Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-23 / 46. szám
IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET Február 25.: a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja Ha szerettünk útnak indul bármilyen céllal, mindnyájunk száját elhagyja a sóhaj: Uram, segítsd haza őket! Mi sem természetesebb ennél a gondolatnál, s hajói szemügyre vesszük, ez egy ima, ilyen imát rebegtek az anyák, asszonyok, testvérek, mikor 1944 novemberében elindultak a családok férfi tagjai, s pár napon belül hasonló imát mondtak az elhurcoltak: „Uram... segíts haza minket...!” (7. oldal) vezervers Hodos László Melyben Istennel perlekedik A földhöz háttal feszülök, így szegülök szembe az éggel Honnan hová menekülök, Mikor rég nincs számomra menedékhely. Az ember örökös földönfutó, Isten visszaél hatalmával. Bohócnak fokoz le minket Mikor kígyója kínál meg almával. Minden bűnöm Tőle ered, Rá tartozik, mit rám kiosztott. Szivemet rontással veri, S a Mindenség, mint egy szűk kalitka Az Ember torkát dalra szorítja: Szabadítsatok meg a Gonosztól! (1973) 133 na A Tanácsköztársaság rövid története ✓ Az első világháború végén bekövetkezett változások meglehetősen befolyásolták a magyar politikai életet, amely maga mögött tudhatott egy régi rendszert és izgatottan várta az újat annak érdekében, hogy megszűnjön a ránehezedő. gazdasági helyzet, a fokozódó éhínség, a folyamatos rekvirálások és az elégedetlenség. Az őszirózsás forradalom egy ilyen állomás volt, amely nyilvánvalóan megpróbált megküzdeni ezekkel a problémákkal, sok esetben sikertelenül. Károlyi Mihály politikai támogatottsága a kezdetekhez képest közel sem volt stabil, köszönhetően a kül- és belpolitikai kudarcoknak. Az általános, egyenlő és titkos választójog megadásán, illetve a polgári szabadságjogok biztosításán túl a polgári állam minden más területen is kudarcot vallott. A külpolitika tekintetében sem volt sikeresebb az ország vezetése: 1919. március 20-án a kormány megkapta a békeszerződés dokumentumait; ma ezt nemes egyszerűséggel Vix-jegyzéknek hívjuk, melyet nem Fernand Vix fogalmazott, nem is ő írta alá, csupán közvetítette. Ez előirányozta a román csapatok előrenyomulását a Szatmárnémeti-Nagykároly-Nagyvárad-Arad vonalig, újabb keleti országrészek kiürítését és egy déí-magyárországi semleges zóna kialakítását. A feltételeket a kormány elfogadhatatlannak ítélte meg, így lemondott, Károlyi pedig a szociáldemokratákat bízta meg a kormányalakítással. A Landler Jenő vezette szocdem balszárny azonban megegyezett az akkor bebörtönzött kommunista Kun Bélával a proletárdiktatúra megalakításában, amely puccsá nőtte ki magát. Károlyi Mihály háttérbe szorult, hiszen a kommunisták el-Csornyij Dávid terjesztették róla, hogy lemondott a posztjáról s a hatalmat átadja. 1919. március 21-én kikiáltották a Tanácsköztársaságot, létrejött a világ második proletárdiktatúrája, és ezzel elkezdődött a „dicsőséges 133 nap”. Az új hatalom a politikai életben, a gazdaságban, a társadalomban és a kultúrában is igyekezett minél mélyrehatóbb és hatékonyabb intézkedéseket hozni. folytatás a 3. oldalon |
