Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-10 / 261. szám

2018. NOVEMBER 10., SZOMBAT KITEKINTŐ g A Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében sétát tettek az izraelita temetőben Még a szekszárdi kórházból is elvitték a zsidókat Auschwitzba I Kaczián János és Friedmann Tamás a temetői sétán. Képgaléria: TEOL.hu Fotó: Mártonfai D. A világháború alatt, 1944- ben szám szerint 380 zsi­dót szállítottak fel az Ausch­witzba induló vonatra, a szekszárdi kórházban fekvő 50 zsidó beteget is begyűj­tötték, nem kerülhették el a sorsukat. Brunner Mónika szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD A Mátyás király utca 69/b szám alatt található a szekszárdi izraelita temető, amelyet temetőgondnok fel­ügyel. Szombat és zsidó ün­nepek kivételével előzetes időpontegyeztetés szerint le­het látogatni, a férfiaknak kö­telező a fejfedő. A városi pol­gárok részéről érkezett meg­keresések miatt vált aktuá­lissá a temetői séta, amelyet a Múzeumok Őszi Fesztiválja keretében rendeztek meg. Az elmúlt 30-40 évben nem tör­tént ilyen, vélhetően ezért is érkezett sok érdeklődő a hely­színre. A megjelenteket Fried­mann Tamás, a Szekszárdi Zsidó Hitközség elnöke kö­szöntötte. Elmondta, hogy Tolna megye legnépesebb te­lepülésén, Szekszárdon a 19. század második felétől tart­ják számon a zsidóságot, amelynek létszáma 1910-ben mintegy nyolcszázra volt te­hető. Az első imahelyük a mai Bezerédj utcában volt, azt az épületet időközben már lebontották, és jelenleg a he­lyén egy többszintes ház áll. A nagy zsinagóga - ma Művé­szetek Háza - építése 1896-ra datálódik, ahol a holokausz­­tot megelőzően istentisztele­teket tartottak, azt követően csak az őszi ünnepekkor mű­ködött. A temető telekköny ve­­* zése is az 1896. évben történt. Hagyományos zsidó szokás, hogy a gyászolók elhelyeznek egy-egy kavicsot az elhunyt sírján. Ennek több magyará­zata is van. Egyik szerint a kő elhelyezése a halott felé mu­tatott tisztelet jele, mert a ka­vics időtállósága szimbolizál­ja az elhelyező által a sírban nyugvó elhunyt iránti tiszte­let örök érvényességét. A vi­rág elhervad, a gyertya leég, a kő marad. A vészkorszak a teljes zsi­dóságot érintette. A teme­tőt a MAZSIHISZ (Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége) támogatásával tart­ják fent. A temető növényze­tét is igyekeznek rendben tar­tani, de a rendelkezésre álló szűkös pénzügyi lehetőségek mellett nem lehet folyamato­san fenntartani a teljes mér­tékben rendezett állapotot. Kaczián János nyugalma­zott levéltári főtanácsos kér­désünkre elmondta, hogy a szekszárdi zsidó temetőről so­kan nem is tudnak, illetve azt hiszik, hogy az már bezárt.- Olyan történelmi korsza­kot próbálunk bejárni, végig­járni, ahol a választott nép bű­nösnek kiáltatik ki - kezdte előadását a helytörténész a te­metői séta során. - 1840-ben törvény született Magyaror­szágon, miszerint a zsidóság letelepedhet és kereskedést folytathat. 1856-ban meg­nyílt a zsidó imaház, a temp­lom felszentelése 1897. szep­tember 23-án volt. 1895-ben ismét törvény született, mi­szerint Magyarország hivata­losan nyilvántartott egyházai közé beveszik, elismerik a zsi­dó vallást. Szekszárdon ezek­ben az időkben a Leopold csa­lád volt az egyik legismertebb zsidó família, őket is ebbe a temetőbe temették - mesélte Kaczián János. Azt is ismertette, hogy egy hitközség létrejöttéhez tíz fér­fi szükségeltetik. Zsidóknál 13 éves kortól a fiúk már fér­finak számítanak. Szekszárd első rabbiját Ungár Simon­nak hívták, ő szentelte fel a Kevesen gyakorolják a vallást Milyen nehézségekkel küzd manapság a Tolna megyei zsi­dóság? Friedmann Tamás el­mondta, hogy megyei zsidó­ságról származásilag lehet beszélni, más vonatkozás­ban nem. Más városokban né­hány lelket számlál csak a zsi­dóság, akik a MAZSIHISZ és a Szekszárdi Hitközség által is­mertek. Sokan élnek vegyes házasságokban, vannak, akik nem érzik szükségét annak, hogy a származásukat feltár­ják. Első fokon mindenkinek az az érdeke, hogy az élők és az elhunytak zsidó értékeit megőrizze és becsben tartsa. Vitathatatlan, hogy létezik an­tiszemitizmus, ennek a nullá­ra szorítása is mindenki érde­ke. Nagyon fontos, hogy a zsi­dóság szeretné megszólíta­ni a zsidó fiatalokat, a lehető­ségekről tájékoztatni őket, se­gíteni nekik, hogy tudják gya­korolni a vallásukat. Fő céljuk: valamilyen módon tudatni, hogy a zsidó vallás egyetemes érték, történelmileg nagyon régi, az Ószövetségtől mérhe­tő, és országosan is szükség lenne a