Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-23 / 272. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. NOVEMBER 23., PÉNTEK Önkéntes segítőknek tartottak felkészítő programot a közösségi házban Az idősek se szakadjanak el a külvilágtól, kötelező a pletyka Kovácsné Kelemen Judit látta el hasznos ismeretekkel a tréning résztvevőit Fotó: Mártonfai Dénes Sok idős ember eljut odá­ig, hogy nem csak felszá­molja a kapcsolatait, ha­nem tudatosan elfordul a környezetétől, a világtól, mindez pedig törvényszerű­en hozza magával az álla­pot romlását. A térítésmen­tes „Időslátogató és ottho­ni segítségnyújtó” trénin­gen önkénteseknek és sze­retteiket gondozóknak ad­tak útmutatást az agg élet­korral járó problémák segí­téséhez. Brunner Mónika szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZARD A kíváncsiság, a másik emberre figyelés meg­őrzése az egyik lehetősége az idősödés folyamatának vi­szonylagos lassítására. A köz­nyelvben pletykának neve­zett beszélgetés - a másik jó­indulatú „kitárgyalása” - így hasznos időtöltése lehet az időseknek is. A pletyka ebben az értelemben nők és férfiak számára azonosan fontos köz­életi, egészségvédő tevékeny­ség. A segítő szándékú másik emberre figyelés pozitív, fia­talító energiákat mozgósíthat az idős emberekben is. Természetesen a rosszindu­latúságot és irigységet ajánla­tos elkerülni, ám a világ irán­ti érdeklődést, a jó pletykát, a másikon való segítést semmi­képpen nem. Talán ez volt az egyik leg­fontosabb üzenete a térítés­­mentes, egynapos „Idősláto­gató és otthoni segítségnyúj­tó” laikus segítő felkészítő tréningnek, melyet a Katoli­kus Karitász és a Szekszár­di Római Katolikus Plébánia Karitász csoportja szervezett a Plébánia Közösségi Házá­ban a héten. A felkészítő tré­ningen húszán vettek részt. Céljuk az volt, hogy az ér­deklődők fejleszthessék az idősek látogatásával, otthoni segítségnyújtásával kapcso­latos készségeiket, szakmai tudásukat, hogy a későbbiek során új módszerek, ismere­tek birtokában végezhessék vállalt önkéntes tevékenysé­geiket. Az önkéntesség olyan tevékenység, melyet egyéni­leg vagy csoportosan, rend­szeresen vagy alkalmanként, belföldön vagy külföldön a közös jó érdekében személyes akaratból végeznek anyagi el­lenszolgáltatás nélkül. Az ön­kéntes a saját idejét, tudását, személyét, kapcsolatait is be­építi a tevékenységébe. Sajnos sok idős ember eljut odáig, hogy nem csak hogy felszámolja kapcsolatait, ha­nem tudatosan elfordul a kör­nyezetétől, a világtól. Mind­ez törvényszerűen hozza ma­gával az állapot romlását. Ép­pen ezért a képzés kiemelt té­mái között kaptak helyet az életkorral járó biológiai és lé­lektani jellemzők, a leggyak­rabban előforduló betegsé­gek, de az is elengedhetetle­nül szükségesnek bizonyult, hogy a halálról, gyászról is szó essen. Az előadó Kovácsné Kele­men Judit, a Pécsi Tudomány­­egyetem Klinikai Központ nyugdíjas ápolási igazgatója volt, aki ma is aktív, a Szoci­ális Háló Egyesület szakmai igazgatójaként. A Katolikus Karitász országos szerveze­te laikus önkéntes segítő fel­készítő programot működtet, egyrészt a beteg otthonában segítő önkénteseknek, más­részt kórházban, gondozó ott­honban, vagy egyéb közössé­gi szociális ellátást biztosító intézményekben segítőknek. A programon részt vevő, fel­készített laikus önkéntes se­gítők a gondozásra, segítség­re szorulókat saját otthonuk­ban keresik fel, segítik a rá­szorulót és mentesíthetik a családot (családtagot, aki a beteget látja el) néha csak az-Véges a lét Természetesen szót kell ejte­ni a véges emberi létről. A kö­zelgő halál tüneteiről, amely többek között lehet a hangos mély légzés, a vizelet elapa­dása. A gyógyíthatatlan be­tegségben szenvedők, rákbe­tegek ellátása kórházi rend­szerhez integrált palliativ osz­tályon, illetve a hospice, azaz az egyházi/alapítványi szol­gáltatóknál történik. Tudni kell, hogy például előrehala­dott állapotban a hosszan tar­tó kezelés ellenére hirtelen fellépő állapotrosszabbodás lép fel, a gyógyulási esélyek kétségesek, aktív, gyógyító jellegű kezelés megkísérelhe­tő, de csak átmeneti javulás várható, amely akár évekig is eltarthat. Végstádium eseté­ben a betegség megállítha­tatlanul a beteg életét követe­li, az utolsó néhány hét a fáj­dalomcsillapításjegyében te­lik el, a család felkészül a bú­csúzásra. Az agónia az utolsó egy-két nap, amely hullámzás az ittlét és az odaát lét között, ilyenkor a beteg kínzó tünete­it gyógyszerekkel enyhítik. Az önkéntesek a család kimerü­lőben lévő energiáinak pótlá­sára ebben az esetben a be­teg melletti ottlétükkel tud­ják