Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-23 / 69. szám
5M73ni'_ helyorseg 7 ű endeaunk a Lenavel Intézet IRODALOM A METRÓBAN Zbigniew Herbert versei Krzysztof Ducki plakátjain Fotó: Jerzy Bin Az intézmény jelenleg évente több mint százötven különféle kulturális, művelődési és tudományos programot szervez. Bár székhelye Budapesten található, mégis szinte egész Magyarország területén jelen van. Számos intézménnyel együttműködik több magyarországi városban, melyekhez igyekszik eljuttatni az itteni kulturális kínálat legalább egy kis szeletét utazókiállítások, speciális könyvtári programok és egyéb együttműködések formájában. Ezeknek csak a Lengyel Intézet székházában évről évre több mint 35-40 ezer látogatója van. A kultúraközvetítés módját az intézet időről időre újraértelmezi, és törekszik megkeresni azokat a csatornákat és eszközöket, amelyekkel a leghatékonyabban sikerül eljuttatni az itteni közönséghez a lengyel kultúra kiemelkedő alkotásait. Ezt az elgondolást követve indította el tavaly év végén nagysikerű plakátkampányát, amelynek részeként a XX. századi lengyel irodalom egyik legfontosabb szerzőjének verstöredékeivel lehetett találkozni egy hónapon keresztül az M2-es, M3-as és M4-es metróvonalakon közlekedő szerelvényekben. A Lengyel Könyvintézettel együttműködésben létrejött projekt célja az volt, hogy ezzel a rendhagyó akcióval a szervezők közelebb hozzák a minőségi lengyel irodalmat az átlagemberekhez. A szerelvényekben kihelyezett plakátok szerzője Krzysztof Ducki Magyarországon élő lengyel származású grafikusművész. A Lengyel Intézet egy másik kiemelt projektje az Irodalom éjszakája, melyet idén május 28-án rendeznek meg Budapesten és Debrecenben. A projekt gazdája és fő szervezője az EUNIC Hungary (a Budapesten működő európai kulturális intézetek és nagykövetségek kulturális részlegeinek ernyőszervezete), amelynek kezdeményezésére létrejött ez az esemény, Budapest és Debrecen önkormányzatainak támogatásával. A rendezvény fő partnere 2019- ben a Radnóti Miklós Színház, a Debreceni Csokonai Színház és a Debreceni Egyetem. Ez az irodalmi happening formabontó stílusban hozza közelebb a világirodaimat. Egy este folyamán különböző attraktív vagy egyébként nem látogatható helyszíneken tartják meg a nyilvános felolvasások sorozatát. Az irodalmi sétának huszonhárom állomása van, ahol különböző országok kortárs irodalma képviselteti magát. GUSTAW HERLING-GRUDZINSKI ÉVE LENGYELORSZÁGBAN 2019. május 20-án lenne százéves Gustaw Herling-Grudzinski. A lengyel szejm ennek a kiváló, emigrációban élt írónak és publicistának a tiszteletére - aki megjárta a szovjet lágerek poklát, és részt vett a Monte Cassinó-i csatában - a 2019-es évet Gustaw Herling-Grudzinski-évnek nyilvánította. A politikai helyzet alakulása miatt a II. világháború után számos lengyel író emigrációban alkotott és jelentette meg műveit. A Párizs melletti Maisons-Laffitte-ben működő Instytut Literacki (Irodalmi Intézet) adta ki a Kultúra című társadalmi-kulturális folyóiratot, melynek alapítója Jerzy Giedroyc volt. A lap a lengyelek küldetésére és szerepére vonatkozó nézetek kifejezője és alakítója volt a totalitarizmus idején. A Kultúra körül csoportosult az emigráns szerzők elitje, de Lengyelországban élő írók is megjelentek álnéven a folyóiratban. Legjelentősebb szerzői közül ki kell emelni a demokratikus ellenzék emigrációban, illetve Lengyelországban élő képviselőit, többek között: Józef Czapskit, Witold Gombrowiczot, Czeslaw Miioszt, Leszek Kolakowskit és nem utolsó sorban Gustaw Herling-Grudziúskit, aki együttműködött a Szabad Európa Rádióval is, és aktívan részt vett a lengyel antikommunista ellenzék megsegítésében. Más világ című önéletrajzi könyvében a szerző a morális rend és igazság nyomában megrendítő, pontos és érzékeny képet fest a szovjet lágerek embertelen körülményeiről, kiszolgáltatottságról, megaláztatásról. Grudzinski 1919-ben született Kielcében, ahol a Mikolaj Rejről, majd Zeromskieról elnevezett fiúgimnáziumba járt. Két éven át tanult a Varsói Egyetemen lengyel filológiát, együttműködött az Ateneum és a Pion folyóiratokkal. 