nevű törvénykönyv megalkotója, Werbőczi István nádor fia, Werbőczi Imre volt. Utóbbi, apja törökbarát politikájával szembefordulva I. Ferdinánd király oldalára állt, és Tolna megyei főispánként, a Kapos mentén fekvő váraira - Döbrököz, Dombó, Dáró - támaszkodva, saját jövedelmét sem kímélve szervezte a környék törökellenes védelmét Buda 1541-es eleste után, fő vára, Döbrököz 1545-ös török kézre kerüléséig. Dáró várát egy 1564-as adat szerint a törökök lerombolták, így érthető, hogy a hódoltság idején már nem szerepel a forrásokban.- Feltehetően ekkoriban, a 16. század közepének törökellenes harcai idején, vagy akár a vár 1540-es években történt végleges feladásakor kerülhetett földbe az ezüstgyűrű - mondta el lapunknak dr. K. Németh András. - A gyűrűn lévő címerpajzsban látható ábrázolás, a szablyát tar-A poncolással, azaz az ötvöstárgyak felületét ismétlődő motívumokkal díszítő eljárással keretezett fej közepén egyenes szélű, címerpajzs alakú bemélyített mező, benne fokéllel és keresztvassal ellátott szablyát tartó, bevésett kar látható. A karon viselt ruha redőit három haránt irányú, bevésett vonal jelzi. A címerpajzs fölött egymás mellett bevésett, balra hajló félhold, mellette ötágú csillag található. A gyűrűfejet körben két vízszintes bevésett vonal, közte pedig ferde rovátkák díszítik. Alatta, a gyűrűkarika felső részén, a gyűrűfej alatt közvetlenül további két bevésett vízszintes vonal van, az alsó vonal alatt 9, illetve 10, hegyével lefelé néző, bevésett, apró háromszögdísszel. A kopásnyomok alapján huzamosabb ideig használhatták. A véset minősége alapján készítője gyakorlott mester lehetett. A gyűrű legközelebbi párhuzama Baja környékén került elő: címerképe a dárói példányéval megegyező - bár a szablya helyett ezen kardot láthatunk -, még ha kivitelezése jóval gyengébb színvonalú is. A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye formailag is hasonló, ovális fejű ezüstgyűrűket őriz Komáromból és ismeretlen lelőhelyről. tó kar a török elleni harcok idején hazánkban a heraldika egyik legkedveltebb címerképe volt. Számos családi címerben megtalálható ez a katonáskodásra, vitézségre utaló motívum. Éppen a viszonylagos gyakoriság miatt - és monogram hiányában - sajnos nem tudjuk meghatározni, hogy pontosan kié is lehetett. De valószínűleg nem tévedünk nagyot, ha Werbőczi Imre valamelyik kis-vagy köznemesi származású katonájához kötjük a tárgyat.- Közülük néhányat név szerint is ismerünk Tinódi Lantos Sebestyénnek köszönhetően, aki éppen Dáró várában írta meg „Werbőczi Imrének Kászon hadával kozári mezőn viadalja” című históriás énekétfolytatta dr. K. Németh András. - A leírás a tolnai főispánnak a fosztogatásra induló mohácsi bég felett a mai Egyházaskozár mellett 1542 márciusában aratott győzelmét örökíti meg. A költeményben említett Sárközi Gábor, Budaházi János és Muti István olyan, a török hódítás miatt birtokaikat vesztett, részben környékbeli, részben messzebbről idekerült nemesek voltak, akik Werbőczi Imre alatt vállaltak katonai szolgálatot. Nevükön kívül alig tudunk róluk valamit, így címereiket sem ismerjük, de a szablyát tartó kart ábrázoló címerrel ellátott pecsétgyűrű akár valamelyiküké is lehetett. Érdekesség, hogy az említett Tinódi Lantos Sebestyén címerében is megtaláljuk - a lantot tartó kar mellett - a szablyát tartó kart. Címerábrázolásos ezüst pecsétgyűrűket egyébként jellemzően a török korban elrejtett kincsleletekben találunk. Tolna megye területéről hasonló ismert az 1561-es záródású Decs-etei kincsleletből. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu A csapvíz fogyasztását népszerűsíti az E.R.Ö.V. BOGYISZLÓ Honnan jön a szekszárdi csapvíz? Erre a kérdésre kaphattak választ azok, akik szombaton ellátogattak az E.R.