Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-09 / 58. szám
6 IB ortre A VERSEK ÚTJA Lőrincz P. Gabriella helyőrség Tóth Péter Lórántot Kárpát-medence-szerte sokan versvándorként emlegetik. 1980. január 3-án született Budapesten, hároméves korában költözött családjával Kunszentmiklósra, ahol ma is él. Tanulmányait szintén ott végezte, később Budapesten tanult történelem-testnevelés szakon, majd drámapedagógiát hallgatott. Tanulmányai befejeztével Kunszentmiklóson testnevelő tanárként dolgozott. A versmondás tizenéves korában kezdte érdekelni, a sikeres versmondó versenyek után mégis félbeszakadt a versekkel való kapcsolata, a kosárlabda lépett a helyébe, amely felnőttkoráig 'kísérte. A sportág élete meghatározó részévé vált, elmondása szerint ez tanította meg a csapatmunkára, arra, „hogy a léc mindig magasan van”. Még tanárként dolgozott Kunszentmiklóson, mikor az első színpadi előadásával járni kezdte a határon túli területeket. Saját finanszírozásból létrehozott előadásait először Kárpátalján és a Délvidéken mutatta Tóth Péter Lóránt be. Hamar kiderült, hogy nem lehet a tanári állást és az előadó-művészetet olyan intenzitással egyszerre végezni, ahogyan szerette volna. Egy ideig különböző kétkezi munkákból élt.- 2015 szeptemberében fűnyírás közben a volt tanítványaim az új testnevelő tanárral voltak. Mikor megláttak, odakiáltottak, hogy „Tanár úr! Jó munkát!”. Akkor végiggondoltam a dolgokat, és rájöttem, hogy ez nem maradhat így - idézte fel. Később pályázatot nyert a köznevelési államtitkárság Határtalanul! programjában, melynek részeként 147, magyarok által lakott helyen tartott előadást. Legtöbbször tömegközlekedéssel közelíti meg az előadások helyszíneit, amint elmondta, így több lehetősége van találkozni, beszélgetni az emberekkel. Mintegy missziós feladat, szenvedély az életében a versvándorság, olykor egy hét alatt négy országban lép a közönség elé. A templomokban, iskolákban, könyvtárakban, művelődési központokban nem csupán verses előadásokkal kápráztatja el a közönséget, hanem történelmi személyeket, például Mátyás királyt vagy Szent László királyt is életre kelti, de 1956 hőseit is megidézte már. 2016 őszén az 1956-os Emlékbizottság kiemelt programjaként hatvan Kárpát-medencei és öt kanadai iskola tanulói hallhattak a Corvin-közi hősökről. 2017 őszén újabb, meghökkentő tervvel indította el Uram Isten és Szent László néven a Szentmiklóstól Szentlászlóig Zarándoklatot. Gyalogosan megtett 260 kilométert és tizennégy nap alatt három országot - Magyarország, Szerbia, Horvátország - érintett, tizennégy előadást tartott a lovagkirály emlékére. A különleges zarándoklatot a Magyar Zarándokút Egyesület és a Szent László Társaság támogatta.- Próbálom az előadásaimat úgy összeállítani, hogy a nézők a saját életükbe átültessék a verseket, hogy hasznos legyen, amit hallanak, vegyék észre, hogy a versek élő dolgok. 2017-ben jött az ötlet, hogy lassítani kell. Tasson, a Duna-parton voltam, amikor a zarándoklat ötlete eszembe szökött. Az úton közelebb kerültem Istenhez, a természethez, az emberekhez - mondta. Tavaly újabb zarándokútnak indult, kerékpárral, Kunszentmiklóstól egészen Nándorfehérvárig. Húsz előadást tartott Mátyás király emlékére, igyekezve a király emberi oldalát bemutatni és nem azt, amelyet a mesékből ismerhet a közönség. Újabb tematikával szeretné évente megismételni a zarándoklatokat. Kitűzött célja, hogy minden, az anyaországtól elcsatolt területen száz települést meglátogasson. Nem csupán előadásokról szól ez: kapcsolatok épülnek, barátságok születnek. De nemcsak a határon túli vidékeket látogatja meg, hanem Magyarország kistelepüléseire, eldugott falvaiba is elviszi a verseket. A Radnóti- és Latinovits-díjak után Pro Cultura Hungarica-díjat is kapott: az állami kitüntetést a magyar kultúra értékeinek megőrzéséért, annak a külhoni magyarokkal, illetve a szórványban élő magyarsággal való megismertetéséért adományozták a versmondónak. A munkájában fáradhatatlan fiatalember otthonának mondhatja az egész Kárpát-medencét, sok tele-Duchamp műterme (rézkarc, 24,4 * 29,8) pülésre többször is ellátogat, neve hallatára megtelnek a kisebb és nagyobb nézőterek. Hite és kitartása nem csupán színpadi élményt nyújt a nézőknek, hanem bíztatást is a hétköznapok megpróbáltatásaihoz. Közelebb kerülhet a néző a versekhez és a versek alkotóihoz egyaránt. Tóth Péter Lóránt közvetítésében költőink, királyaink, nemzetünk hősei hétköznapi küzdelmeikkel, örömeikkel és bánataikkal együtt ismerősként köszönnek vissza ránk.- Nagyszüleimtől hallottam először a határon túli magyarokról, később történelem szakos tanárként ez az összetartozás-tudat még inkább erősödött. Kedves dolog volt, mikor több helyszínen meglepődve kérdezték: ja, te nem itteni vagy? Valahogyan ezt az üzenetet kellene megérteniük az embereknek, hogy számosán a felmenőik között találnának határon túliakat, akik közül sokan a mostani Magyarországról származnak. Az évek során leépült bennem a megfelelési kényszer, fesztelenebbé váltam, mert természetesen és szeretettel fogadtak. Ez, ami most történik velem, hogy elmegyek a legeldugottabb falucskába is, hogy verseket, előadásokat viszek az emberekhez, az álmom megvalósulása. A pezsgés, a helyszínek változatossága, az emberekkel való kapcsolatkialakítás, a szeretet, amivel fogadnak, erőt ad, hogy folytatni tudjam - mondta a versvándor. alvazat Énekmondók Kárpát-medencei versenye HANGHORDOZÓK A Magyar írószövetség, a Magyar Napló Kiadó és az MTVA a magyar költészet napja alkalmából megrendezett Versmaraton kísérőprogramjaként pályázatot hirdet énekmondók, igricek, bárdok, trubadúrok, regösök, szólisták és zenekarok részére kortárs versek megzenésítésére. Az év versei 2018 antológiában (Magyar Napló Kiadó) szereplő bármely vers megzenésítésével lehet pályázni, maximum három művel. A pályázat menete: A pályázatokat MP4 formátumban, vagy youtube/vimeo oldalra feltöltve várják a hanghordozokpalyazat@gmail.com e-mail-címre. (Klipszerűség nem követelmény!) A dalokhoz csatolni kell a kitöltött jelentkezési lapot: www.magyarnaplo.hu facebook.com/aversmaraton A legjobb pályázatot benyújtókat a zsűri személyesen is meghallgatja a 2019. május 4-i döntőben (13 órától) az A38 rendezvényhajón. A döntőt az MTVA közvetíti. A pályázat dyai: I. díj: 300 000 Ft II. díj: 150 000 Ft III. díj: 100 000 Ft Beadási határidő: 2019. március 30. (szombat) éjfél Zsűritagok: Bonyár Judit (Neofolk), Csík János (Csík zenekar), Eredics Gábor (népzenész), Likó Marcell (Vad Fruttik), Váczi Eszter (Váczi Eszter Quartet) A pályázat tartalma nem sérthet személyiségi és adatvédelmi jogokat. A pályamű kizárólag a pályázó (szerző) saját alkotása, szellemi terméke lehet. A pályázó tudomásul veszi, hogy pályázata benyújtásával a pályamű felhasználási jogát automatikusan átadja a kiírónak, azt a kiíró a pályázó