Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-12 / 10. szám
IRODALMI-KULTURALIS MELLEKLET ! n sóvárgás - messzi, néma hely, egy név, anyagtalan nagyon n vezervers Csikós Szilvia A spenót éneke Az ember néha csak bőrösödik mint egy tál spenót ül üres konyhába’ zölden a pulton hol madár se jár kutya se hallgat rádiót Búsan üldögél, magányos kenőcs kit senki sem szeret kis francia sanzont böffent a halk fokhagymaszagba édes képeknek integet Hűl, vastagszik a zöld bőr rajta de puha spenót-szív dobog alatta agya mókuskerekén kattog a langy fohász: Uram, add, hogy ne kotorjanak a konyhamalacba. ortre Fatia Negra II., avagy az ismeretlen Nopcsa Ferenc Gyere Bécsbe, Bajazid halott n n A titokzatos Fatia Negra, vagyis Nopcsa László unokája, Nopcsa Ferenc nem kevésbé ismeretlen a magyar olvasók körében, mint a maszkos Jókai-hős a Szegény gazdagokból. Az előbbiről csupán az anekdota ismeretes, hogy tudniillik találkozóra hívta Jókait, aztán az asztalra helyezett pisztollyal kívánta nyomatékosítani mondandóját, nyilvánítsa hát ki az író, hogy a regénybeli hátszegi báró csupán a fantázia szüleménye. Nopcsa Ferenc (élet)története azonban egészen más: tudós, albanológus, hírszerző, kém, földrajztudós, topográfus, őslénykutató, akadémiák rendes és levelező tagja, csak így gyors felsorolásban, ráadásul bécsi lakhellyel. Továbbá befolyásos politikai körök ismerője, Erzsébet királynéval ő közli Rudolf öngyilkosságát, katonaként sereget toboroz Albániában, miután bejelenti igényét az albán trónra, akkor, amikor puskaporos hordó az egész Balkán-régió... Az első világháború előtti években vagyunk, egymásnak feszülnek a nagyhatalmak és a balkáni népek, a szerbektől a bosnyákokon és bolgárokon át a románokig, hogy mégis, mi a fene legyen a régióban a fellazult török uralmat követően. Egyáltalán, hogy kerül a képbe ez a fiatal magyar báró, aki mellesleg németül ír és értekezik, egyszerre tudományos konferenciák meghívottja és előadója, valamint álruhás topográfus a törzsi berendezkedésű albán vidéken, a Monarchiának kémkedő tiszt a világháborúban, akit aztán 1920-ban szinte agyonvernek a románok, betört koponyáját fémlemezzel pótolják, a hátralévő majd másfél évtizedét pedig félig nyomorékként éli le, immár csak a tudománynak szentelt idővel, majd végül pisztolyt ránt önmaga ellen 1933-ban? Nos, ekkora információdömping alapján azt gondolhatnánk, kapva kapnak a filmesek a Nopcsa-sztori után, hiszen a fentiek alapján legkevesebb két Indiana Jones-forgatókönyv áll rendelkezésre, ehhez képest az égvilágon semmi nem történt. Illetve de: anekdotikus a történet, de talán nem alaptalan a valóságtartalma. Amikor a Jurassic Park ötlete megfordult Spielberg fejében, állítólag kutatókat küldött Erdélybe, hogy nézzenek utána a hátszegi dinólelet-kérdéskömek, melyet Nopcsa fedezett fel és írt le tudományos alapon - a világon először. Vagyis a paleontológia területén nagyon is fennmaradt a neve, de a köznép, lássuk be, mit sem tud a kivételes emberről. Ennek persze jócskán vannak politikai gyökerei is, hiszen elmenekült Erdélyből a román megszállás elől, Magyarországon akkor épp az őszirózsás bohózat zajlott, ami aztán a vérgőzös Tanácsköztársaságba torkollott, így Nopcsa tovább menekült, s meg sem állt Bécsig. Repülővel, hamis iratokkal, vagyis monarchiabeli minisztériumi utasítással, gépeltérítéssel fűszerezve maradt fenn az anekdota, amely a Wikipédián is szerepel. Ehhez képest: „1919- ben, mivel tudták, diplomata-útlevelemmel szabadon mozoghatok Bécs és Budapest között, Károlyiék megkértek, vigyem ki magammal értékeiket a biztonságos Bécsbe - ahol még nem vették át a hatalmat a bolsevikok. Egyszerű újságpapírba csomagoltam ezeket, és Hefty Frigyessel megbeszéltük ennek a módját. Mivel nekem Győrig volt útlevelem, Budapestre visszatérte után hivatkozzon arra, hogy báró Nopcsa Győr után fegyverrel megfenyegette: Bécsig meg ne álljon. Biztos voltam benne, hogy senkiben nem merül fel, mi történt volna, ha valóban lövök. Bécsbe érve az újságpapírba csomagolt ékszereket letettem Othanio Ábel asztalára, aki, mikor rátalált, nem értette, de sejtette, hogy én lehettem, és rákérdezett. Ugyan, válaszoltam, nem aggódtam, biztos voltam ben-Kovács Attila Zoltán ne, hogy az újságpapír senkinek föl sem tűnik.” A részlet a Nopcsa-történet legújabb kötetéből való: Gyurkovics Györgyi mintegy három év alatt rakta össze a Nopcsa-emlékiratokból és -levelekből rekonstruálható regényes önéletrajzot, mert sajátságos Indiana Jonesunk emlékezetirodalma legalább annyira rejtélyes, mint a főhős különleges élete. Először is legkevesebb négy hagyatékról beszélhetünk, bár talán említenem sem kell, helyesebb a töredék szót használni. A paleontológiái öröksége a British Múzeumban lelhető fel, az Albániára vonatkozó bédekkeré és leírásainak kötetei Bécsben a nemzeti könyvtárban vannak, illetve a budapesti Természettudományi Múzeumban. Naplóját és úti jegyzeteit a tiranai nemzeti múzeum őrzi, a bőrbe kötött csodás kötetek egy magánkönyvtárból származnak, ahova Nopcsa Ferenc titkárának testvére juttatta vagy adta el. folytatás a 3. oldalon |