segíteni a haldoklót és a családot. zal, hogy a családtag az ön­kéntes ottléte alatt elmehet otthonról, akár csak sétálni, esetleg moziba. A képzések során egyéb­ként nem egy olyan esettel szembesülnek, amikor a fel­készítő tréningen a saját hoz­zátartozóját ellátó részve­vő felsóhajtott, de jó lett vol­na két-három évvel korábban megismerkednie a szaksze­rű ápolással, egyszerű mos­­datási, etetési technikák­ról tudomást szereznie, mert megkönnyítette volna szeret­te helyzetét. Olyanok is van­nak, akik beteg hozzátartozó­juk viselkedésére - amelyet nem értettek, nem tudtak ke­zelni - a képzésen kaptak vá­laszt. A tréning, amellett, hogy biztonságot és megerősítést adott az önkéntesek számára, olyan megdöbbentően egy­szerű dolgokat tárt fel, amely laikusként nem jut sok ember tudomására. Ilyen például a kézmosás, amelynek megvan a meg­felelő szakszerű techniká­ja. Szintén alap dolog, hogy szivaccsal nem szabad mos­datni a magatehetetlen tes­tet, ugyanis kórokozóbombá­vá válhat, valamint az, hogy a heti rendszerességű hajmo­sás és testúlymérés kötelező. Az önkénteseknek tisztában kell lenniük azzal is, hogy a családnak, ahol szolgálatot látnak el, a bizalom és az el­fogadottság elsődleges, en­nek mindent szükséges alá­rendelni. Kovácsné Kelemen Judit hangsúlyozta, erkölcsi nor­mája az önkéntesnek, hogy látva a beteg és környezete anyagi helyzetét, csak olyan segédeszközt ajánljanak, amely nem nagy anyagi teher­rel jár, nehogy nehéz helyzet­be hozzák a beteget, a csalá­dot. Nagyon oda kell figyelni­ük az önkénteseknek, ha azt tapasztalják, hogy az ellátás hosszú távú lesz. Kizárólag azon termékeket szabad vá­sárlásra javasolni, amelyek a legfontosabbak, sorrendiség­gel az állapotromláshoz és a pénztárcához igazítva. Akár havonta ezer vagy kétezer fo­rint sok család számára már komoly összegnek számít.- Bárki megkereshet ben­nünket, aki önkéntes segítő szeretne lenni, elkötelezett a segítségnyújtásra, elfogadja a Karitász lelkiségét, legyen ifjú felnőtt, vagy nyugdíjas - mondta lapunknak Kovács Já­­nosné Éva, a szekszárdi Kari­tász csoport vezetője, aki az esemény lebonyolításában se­gédkezett. Sokan halála után is árulóként tekintettek Görgeire Hős volt a vitatott tábornok SZEKSZARD Görgei Artúr nem volt áruló - így lehetne som­másan összefoglalni prof. dr. Csikány Tamás történész elő­adását, amely a Vármegyehá­zi esték szerdai rendezvényén hangzott el. A Nemzeti Köz­­szolgálati Egyetem hadtudo­mányi doktori iskolájának ve­zetője bemelegítésként a csa­taelemzés néhány általános alapelvét mutatta be, melye­ket Jomini és von Clausewitz fogalmaztak meg. Tér, idő, erőforrás - ezt a há­rom dolgot kell egy jó katonai vezetőnek mérlegelnie a dönté­sei előtt. Görgei Artúr hosszú élete során tíz hónap alatt bi­zonyította be, hogy igazi kato­na. Hadvezérnek is kiváló volt, mert gyorsan döntött, jól átlát­ta a nehéz helyzeteket, ame­lyek emberi tartást, felelőssé­get igényelnek. Csikány Ta­más hozzátette: Görgei meg­mentette a tavaszi hadjáratot, csodát tett, mert megverte Eu­rópa egyik legjobb haderejét. Ennél nagyobb sikert nem le­hetett volna elérni, a szabad­ságharc vesztes helyzet volt. Görgei a huszonötezres ma­gyar sereg vezetőjeként ezért kapitulált az ötvenezer osztrák és kilencvenezer orosz előtt, il­letve azért, mert törődött a rá­bízott katonák sorsával. B. L. Dr. Csikány Tamás a szabadságharc kutatója Fotó: Makovics K. Szakértők mondják meg a halál okát SZEKSZARD Három kis, partol­dalba vájt pince található a Ba­bits utca 16.-os számmal szem­ben, az úttól kissé távolabb. A bal oldali zárva és belátni sem lehet. A középső tárva-nyitva, előtte és bent kusza összevisz­­szaságban különféle tárgyak, elsősorban ruhák és ágynemű látható. A jobbszélső rácsán rendőrségi szalag, no meg a füstnyomok jelzik, hogy itt történt a tragédia. A kataszt­rófavédelem jelezte a rendőr­ségnek, hogy holttestet talál­tak a helyszínen. Ők állampol­gári bejelentésből értesültek arról, hogy tűz van a pincé­ben. Komlósiné Kiss Anett, a megyei rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy a helyszínen megtalálták az elhunyt igazolványát, amely­ből kiderült, hogy a férfi hu­szonhat éves és településszin­tű szekszárdi lakos. Ez is van beleírva a személyi igazolvá­nyába, ami annyit tesz, nincs állandó lakcíme. Mivel első látásra nem me­rült fel bűncselekményre uta­ló adat, a férfi halálának kö­rülményeit és annak okát a Szekszárdi Rendőrkapitány­ság szakértők bevonásával, úgynevezett közigazgatá­si hatósági eljárás keretében vizsgálja. 1.1.

Next

/
Thumbnails
Contents