Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-13 / 61. szám

2019. MÁRCIUS 13., SZERDA KITEKINTŐ g Mentették a menthetőt a szekszárdi mozitűznél, a pörbölyi buszbalesetnél is SZEKSZÁRD Ötven évvel ez­előtt, nehezen szánta rá ma gát Velencei István, hogy tűzoltó legyen. Aztán végig­járta a ranglétrát, és szek­szárdi parancsnokként vo­nult nyugdíjba. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu- Mindig is tűzoltó akart lenni?- Egyáltalán nem - mond­ja Velencei István. - A nagy­apám tűzoltó volt Pakson, és egy alkalommal a fejére esett egy gerenda. Valahogy, véresen hazakerült, s mikor egy kicsit összeszedte magát, azonnal indult vissza folytat­ni az oltást. Nem volt ez egy vonzó törték nekem, mint gye­reknek. Főleg, amikor tűzőri szolgálatot látott el az öreg az evangélikus templom tornyá­ban. Vittem neki ebédet, föl a 92 lépcsőn, és megengedte, hogy kukkerozzam a környé­ket. Összességében azonban más foglalkoztatott. Fociztam a Paksi Kinizsiben, és dolgoz­ni kezdtem a konzervgyárban, megszerezve az annak megfe­lelő végzettséget Nagykőrö­sön. Épp az üvegeket sterili­záltam, napi 12-13 ezret, mun­karuhában, gumicsizmában, ahogy illik, amikor hívatott az igazgató, Örvös Ferenc. Ott ült nála az irodában Nagy Ká­roly megyei tűzoltóparancs­nok, és kikért. Megállapod­tunk, hogy ha a borsószezon véget ér, mehetek. Szekszárd­­ra kerültem 1968. július l-jén, őrmesterként szereltem fel, és városi parancsnokként, ezre­desként vonultam nyugdíjba 2005. szeptember l-jén.- Mi volt a konkrét oka, hogy pont önt, egy konzervgyári dol­gozót keresett meg a megyei parancsnok?- Képben voltam, figyel­tek rám az öregem miatt, meg azért is, mert az egyenruhás szolgálatra alkalmasnak tűn­tem. Bölcskén teljesítettem a sorkatonai szolgálatomat, és Velencei István elismerései közül azt a kitüntetést mutatja, amelyet Göncz Árpád köztársasági elnöktől vett át a Magyar Néphadsereg két­szeres kiváló katonája, két­szeres kiváló rajparancsno­ka, kétszeres kiváló szakasz­parancsnokaként szereltem le 1964-ben. Szekszárdra kerü­lésem után igyekeztem meg­felelni az elvárásoknak. So­kat kaptam a várostól, példá­ul szolgálati lakást, de adtam is, amit lehetett. Tűzoltók ál­lították fel a város fenyőfáját, és a karácsonyi fényfüzéreket is mi helyeztük el. Kezdetek­től fogva jó kapcsolatot ápol­tam a mezőgazdasági, az ipari üzemek, a tanácsok, az intéz­mények vezetőivel, a vállala­ti és az önkéntes tűzoltókkal. Keményen dolgoztam, szé­pen haladtam felfelé a rang­létrán. Egy időben 59 telepü­lés tartozott az illetékessé­gi körzetünkbe. Olyan évünk is volt, amikor 887 helyszín­re vonultunk ki. Teljes pálya­futásom során 15 ezer tűz- és káresethez hívtak bennünket. Köztük a legemlékezetesebb a szekszárdi mozitűz és a pör­bölyi iskolabusz balesete volt.- Mindemellett sok időt for­dított a múlt megbecsülésé­re, a tűzoltóemlékek megőrzé­sére is. Velencei István 1945-ben szü­letett Pakson. Először a Nagy­kőrösi Konzervipari Szakmun­kásképzőbe járt, aztán leérett­ségizett a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban, majd elvégez­te a BM Akadémiát, a Rend­őrtiszti Főiskolát és Moszk­vában a tűzoltó vezetőkép­zőt. Házas, két lánya és há­- A megyei parancsnokság­tól nyugdíjba vonult Csőglei Istvánnal sokat jártunk levél­tárakba. Kutattuk az önkén­tes alakulatok történetét. Kez­detben csak az alapításra kon­centráltunk, mert ha kerek év­fordulóhoz érkeztek, pénzt kap­hattak jubileumi rendezvény szervezésére. Ez a munka ké­sőbb teljes krónikák írására rom unokája van. Szívesen és sokat kertészkedik. Elégedett az életével, de egy dolog bánt­ja. Az, hogy jeles elődjéről, dr. Boda Vilmosról