Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-29 / 301. szám
helyőrség folytatás az 1. oldalról I portré Egy filmpolírozó cégnél kezdett futárként, ő szállította a filmtekercseket a kuncsaftoknak. Beleszeretett a fó'nök titkárnője, és amikor egy családi ebédnél elmesélte, hogy tud rajzolni, a lány építész bátyjához irányították, aki munkát adott neki. Le kellett mérni a párizsi lakásokat és elkészíteni az alaprajzukat. Bár a szerelem hamar véget ért - „Édesem, húszéves voltam” -, a munka maradt. így járt méricskélni Sidonie-Gábriellé Colette és Jean Cocteau lakásában is. Sokféle munkát végzett, a portréfestéstől a bridzsig és a bokszolásig több mindent kipróbált, hogy pénzhez jusson. Az első apósa egyik szomszédja ismert egy magyar reklámkészítőt, Fircsa Lászlót, ő lett a mestere, és bár próbálta őt lebeszélni és inkább a jóval szeszélyesebb művészpálya felé irányítani, neki köszönhetően lett a reklámszakma egyik elismert alakja. - Én nem tanultam ezt a szakmát, nem ismertem a bevett módszereket, ezért teljesen újszerű és különleges ötleteim voltak, ez volt a sikerem alapja - összegezte. Közben három fia is született. Guillaume érkezéséről jegyzi meg a könyvében, hogy „Az én oldalamról ez volt az első alkalom 1628 óta, hogy egy születendő gyermek más nemzetiségű lesz, mint az ősei.” Öt gyermeke közül egy sem beszél magyarul, bár ő maga egész életében büszke volt a magyarságára, de nem remélte, hogy valaha hazatérhet. Manapság viszont zavarba ejtő örömmel és békével mesél arról, hogy itt fog meghalni, és Szolnokon, a nagybócsai Sárközy család sírboltjában, édesapja mellett szeretne örök nyugalmat találni. Sárközy Pál párizsi élete egyszerű, már-már sekélyes sikertörténet lehetne felfele ívelő karrierrel, gyarapodó, boldog családdal, de felesége, Andrée Mallah, megelégelve a csapodárságát, elvált tőle. A munkahelyi sikerek mellett kisebb-nagyobb szerelmek töltötték ki az életét. Összesen négyszer nősült. - Amikor az még nem volt divat, sűrűn elváltam. Most, hogy mindenki válik, én negyvennyolc éve ugyanazzal a nővel, Inésszel élek házasságban - mondta, amikor bemutatott a feleségének. 1960-ban saját reklámcéget hozott létre Párizsban Studio Sarkozy néven, olyan vállalatokkal dolgozott együtt, mint például a Biotherm, a Vichy, a L’Oreal, a C&A, a La Roche, a Gilette vagy az Ambre Solaire. Az ő ötlete volt a Beauty Fleurs, a bőrre ragasztható matrica, de 1968-ban ez nem hozott hatalmas áttörést, nem úgy, mint a másik megvalósítása, a kétféle testápoló termék hatékonyságát ötvöző ránc elleni napozókrém. Hatvannégy évesen vonult vissza, és egyre több időt szentelhetett régi szenvedélyének, a festésnek. Több műfajban alkot, az absztrakt és figurális festészeti ábrázolás mellett szobrokkal is kísérletezik. Egyik sajátos képsorozatát 2004-ben kezdte, Werner Hornung infografikussal közösen egy sajátos műfajt teremtett. Önéletírásában munkamódszerüket így összegzi: „Mindig azonos módon dolgozunk. Megvan az alapötlet, amelyet megvitatunk Wernerrel. Saját inspirációm szerint ceruzával vagy faszénnel rajzolok, majd utána Werner grafikai palettájával kiszínezi. A retusálást ecsettel végzem, közvetlenül a vásznon. A munka kettőnk között úgy szerveződik meg, mint egy napi pingpong. Ha a labda leesik, akkor dobjuk a témát, legalábbis átmenetileg. Mint két zongorista, ugyanazt a melódiát szerezzük és játsszuk négy kézzel. Műveinket a »digitális szépművészet« címszó alatt gyűjtöttük össze. A szürrealizmus és szimbolizmus között vásznaink gazdagok és barokk stílusúak. Az általunk megválasztott témák vagy társadalmi jellegűek: televízió, labdarúgás, miszticizmus, divat, szexualitás, vagy jóval álomszerűbb témák, mint a győzedelmeskedő nő allegóriája vagy a féltékenység mérge.” Lapszámunkat Sárközy Pál munkáival illusztráltuk. A képeket az Abigail Galéria kiadásában megjelent, impozáns életműalbum anyagából válogattuk. Ennek bevezetőjében így vall a festő: „Életem megannyi kalanddal, eseménnyel, fordulattal volt teli. A nőket is szerettem - nagyon. És a gyermekeimet, különösen, hogy láttam őket felnőni, megtaníthattam nekik dolgokat, és miközben őket figyeltem, magam is tanultam tőlük. Ma már nem veszem az életet olyan komolyan, mint egykor, de mindig boldogan és bölcsességgel viszonyulok hozzá, és nincsenek illúzióim sem másokkal, sem magammal szemben. Kilencvenévesen tudom, hogy a függöny bármikor legördülhet. Sok örömet lelek a festésben...” Les travailleuses de nuit [0EE cs 1 VÁRADY TIBOR Ml TÖRTÉNT ÉCSKÁN? CIMU DOKUMENTUMREGENYEROL Könyvtáram odaát van, az Újvilágban: ha jól emlékszem, Várady Tibor új írása egy trilógia harmadik kötete. Azt azért nem felejtettem el - ezért is vittem őket magammal -, hogy a két amerikai kötet legkedvesebb olvasmányaim közé tartozott. Megérdemelték, hogy lefordítsak belőlük néhány ízes részletet. Most a Mi történt Écskán? sem okozott csalódást. Három generáció gazdag jogászi hagyatékából táplálkozik ez az új kötet is. A hatalomváltások hosszú sorában vergődő vajdasági falucska, Écska hétköznapjai és bennük a háromnyelvű pereskedések színes sora. A trilógia harmadik kötetében azonban az eddiginél is nagyobb súlyt kap a háttér. Egy pillanatra sem tudjuk elfelejteni, hogy Belgrád, Bécs és Budapest háromszögében játszódnak ezek a történetek. Ami inspirálja őket, az - Várady Tibor szavaival - a múltra támaszkodó jelen. Ferdinandy György A Vajdaság történetében járatlan, dilettáns olvasónak azonban ezúttal más köti le a figyelmét. Szégyellem leírni: engem gyönyörködtettek ezek a tragikomikus pereskedések. A furfangos észjárás és a szokatlan nyelvi fordulatok. Olvasás közben nemegyszer könnyesre nevettem magam. Állandó olvasójuk lennék, ha az író évről évre tudatná velem „Écska-News” fondorlatos híreit. Idestova száz éve porosodnak ezek az irattári jegyzetek. Ideje, hogy feltárja őket egy szakember. Érdemes megismerkednünk történelmünknek ezzel a szokatlan szemszögből megírt szegmentumával. Végre valami! - sóhajt fel bennem az olvasó. A mai magyar szépprózának nem erős oldala a szórakoztatás. Menet közben megtanulhatjuk azt is, hogyan válik egy életszagú valóságanyagból - hamisítgatások hosszú sora után - az a valami, amit úgy hivunk: történelem. Maman 2018. december IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET
