Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-23 / 69. szám

6 7i endeqünk a Lenavel Intézet jrar helyőrség NYOLCVAN ÉVE A MAGYAR FŐVÁROSBAN, ÖTVENÖT ÉVE BUDAPEST SZÍVÉBEN Fotó: Jerzy Bin Idén májusban ünnepli fennállá­sának 80. évfordulóját a budapesti Lengyel Intézet, amely az első kül­földi kulturális intézet Budapesten, valamint a világon működő Len­gyel Intézetek közül az egyik leg­régebbi. Az intézmény rendkívül gazdag hagyománnyal büszkélked­het. A két ország közötti első kul­turális egyezményt 1934. október 21-én írták alá, de csak négy évvel később, 1939. május 24-én nyitotta meg kapuit a Lengyel Intézet első székhelyén, a Múzeum körút 11. szám alatt. A második világhábo­rú idején rendkívül fontos szerepet játszott a lengyel menekültkérdés­ben, és a német megszállásig, 1944. március 19-ig működött. A lengyel tudomány, kultúra és nyelv pro­pagálásával foglalkozott, majd a háború alatt a lengyel menekültek oktatását és művelődését is segí­tette. A második világháború ki­törésének 80. évfordulóján erről, a lengyelbarátság történetének egyik legfontosabb fejezetéről, a magya­rok lengyeleknek nyújtott segítsé­géről is megemlékezik az intézet. Ötvenöt évvel ezelőtt foglalhatta el új székhelyét a belváros szívében, az Andrássy út és a Nagymező utca kereszteződésében található épület­ben. Ezzel új korszak kezdődött az akkoriban Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ néven (1994- től Lengyel Intézet néven) működő intézmény életében. Az eddigieknél korszerűbb és tágasabb új szék­helyén gazdag programkínálattal: szimpóziumokkal, fórumokkal, ki­állításokkal, találkozókkal várta lá­togatóit. A Lengyel Intézet mellett megnyitották a nagyon népszerű, máig emlegetett kultikus lengyel boltot, majd mikor bezárt, ennek helyén jött létre épp két évtizeddel ezelőtt a Platán kortárs művészeti galéria, mely ma is az intézet része­ként működik. Működésének húsz éve alatt lengyel képzőművészek fontos kiállítóhelyévé, lengyel-ma­gyar képzőművészeti együttműkö­dések befogadó terévé, valamint Budapest legjelentősebb múzeumai­val és galériáival együtt nagyobb művészeti fesztiválok és rendezvé­nyek állandó helyszínévé válhatott. A 20. születésnapot szimbolikusan annak a magyar művésznek (Gémes Péter) a kiállításával ünnepelték, aki annak idején elsőként mutat­kozhatott be az újonnan megalakult Platán Galériában. Ám nemcsak a Lengyel Intézet és az annak részeként működő Pla­tán Galéria kerek évfordulói miatt jelentős az idei év, de azért is, mert negyedszázados lett a Lengyel Film­tavasz. Az intézet által évről évre megrendezett ciklikus program, amelyen 25. éve mutatják be a szervezők a magyar közönségnek a kortárs lengyel filmtermés legjavát nemcsak Budapesten, de idén Sze­geden és Debrecenben is, mára már megtalálta állandó közönségét, ,és nagy népszerűségnek örvend a filmrajongók és kritikusok körében egyaránt. A XX. századi lengyel filmművészet egyik legjelentősebb alkotója, Krzysztof Zanussi, a len­gyel filmiskola egyik fontos irány­zatának, a morális nyugtalanság mozijának mestere lesz a Filmta­vasz vendége, magyar koproduk­cióban készült Éter (Éter) című új filmjével. A világhírű rendező szin­tén idén ünnepli 80. születésnapját, március 25-én pedig átveheti a leg­nagyobb lengyel filmes elismerést, a Lengyel Sas életműdíjat. Külön programmal emlékezik meg az intézet az ötven éve elhunyt Krzysztof Komeda dzsesszzenész, zongorista, filmzeneszerzőről; a modern lengyel dzsesszzene úttö­rőjéről, akinek szerzeményei, film­zenéi nagy népszerűségnek örven­denek szerte a világon. A budapesti Lengyel Intézet 80. születésnapját szabadtéri koncer­tekkel, filmvetítéssel, gyermek­programokkal, kézműves foglalko­zásokkal és számos más izgalmas rendezvénnyel ünnepeli május 31- én és június i-jén. (További rész­letek hamarosan a Lengyel Intézet honlapján: www.lengyelintezet. hu.) Fotó: Jerzy Bin ELŐ TÖRTÉNELEM A múlt és a történelem emlékének ápolását is fontos feladatának tart­ja az intézet. Arra törekszik, hogy történelmi örökségünk, kultú­ránk, hagyományaink maradandó és érzékletes módon juthassanak el a nagyközönséghez és a befo­gadókhoz. Tavaly a varsói felkelés évfordulóján egy rendhagyó csata­rekonstrukcióval idézte fel a len­gyel nép szabadságért folytatott küzdelmének egyik legtragikusabb és leghősiesebb fejezetét. Az 1944. augusztus t-jén kirobbant varsói felkelésről és a magyar honvédek felkelőknek nyújtott önzetlen segít­ségéről a budapesti Lengyel Intézet izgalmas történelmi újrajátszással emlékezett meg a lengyel állam újjászületésének 100. évében. A lengyel és magyar hagyományőr­ző csapatok segítségéve] felidézett látványosság közös történelmünk egy kölcsönösen nagyvonalú és hősies gesztusokban gazdag, még­is kevéssé ismert epizódját tette kézzelfoghatóvá Budapest lakói számára. Természetesen az ilyen rendhagyó fikciókon kívül a klasz­­szikus értelemben vett történelmi szemináriumok, filmvetítések, ke­­rekasztal-beszélgetések is helyet kapnak a Lengyel Intézet program­­kínálatában. Március 7-én a Terror Háza Múzeumban az Ellenállás és hazaszeretet - Rendíthetetlenek a totalitarizmus ellen című történel­mi tanácskozással az antikommu­­nista hősök, az elnyomó rendszer ellen harcoló mártírok emléke előtt tisztelgett az intézet a magyaror­szági kommunizmus áldozatai­nak emléknapja (február 25.) és a lengyelországi kiátkozott katonák nemzeti emléknapja (március 1.) alkalmából. Hagyományőrzők a varsói felkelés évfordulóján Fotó: Jerzy Bin

Next

/
Thumbnails
Contents