Ö.V. Víziközmű Zrt. bogyiszlói víztisztító üzeméhez. Az érdeklődők megismerhették a víztisztítás folyamatát. Elhangzott, hogy a nyers víz a Duna-parton fúrt nyolc kútból egy tíz kilométer hosszú vezetéken érkezik ide, ahol a kezelését végzik. A tiszta víz innen jut el a szekszárdi telepre, és onnan a háztartásokba. Az eseményen részt vett Ács Rezső, Szekszárd polgármestere, aki emlékeztetett arra, hogy a város régi kútjai már nem voltak megfelelőek, ezért megoldást kellett találni az egészséges ivóvíz biztosítására. Önerőből erre nem lett volna képes a város, de egy pályázatnak köszönhetően megvalósulhatott az új kutak fúrása. Mindez 6,5 milliárd forint-A csapvíz fogyasztása a legolcsóbb, egy liter ugyanis, a csatornadíjat is belekalkulálva, kijön 38 fillérből ba került, és a létesítményeket 2015-ben adták át. Artim Andrásné, az E.R.Ö.V. Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mostanáig ez az egyetlen olyan beruházás, amely kútfúrást és tisztító építést is magában foglal. Ács Rezső kiemelte, hogy a nyílt nap része a csapvíz fogyasztását népszerűsítő kampánynak. Arra ösztönzik az embereket, hogy minél kevesebb ásványvizet fogyasszanak, ezzel is csökkentve a hulladékmennyiséget. Csak Szekszárdon évente 102 tonna szemét keletkezik PET-palackból - tette hozzá a polgármester. Arról is beszélt, hogy a csapvíz fogyasztása a legolcsóbb. Számítások szerint ugyanis egy liter csapvíz a csatornadíjat is belekalkulálva, kijön 38 fillérből. A program résztvevői kortyolhattak is a vízből az ajándékba kapott poharakból. Mindemellett különböző játékok és kisvonatozás is szolgálta a kikapcsolódást. H. E. A fúvósok bemutatták, hogy egy igazi fesztivál akár esőben is lehet igazi fesztivál Vegasi hangulatban zajlott az elmúlt hétvége TOLNA Igaz, hogy nem „Las”, hanem „Brass”, de azért „Vegas”-i hangulat uralkodott Tolnán a hétvégén. A Tolnai Ifjúsági Fúvószenekar (IFZ) ekkor rendezte a Brass Vegas Fesztivált, immár másodszor. A fúvószenére alapozott kétnapos program péntek délután különleges attrakcióval, jelmezes, zenés felvonulással indult: az IFZ tagjai, a Humen fiatal utcazenészei, a budaörsi Vivace Táncegyesület, valamint a Szabadkai Fúvószenekar részvételével. A menet - a helyeik élénk érdeklődése által kísérve - a Duna-partról egy Hősök terei megálló után a MAG-Házig masírozott, zenélve. A felvonulás után, sötétedést követően szabadtéri diszkót rendeztek. Szombaton délelőttre főzőversenyt hirdettek, civil társaságok részvételével. Az időközben megérkezett eső sokakat elriasztott, pedig a rendezőknek volt B-tervük, a csapatoknak tudtak fedett helyet biztosítani. Készült halászlé, újragondolt töltött káposzta, pacal, vaddisznópörkölt és a babgulyás is. Utóbbi ételt készítette az utolsó helyezett és a legjobbnak ítélt csapat, a Tűzoltók is. A Duna-partról indult a zenés, jelmezes felvonulás Fotó: Mártonfai D. Az eső miatt nemcsak a főzés, hanem a délutáni, esti programok is fedél alá, a Lovardába kényszerültek. Ez viszont nem jelentett problémát. Sőt: igazi fesztivál zajlott, ahol a gyerekek és a nyugdíjasok is rendkívül jól érezték magukat. Egyebek mellett volt interaktív civil színház, kézműves sör- és borkóstoló, kürtőskalács, katonai toborzó, „Police Coffee”, ugrálóvár. És persze a fúvószenekarok koncertjei. Fellépett a Lippói Nemzetiségi Fúvószenekar, a Szabadkai Fúvószenekar, az IFZ, zárásként a Humen. Valamennyien remekül muzsikáltak, kiváló hangulatot tererptve. A koncertek között tolnai nyugdíjas hölgyek szenior örömtánc-bemutatót tartottak az IFZ zenéjére, és még divatbemutató is zajlott. Appelshoffer Ágnes, Tolna polgármestere köszöntőjében azt emelte ki, hogy az Ifjúsági Fúvószenekar Egyesület olyan civil szervezet, amely nemcsak saját tagságának örömére ténykedik, hanem szinte az egész várost képes megmozgatni, színvonalas programokkal, immár évek óta. Szívből megköszönte a rendezőknek a remek fesztivált, vélhetően minden jelenlevő véleményét tolmácsolva. S. K. Szablyát tart a kar az • • | tt ■ | •• | M // // ontott ezustgyurun
