Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-06 / 207. szám
kozlegyzotkeresek.hu ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK 3 NE HAGYJA ÖRÖKSÉG NÉLKÜL PÁRJÁT! Mi lesz az éiettárssal párja halála után? Jár-e neki az örökségből vagy még a közös otthonukat is el kell hagynia? Számít-e, hogy mennyi, ideig éltek együtt? És az, hogy van-e papír az élettársi kapcsolatról? Van biztcré módja annak, hogy az élettársak időben gondoskodjanak egymásról. . Kevesen tudják, hogy az élettársakra más jogi szabályozás vonatkozik, mint a házastársakra. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért nem is öröklik meg egymás hagyatékát. Nem igaz az a köztudatban élő tévhit sem, hogy bizonyos idő - például 15 év - után az élettársak ugyanúgy örökölnek egymás után, mint a házasok. Sokan csak a hagyatéki tárgyalás során döbbennek rá, hogy párjuk vagyonából semmi sem illeti meg őket. Az élettárs legfeljebb a kapcsolat ideje alatti közös vagyonszaporulatból - például a közösen vásárolt vagy szerzett vagyontárgyakból - részesedhet, de csak a szerzésében cs végrendelet, Wz llettársak nem örökölnek egymás után. való közreműködése mértékéig. Azaz leegyszerűsítve általában annyi jár neki, amenynyit a közösbe beleadott. Ha azonban a felek nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, előfordulhat, hogy párjuk halálát követően akár évekig elhúzódó perben kell bizonyítaniuk, hogy mekkora rész illeti meg őket a hátrahagyott ingó és ingatlan vagyonból (például a számlán elhelyezett pénzből). A másik kézenfekvő megoldás, ha az élettársak végrendeletben gondoskodnak egymásról haláluk esetére. Ennek érdekében célszerű közjegyzőhöz fordulni, mivel annak eredeti példánya a közjegyző őrizetében marad, és bekerül a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába, így garantált, hogy a hagyatéki eljárás során előkerül. A végrendeletben azt is be lehet biztosítani, hogy az élettárs a közös otthonukban maradhasson még akkor is, ha az kizárólag az elhunyt élettárs tulajdonában állt. SZAKÍTÁS UTÁN ÉLETBEN TÁRS, VAGYONBAN NEM? Mi történik, ha az élettársak szétválnak? Hogyan osztoznak a vagyonon? Van megoldás arra, nehogy végtelen vitává fajuljon az osztozkodás. Az élettársi kapcsolatra más szabályok vonatkoznak, mint a házasságra. Míg a házasság során a pároknak osztatlan közös vagyonuk keletkezik, az élettársak végig önálló vagyonszerzők maradnak. így szétváláskor nem feltétlenül fele-fele alapon, hanem az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködés arányában - azaz leegyszerűsítve általában ahhoz igazodva, hogy ki mennyit adott bele - kell osztozkodniuk mindazon, amit a kapcsolatuk alatt szereztek. Ami eredetileg a saját tulajdonuk volt, az a törvény szerint is az övék marad, szétköltözéskor tehát vihetik a saját bútoraikat és a nagymamától örökölt étkészletet. Osztozniuk csak azon kell, amit az együttélésük alatt közösen szereztek. A háztartásban, a gyermeknevelésben, valamint a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is a szerzésben való közreműködésnek minősül. Ha a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, akkor azt egyenlőnek (fele-fele arányúnak) kell tekinteni, kivéve, ha ez bármelyik élettársra nézve méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene. Tehát a gyermeket otthon nevelő élettárs szintén jogosult az őt megillető vagyonra az életközösség alatti szerzeményből még akkor is, ha a másik szerint „semmit nem tesz, csak otthon neveli a gyermeket". A vagyonnal kapcsolatos későbbi viták megelőzésének legbiztosabb módja, ha az élettársak élettárai vagyonjogi szerződést kötnek, amelyben szabályozzák a vdgyorii viszonyaikat. így maguk rendelkezhetnek vagyonukról, szabadon határozhatják meg a közöttük fennálló vagyonjogi rendszert, és így sokkal nagyobb az esélye, hogy nem fajul hosszas pereskedéssé a szakítás. PERESKEDÉS HELYETT TISZTA VISZONY VAGYONJOGI Azoknak az élettársaknak, akik a párjuk halála vagy szétválásuk esetére szeretnék elkerülni a kellemetlen meglepetéseket, valamint a hosszas bírósági procedúrákat, mindenképpen érdemes még időben ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulniuk. Kérésükre az ügyvéd vagy a közjegyző olyan szerződést készíthet, amellyel az élettársak saját maguk tudják szabályozni mindazt, amit a törvény nem vagy eltérően határoz meg. Az élettársi vagyonjogi szerződésben például a tetszésük szerint rendezhetik a vagyoni viszonyaikat. Ebben az élettársak bármilyen vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek saját akaratuk, belátásuk szerint, így elkerülhetik azt, hogy adott esetben egy hosszas per során kelljen bizonyítaniuk, mi az övék és mi nem. A szerződés akkor érvényes, ha közjegyző által közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják. Fontos, hogy az élettársi vagyonjogi szerződést be kell jegyeztetni a közjegyzők által vezetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába ahhoz, hogy az harmadik személyekkel - például egy hitelező bankkal - szemben hatályos legyen. Ha ez elmarad, csak akkor lehet a szerződésre hivatkozni harmadik személyekkel szemben, ha az arról tudott vagy tudnia kellett. A 2014- ben életre hívott közhiteles nyilvántartásba mára mintegy évi ezer új bejegyzés kerül, és ebbe egy új hitelszerződés megkötése előtt a hitelezők is betekinthetnek, elkerülve ezzel a későbbi jogvitákat. SZERZŐDÉSSEL HÉT FONTOS DOLOG, AMIT TUDNI KELL A VÉGRENDELKEZÉSRŐL Végrendelkezni lehet akár sajátkezűleg is, de sokkal célszerűbb szakértő, azaz közjegyző vagy ügyvéd segítségét kérni ebben a nagy körültekintést igénylő ügyben. A végrendelet készítésének idejét mindig fel keli tüntetni, és ha több különálló lapból áll, feltétlenül lássuk el folyamatos sorszámozással a lapokat. Ha magunk írjuk a végrendeletünket, ügyeljünk rá, hogy azt elejétől a végéig kezzel írjuk és írjuk alá. Ha géppel írjuk vagy mással íratjuk a végrendeletet, gondoskodjunk két tanúról. Ügyeljünk a tanúk megválasztására, hiszen például érvénytelen az a juttatás, amit a tanúnak rendel a végrendelkező, kivéve, ha ezt a részt sajátkezűleg írja és aláírja. A géppel írt végrendelet minden lapját írják alá a tanúk és mi is. Érdemes közjegyzőnél letétbe helyezni a végrendeletet annak is, aki nem közjegyzőnél készíttette el azt. A közjegyző bevezeti a végrendelet tényét a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába (VONY), így a végrendelet a hagyatéki eljárás során szinte biztosan elő is kerül. A VONY nem nyilvános, az abban foglalt adatok lekérdezését csak a végintézkedő és jogszabályban meghatározott szervek kérhetik. Szóbeli végrendeletet csak az ti fenyegető olyan rendkívüli hely; írásbeli végrendelet tételét nem (például szívroham, autóbalese