1939-ben barátaival megalapították a Lengyel Függetlenségi Népi Akció nevű első konspirációs szervezetet. Lwówba, majd Grodnóba költözött. Lengyelország ekkoriban kettős megszállás alatt volt, a német csapatok még 1939 szeptemberében három oldalról, északról, délről és nyugatról támadták az országot, míg a szovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részeibe. Amikor Grudzinski 1940 márciusában át akart jutni Litvániába, az NKVD letartóztatta és szovjet lágerbe hurcolta, ahol halálos ítéletnek megfelelő öt év börtönbüntetéssel sújtották. Bár 1941-ben a szovjetek amnesztiát hirdettek, sokan nem hagyhatták el a láger területét. Herling-Grudzinski is csakjóval később,1942. január 19- én szabadulhatott hosszú és drasztikus éhségsztrájk eredményeként. A kiszabadult foglyok a lengyel hadsereghez csatlakozva részt vettek Nyugat-Európa felszabadításában, sokan közülük - köztük Grudzinski is - ott voltak a szövetségesek győzelmével végződő Monte Cassinó-i csatában (1944). A háború után emigrációban folytatta tevékenységét. Sorsát kezdettől fogva hazája jövőjét meghatározó, kulcsfontosságú „heroikus emigrációként” fogta fel. Rómában társszerzője volt a Kultúra című folyóiratnak, majd mikor a főszerkesztő: Giedroyc Párizs környékére költözött, útjaik különváltak. Grudzinski Londonba utazott, itt írta meg 1949-50- ben a Más világ című könyvet. Első felesége halála után Münchenben, majd Nápolyban élt, és feleségül vette Lidia Crocét, Benedetto Croce filozófus lányát. Csak 1991 májusában, ötvenkét év távoliét után tért vissza Lengyelországba, ahol a poznani Adam Mickiewicz Egyetem díszdoktorává avatták. A Más világ angolul jelent meg először 1953-ban, majd svédül, németül, spanyolul, arabul, kínaiul, japánul, olaszul, franciául is. A lengyel cenzúra a kommunizmus alatt kíméletlenül bánt a szerzővel. Nevét és művei címét minden közleményből eltávolította, igyekezett negatív színben feltüntetni, fasisztának és a hidegháborús propaganda szócsövének bélyegezte az írót. Más világ című könyvében Gustaw Herling-Grudzinski a szovjet lágerekben szerzett tapasztalatait használta fel arra, hogy újrafogalmazza az alapvető etikai és vallási kérdéseket. A benne felvetett problémák súlya miatt mit sem veszített aktualitásából Bertrand Russel véleménye, aki „a XX. században megjelent legfontosabb és legnagyszerűbb” könyvek közé sorolta e művet. A Más világban a szerző mesteri módon alkotja meg az átélt tapasztalatokból a börtönélet, az antivilág leírását, könyve mégsem pusztán fontos kordokumentum, hiszen mindeközben saját és rabtársai sorsán keresztül pszichológiai és filozófiai dimenziókat érintve végigköveti az ember dehumanizálódásának folyamatát. Az ember végül mégis ember marad, hiszen minden fogoly őriz még valamit - apró tárgyat, személyes emléket -, ami a külvilághoz és a múlthoz köti. A szerző a Találkozások Háza című fejezetben így írja le a helyet, ahol a méltóságuktól megfosztott, elgyötört foglyok - szigorú felügyelet alatt - viszontláthatták (nagy ritkán) szeretteiket. Azt a házat, amely az emberséges körülmények és humánus bánásmód látszatát hivatott betölteni, s amely egyszerre volt a hazugság és a remény szimbóluma: „(...) a Találkozások Háza a szabad életből megőrzött érzelmi világ kikötője maradt. Emlékszem, hogy ujjongtunk mindannyian, amikor egyik rabtársunk a felesége leveléből megtudta, hogy megszületett a gyereke, mely a találkozásukkor fogant. Ha azt a gyereket nekünk adják, mindannyiunk gyereke lett volna, a szánktól vontuk • volna meg a falatot, hogy megetethessük, kézről kézre adtuk volna, holott épp elég zabigyerekünk volt, aki priccsen fogant meg a zónában. S éppen ez volt a baj: hogy a zónában, és nem a Találkozások Házában - szabad nővel, tiszta ágyon... Mert a Találkozások Házában fogant gyerek bennünket, halott és elfelejtett embereket vékonyka szállal a szabadsághoz kötött, keskeny rést ütött a koporsón, melynek a fedele néha nagyobb súllyal nehezedett ránk, mint minden testi szenvedésünk.” (Gustaw Herling-Grudzinski: Más világ, fordította: Körtvélyessy Klára, Nagyvilág Kiadó, 2004) Fotó: Jerzy Bin 2019. március IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