külön, további engedélye nélkül nyilvánosságra hozhatja (terjesztés), a nyilvánosság számára bármilyen módon hozzáférhetővé teheti, illetve a szerző nevének feltüntetése mellett átdolgozhatja. A pályázó a pályázaton történő részvételével automatikusan hozzájárul, hogy műve térítésmentesen megjelenjen a kiíró valamely műsorában, kiadványában. Lapszámunkat BADACSONYI SÁNDOR (1949-2016) grafikus, festőművész munkáival illusztráltuk. Badacsonyi Sándor 1949. július 1-én született Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát 1969-ben Bernáth Aurél osztályában kezdte, de rövidesen grafika szakra váltott, az Ék Sándor által vezetett grafikai tanszéken Raszler Károly és Rozanits Tibor voltak a mesterei. 1974-ben diplomázott. Olajjal, aquarellel, temperával, valamint pasztell és vegyes technikával is szívesen dolgozott, maradandót alkotott a litográfia, a mezzotinto, az aquatinta és a linómetszés műfajában, de grafikai virtuozitása igazán rézkarcain és rézmetszetein mutatkozott meg. Műveit a hazai helyszínek mellett számos csoportos kiállításon, többek között Berlin, Bécs, Graz, Frankfurt, Oslo, Stockholm, Offenburg, Antwerpen, Mouscron, New Orleans, Chicago, San Fransisco, Torino, London és Sydney rangos kiállítótermeiben láthatta a közönség. „Badacsonyit a formabontó dadaista művész helyett Duchamp másik énje, a sakkozó, racionális alkotó érdekli, az a filozófus-matematikus alkat, aki szellemi magatartásában a tudós reneszánsz művészekhez állt közel. Asztalán egy papírra Badacsonyi az úgynevezett katalán megnyitás sakklépéseit jegyezte fel. Kettejük között a szellemi kapcsolatot a művész-sakkozó szerepe jelentette, hiszen Badacsonyi maga is jeles sakkozó volt, e szellemi közösség indokolta, hogy saját szignatúráját Duchamp képzeletbeli dolgozószobája falára helyezze el" - mutat rá Révész Emese az Egy időcsavargó naplója című írásában. Badacsonyi Sándor művészetét meghatározza a Dürer, Duchamp és Rembrandt művei iránti tisztelet, mely nem távolságtartó főhajtásban mutatkozik meg, hanem abban, ahogyan élő játékba kezd a nagy mesterek által megmutatott karakterekkel, kompozíciókkal és perspektívákkal. A technikai felkészültség mellett ehhez szabad szellem és bátor asszociációs utazás szükségeltetett. Olyan időn kívüli világot teremt, mely a létezés kezdeti és végső stádiumaira ugyanúgy reflektál, mint az utak természetére, a vándorlás, kóborlás esetlegességében gyökerező sorsmintázatokra. Nem véletlen, hogy művészi alteregója a vándor, a csavargó figurája. Irodalmi művekhez (Hauff meséi, Poe, Swift, Shakespeare, Homérosz és Dante világa ihlették meg) társuló illusztrációi szintén a vándor sokféle arcát és karakterét mutatják meg. Az örök idegenség, a kívülállás nemcsak a műveiben tematizálódik, a művész élete szintén ezt a tudatos elhatárolódást, a művészeti és a közélettől való távolmaradást tükrözi: határozott állásfoglalás ez a klasszikus szépség elve, a mítoszok és a mesék ősigazságai mellett, a száműzöttség, a kitaszítottság pedig önként vállalt állapot a politikai rendszerek és a művészi irányzatok mentén szerveződő klikkek útvesztőitől távol. A műalkotások reprodukcióit a művész jogörököse bocsátotta rendelkezésünkre. Badacsonyi Sándor Gulliver a kertben című emlékkiállítása április 21-ig látogatható az Magyar Művészeti Akadémia székházéban, a Pesti Vigadóban. IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET 2019. március