vallást követő polgá­rok számának növekedésére. zsinagógát. Szolgálata után Rubinstein Mátyást válasz­tották rabbinak, akiért Le­opold Kornél egészen Nagy­­dorogig ment, onnan kísérte Szekszárdra. Vonattal érkez­tek, a vasútállomáson soka­­dalom várta őket. Rubinstein 42 évig szolgálta híveit, 1944- ben, 82 évesen vitték Ausch­witzba. A temető épületét 1912-ben húzták fel, de ezen a helyen előtte is volt már temetkezés. Kelet felé három harmadra le­het bontani a temetőt. Az el­ső és második harmad között gyalogút, a második és har­madik harmad között szintén gyalogút van. Többek számá­ra is ismerős neveket lehet ta­lálni. Például Konrád Sándor szekszárdi sírfaragóét, aki az imaház homlokzatán lévő domborművet és a Szekszárd főterén található Bezerédj Ist­­ván-mellszobrot is készítet­te. A szekszárdi zsidók nagy része jogi területen, más ré­sze ipari területen dolgozott, ez esetben magyarországi te­kintetben inkább kisebb üze­mekről van szó. Sok orvos is volt köztük, lásd Kelemen doktort, aki 1922-ben kikeresztelkedett, de a zsidók között számon tar­tották. Sokaknak ismerős le­het a Salaman-Aczél nevű üz­let az Augusz házban, vagy például Erdős Nándor, aki a zsidó tanács elnöke lett a né­met megszállás után. Család­jának több tagja is a holoka­uszt áldozatává lett. Szekszár­don 1944-ben a város polgár­­mestere, Vendel István nem engedett gettót létesíteni, így sokakat Bonyhádra, Gyönkre, Tamásiba, Paksra, Pincehely­re szállítottak, szám szerint 380 embert, akiket az 1944. július 1-jén induló vonat vitt el, és július 9-én érkeztek meg Auschwitzba. Közben megtalálták a szek­szárdi kórházban fekvő zsidó­kat is, ez ötven embert jelen­tett, ők sem kerülhették el a sorsukat. A dr. Gulyás család háza (Széchenyi u. 34.) 1944. március 19-én lett SS-szék­­ház, november 30-a után pe­dig a szovjetek kezére került. Erdős Nándor Rákóczi ut­ca elején lévő háza fontos ta­nácskozások és döntések he­lye volt. A Pirnitzer családnak áru­háza volt Szekszárdon. 1890- től tanulták a mesterséget, gazdag, nevezetes kereskedő család voltak, áruválasztékuk és kiszolgálásuk korszerű. A vészkorszak után szétszó­ródtak a világban, illetve kö­zülük is többen a holokauszt áldozatai lettek. SZOMBAT MOZI SZEKSZÁRD: Pelyhes - Kalandra fel! (izlandi-belga anim.), 14.30. Bo­hém rapszódia (angol-am. életrajzi film), 17 óra. Bérgyilkost fogadtam (ang. akció-vígjáték), 19.30. MÁRTON-NAP PAKS Sárgödör tér: köszöntők, 16 óra. Újboráldás, 16.30. Kóstolók, 17 óra. Z’Zi Labor és a Veresegy­házi asszonykórus, 18 óra. SZEKSZÁRD Béla király tér, rendez­vénysátor: Veronaki Zenekar: Gőgös Gúnár Gedeon - Libabál 15 óra. Za­bos Regina Trió, 16.30. Köszöntő 18.30. Esszencia Produkció, 18.30. A Madarak Házibulizenekar, 20.30. EVANGÉLIKUS BÚCSÚ KISMÁNYOK Művelődési ház: ál-PROGRAMOK dást mond Barcsik Zoltán evan­gélikus lelkész, fellép a mecsek­­nádasdi Gerner-trió és a Kémén­­di Tamás-Gráf Vivien Duó, 15 óra. MÚZEUMOK ŐSZI FESZTIVÁLJA SZEKSZÁRD Wosinsky múzeum: Márton-napi „ludasságok". Vetí­tett képes foglalkozás, ludas körjá­ték, ludas kép készítése tépéssel, koccintás „újborral” (szörppel) 10 órától. Vármegyeháza: Varródoboz - libavarrás 10-17 óráig. Dürer bű­vös négyzete és egyéb varázslatok családoknak, 11 óra. Szent Már­ton és a ludak - játékos tárlatve­zetés, 15 óra. VASÁRNAP MOZI BÖLCSKE: Bérgyilkost fogadtam (angol akció-vígj.), 16 óra. Húzós éj­szaka az El Royalé-ban (miszt. thr.), 18 óra. Látlak (am. thri.), 20.30. SZEKSZÁRD: Pelyhes - Kalandra fel! (izlandi-belga animációs csa­ládi film), 14.30. Bohém rapszó­dia (angol-am. életrajzi film), 17 óra. Bérgyilkost fogadtam (ang. akció-vígj.), 19.30. MÁRTON-NAP SZEKSZÁRD Béla király tér, rendez­vénysátor: Korpás Éva és zeneka­ra: Libidaridom, 11 óra. Garagulya Gólyalábas Komédiás Kompánia, 15 óra. Bogyiszlói Zenekar, 16.30. Jerry Lee Lewis Rock&Roll Service, 19 óra. FÚVÓSZENEKAROK Vili. ORSZÁGOS FESZTIVÁLJA PAKS Csengey Dénes Kulturális Központ: versenyprogramok, 10 óra. Gálaprogramok és a díjak át­adása, 14.45. A legendát idézték fel SZEKSZÁRD A Fecske csoport Márton-napi legendát idéző műsorával emlékeztek meg a jeles napról a Wunderland óvodában. Az előadást a csoport óvónői, Schüszler Anikó és Kovács Eszter tanította be a gyerekeknek. A zeneiskola két pedagógusa, Töttős-Erős Edina és Tóth Mónika pedig fuvola- és gitármu­zsikával kedveskedett a csemetéknek. M. K. Képgaléria: TEOL.hu Fotó: Makovics Kronél

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents