Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-06 / 207. szám
4 ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOK kozjegyzotkereseK.hu TARTÁSDÍJAT IS KÖVETELHET AZ EX-ÉLETTÁRSTÓL Kevesen tudják, hogy nemcsak az egykori házastársnak, hanem a volt élettársnak is járhat tartásdíj a volt párjától. Magyarországon a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv tette lehetővé, hogy a már nem egy fedél alatt élő egykori élettársak is tartásdíjat igényelhetnek egymástól, amennyiben valamelyikük önmagát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ennek feltétele, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt, és a kapcsolatból gyermek született. A tartást főszabály szerint az életközösség megszűnésétől számított egy évig követelheti, ezt követően csak különös méltánylást érdemlő esetben lehetséges. Fontos tudni, hogy ha az élettárs volt párja elmarad a fizetéssel, és hat hónapig nem érvényesíti az elmaradt tartásdíjat, akkor alaposan meg kell indokolnia a bíróságon, hogy miért nem kérte korábban. Továbbá nem kötelezhető tartásra az a volt élettárs, akinek nincs elég vagyona, és ezáltal saját szükséges tartását vagya gyermekéét veszélyeztetné. Nem tarthat igényt tartásra volt élettársától az, akinek súlyosan kifogásolható az életvitele, vagy az ő magatartása okozta az élettársi kapcsolat megszűnését azzal, hogy például alkoholizált, megcsalta vagy testileg bántalmazta a párját. Akkor sem kaphat pénzt, ha a volt élettársának vagy a vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított, például bántotta, zaklatta őket. Iliig MOB Közosrgyermek és egy ^IvelSigyüttélés szükséges a tartásdíjhoz. A SZAKÍTÁS UTÁN BÉKÉS OSZTOZKODÁS 2018. január 1-jétől az élettársak szétválásukkor közjegyző előtti egyezségi eljárásban rendezhetik az ügyeiket. Az élettársi kapcsolat automatikusan létrejön, ha egy pár úgy dönt, hogy házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül, érzelmi és gazdasági közösségben, közös háztartásban fognak élni. Az élettársak együttélésük során végig önálló vagyonszerzők maradnak, így szétválásukkor nem feltétlenül fele-fele alapon, hanem az együttélésük alatt keletkezett vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködés arányában kell osztozkodniuk, kivéve, ha az általuk esetlegesen megkötött élettársi vagyonjogi szerződés eltérően rendelkezik. Eltérően a házaspároktól, akiknek a házasságát csak bíróság bonthatja fel, az élettársi kapcsolat automatikusan megszűnik, ha az élettársak például házasságot kötnek vagy véget vetnek az életközösségüknek. Az élettársak szétválásukkor közjegyző előtt egyezségi eljárást indíthatnak, azaz hivatalosan megegyezhetnek például a vagyon felosztásáról. Az így létrejövő egyezséggel végérvényesen tiszta helyzetet teremthetnek egymás között, és elkerülhetik a később felmerülő jogvitákat, mert a közjegyző által jóváhagyott egyezség a bíróság által jóváhagyottal azonos hatályú, azt később főszabály szerint perben sem lehet megtámadni. Szakításuk után a jogok és kötelezettségek elsősorban a tulajdonrészük arányában illetik meg az élettársakat. Ha azonban csak egyikük tulajdonos, akkor a másik csupán „szívességi lakáshasználónak" minősül, így szétválásukkor el kell hagynia az addig közösen használt lakást. Az élettársak még az együttélésük idején szerződésben rendelkezhetnek a lakás megosztásáról és használatáról. Ez a szerződés akkor érvényes, ha ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy közjegyzői okiratban készül. Utóbbi közokirat, amelynek előnye, hogy adott esetben pereskedés nélkül végrehajtható, és hogy az elkészítése során a közjegyző pártatlan jogszolgáltatóként segít a feleknek a törvények között eligazodni. Ha pedig az életközösségük megszűnését követően állapodnak meg a lakáshasználatról, akkor azt formai kötöttségek nélkül megtehetik. Ilyen megállapodás hiányában viszont bármelyik élettárs kérheti a bíróságtól a közösen használt lakás további használatának rendezését. Más a helyzet, ha az élettársi kapcsolatból kiskorú gyermek születik. Ilyenkor a bíróság elrendelheti a lakás osztott használatát - feltéve, hogy az erre alkalmas -, még akkor is, ha az például kizárólag az egyik élettárs tulajdonában van. Sőt, előfordulhat, hogy magának a tulajdonos élettársnak kell elköltöznie, és a gyerek felügyeleti jogát gyakorló másik fél maradhat a lakásban. Ennek feltétele, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakhatását csak így lehet biztosítani. Ez esetben a lakásban maradó, nem tulajdonos volt élettársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással csak úgy szüntethető meg, ha a tulajdonos volt párja megfelelő cserelakást ajánl fel neki és a gyermeküknek. Az együttélés alatt érdemes rendezni a közösen használt lakás sorsát. A HAT LEGGYAKORIBB TÉVHIT AZ ÉLETTÁRSI KAPCSOLATOKRÓL* 1 Hivatalos papír kell az élettársi HiDcsolathoz Az élettársi kapcsolatban élők 37 százaléka él abban a tévhitben, hogy kapcsolatuk csak akkor érvényes, ha bejegyeztetik az erről szóló nyilatkozatukat az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába. O Jm élettársi kapcsolat ugyanolyan biztosít, mint a házasság Az élettársi kapcsolatban élők 35 százaléka gondolja helytelenül, hogy ha közjegyzőnél nyilatkoznak az élettársi kapcsolatuk fennállásáról, akkor megilletik őket a házaspároknak járó jogok. í üttélés esetén a születendő fmek automatikusan az apa nevére kerül Az élettársi kapcsolatban élők 34 százaléka nem tudja, hogy az apának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie ahhoz, hogy a nevére kerüljön az élettársától született gyermeke. Készült a Magyar Országos Közjegyzői Kamara megbízásából Elérhetőség: 1535 Budapest, Pf.: 836. www.mokk.hu Layout: PRESS&INFORM PR Főszerkesztő: Beer Júlia Szerkesztők: Csabai Károly, Puskás Katalin, Pulay Kristóf Fotók: Shutterstock info@pressinform.hu íz év együttélés után az ttársak ugyanúgy örökölnek 'ymás után, mint a házastársak Az élettársi kapcsolatban élők 27 százaléka véli azt helytelenül, hogy 10 vagy 15 év együttélést követően az élettársak ugyanúgy örökölnek egymás után, mint a házastársak. Szé 3 étválás esetén az élettársak is fele-ferányban osztoznak, mint a házasok élettársi kapcsolatban élők 48 százaléka nem tudja, hogy az élettársaknak nem keletkezik közös vagyonuk. Az együttélésük alatt megszerzett vagyonból a vagyonszaporulat szerzésében való közreműködés arányában kell osztozniuk, ha a kapcsolatuk megszűnik. 6. m kell gyerektartást fizetni annak pának, aki élettársi kapcsolatban gyermeke anyjával Az élettársi kapcsolatban élők 30 százaléka nem tudja, hogy a férfinek akkor kell gyerektartást fizetnie, ha a gyermek vonatkozásában teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatott tett, vagy azt bíróság állapította meg. * A M0KK 2018 áprilisában végzett online felmérése szerint.