nem sike­rült utcát elneveztetnie Szek­­szárdon. Az 1916-ban elhunyt dr. Boda Vilmos bíró, író és or­szággyűlési képviselő volt. A Szegzárdi Önkéntes Tornász és korabeli eszközök, felszere­lések, fecskendők, járművek gyűjtésére is kiterjedt. Több könyv született, és ennek kö­szönhetően jött létre a Bonyhá­di Tűzoltómúzeum is. leles elő­deink voltak, ápoltuk emlékü­ket, különösen dr. Boda Vilmo­sét, a szekszárdi tűzoltóság ala­pítójáét, akinek a nevét 2001- ben felvette a tűzoltólaktanya. és Tűzoltó Egylet, a Szegzárdi Dalárda, a Casinó, a Népbank, valamint az első helyi újság, a Tolnamegyei Közlöny alapí­tója. Velencei István többször, már öt alkalommal javasolta a mindenkori városvezetésnek - eredménytelenül -, hogy kap­jon utcát, aki ennyit tett a me­gyeszékhelyért. Szeretné, ha dr. Boda Vilmosról utcát neveznének el Akkor lehetett tűzoltó, amikor a borsószezon a végére ért A szerző felvétele- A saját megbecsültségével elégedett?- Nincs okom panaszra. Kap­tam jó néhány helyi és orszá­gos elismerést, kitüntetést. A Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét tekintem a legrangosabbnak, amit az ak­kori köztársasági elnöktől, Göncz Árpádtól vehettem át 1998-ban. De mindennél töb­bet ér a régi kollégák szeretete. Öreg tűzoltókkal, ha találko­zom, mindig barátságosan üd­vözölnek, és elbeszélgetünk a régi szép időkről. A nagyapám balesetét látva, nehezen szán­tam rá magam, hogy tűzoltó legyek, de ha újrakezdhetném, ugyanezt az utat választanám. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu PROGRAMSOROK) SZERDA SZEKSZÁRD: Kölcsönlakás (ma­gyar romantikus vígjáték), 17 óra. Aquaman (amerikai-ausztrál akciófilm), 19.30. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Máté Réka ter­mészetfotó kiállítását Liebhauser János igazgató nyitja meg, 17 óra. BOGYISZLÖ Művelődési Ház: „Ahogyan mi látjuk” - Válogatás a Tolnai Fotós Víkend résztvevőinek képeiből. Megnyitja Kiss Albert fo­tográfus, 18 óra. CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: Családi bunyó (an­gol-amerikai vígjáték), 16 és 18 óra. Alelnök (amerikai vígjáték), 20.30. Marvei kapitány a mozikban SZEKSZÁRD: Állati csetepata 2. (orosz animációs vígjáték), 15 óra. Instant család (amerikai víg­játék), 17 óra. Marvei kapitány (amerikai akció sci-fi), 19.30. KIÁLLÍTÁS SZEKSZÁRD Ady Endre Szakkép­ző Iskola, Székely Galéria: Kiss Albert fotográfus Melankolikus meló-dia című kiállítását Juhász Gábor iskolaigazgató nyitja meg, közreműködnek a Szekszárdi Szakképzési Centrum tanulói és Víghné Székely Rozália, 15 óra. ELŐADÁS SZEKSZÁRD Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: 1848/49-es ese­mények Tolna megyében - Weisz Péter történelemtanár előadása, 17 óra. ÜNNEP BONYHÁD Ókértől Ozoráig - A Tol­nai Nemzetőrség megszervezése 1848-ban. Tárlatvezetések, csa­taképek a Perczel Miklós Nem­zetőr Bandérium Hagyományőr­ző Egyesület közreműködésével, 9.30, 10.30, 13.15 és 14.45. Digitális Jóléti Pont: Muslincák a neten, 17 óra. Fák­lyás felvonulás a Béla király térre, a 48-as emlékműhöz. Gyülekező Babits Mihály Kulturális Központ főbejáratánál, 18.30. Béla király tér: versek és dalok - közremű­ködik, a Csizmazia Alapítvány és Muslinca Férfikórus, 19 óra. PAKSStiglincz Milán, paksi származású mesekönyvíró volt a Kincskereső Gyermekkönyvtár szom­bati vendége. Az érdeklődők - kicsik és szüleik - legújabb, a Mazsi, a kócos tündér című könyvét is­merhették meg. Nati unalmas hétköznapjait rázza fel a történet címszereplője, és bár sok galibát okoz, mindig ott van a kislány mellett, ha nincs kivel játszani vagy beszélgetni. Fotó: Molnár Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents