Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-22 / 221. szám

2018. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT KITEKINTŐ g PROGRAMOK SZOMBAT MOZI BÖLCSKE: Remélem, legközelebb sikerül meghalnod:) (magyar thril­ler), 16 óra. Végállomás: esküvő (amerikai romantikus vígjáték), 18 óra. A védelmező 2. (amerikai ak­­cióthriller), 20.30. SZEKSZÄRD: Briliáns válás (fran­cia vígjáték), 17 óra. Predátor - A ragadozó (amerikai akciófilm), 19.30. TEMPLOMOK ÉJSZAKÁJA TOLNA Római katolikus templom: dr. Gogh Edit pszichiáter előadása a megbocsátásról, 17 óra. Szent­mise, 18 óra. Szeretetvendégség, 19 óra. Szentségimádás, 20 óra. TAMÁSI SZÜRETI NAPOK TAMÁSI Szüreti felvonulás - ama­tőr csoportok fellépése a Kossuth tér - Penny Market - Túrmezei Er­zsébet rendezvénytér útvonalon, 14 óra. Színpadi programok: Ta­mási Koncert-fúvószenekar, Pánt­lika Néptáncegyüttes, Musette Harmonikegyüttes, Garai Ifjúsá­gi Tánccsoport. Utcabál a J.A.M. Showbanddel. FOGATHAJTÁS PINCEHELY Lovaspálya: Országos C kategóriás póni kettes fogatok akadályhajtó döntője. 1. forduló 9 órától. Hamza Viktória lovasbemu­tatója, 12 óra. A C kategóriás ket­tes fogathajtók Tolna megyei baj­noki díjkiosztója, 13 óra. 2. fordu­ló, 13.30. Eredményhirdetés, 18 óra. OPERÁT AZ OPERÁBÓL SZEKSZÁRD Babits Mihály Kultu­rális Központ: Szimfonikus est az Opera zenekarral, 19 óra. BÁBSZÍNHÁZ BONYHÁD Vörösmarty Mihály Mű­velődési Központ: Mátyás király bolondos bolondja - a Maszk Bábszínház előadása. NYÍLT NAP SZEKSZÁRD Sárvíz utca 12.: a Magyar Közút családi nyílt napja 10-15 óráig. VASÁRNAP MOZI BÖLCSKE: Remélem, legközelebb sikerül meghalnod :) (magyar thril­ler), 16 óra. Végállomás: esküvő (amerikai romantikus vígjáték), 18 óra. A védelmező 2. (amerikai ak­­cióthriller), 20.30. SZEKSZÁRD: Briliáns válás (francia vígjáték), 17 óra. Predátor - A ra­gadozó (amerikai akciófilm), 19.30. A futás, a versenyek TV-AJÁNLÓ Dzsingisz kán sírja és árnyéka Közösségépítő tevékeny­sége elismeréseként Sípos Márton-díjat kapott a ka­­kasdi megyenapon Márkus István. Balázs László laszlo.balazs@mediworks.hu SZEKSZÁRD Márkus István, vagy ahogy mindenki isme­ri, Öcsi, 2014-ben feleségével, Bellával és Csillag Balázzsal közösen alapította meg a Bor­vidék Futóegyesületet, amely mostanra a különböző me­gyei és országos versenyek le­bonyolításában - főleg a szak­mai és kapcsolati hálónak kö­szönhetően - megkerülhetet­len tényező lett.- A sport az egész életemet meghatározza - mondta Már­kus István. - Nyolcéves ko­romban kezdtem el verseny­szerűen sportolni, tizenhét éves koromig cselgáncsoztam. Aztán az amatőr sport felé vet­tem az irányt. Futni 2006-ban kezdtem, kezdetben rövid tá­vot, majd elkerültem egy fél­maratoni versenyre. A futás mindig új célokat nyújt szá­momra. A díjat a szabadidősport szervezésében vállalt közös­ségépítő tevékenységért, a megyeszékhely sportesemé­nyeinek, sportéletének fellen­dítése érdekében végzett elkö­telezett munkája elismeréséül vehette át.- Sokan talán csak a Bor­vidék Félmaratonnal - jövő­re rendezzük a jubileumi, ti­zedik erőpróbát - hoznak ösz­­szefüggésbe minket, de a Ko­rinthosz, a Bodri Trail, a Vi­sit Szekszárd, a Bonyhád-Bá­­taszék, illetve a törökbálinti önkormányzathoz köthető fél­maratoni verseny is a mi ter­mékünk - jegyezte meg a díja­zott. - Az első Borvidéken het­ven, legutóbb pedig már há­romszáz felett volt a szekszár­di indulók száma. Ez mutatja, hogy van fogadó oldala az ese­ményeinknek. A város olyan adottságokkal rendelkezik, ami másolhatatlan. Úgy gon­doltam, másoknak is legalább akkora élményt nyújt, mint nekem edzés közben. Amel-Márkus István és társai nem valamit közvetíteni szeretnének, hanem élményt nyújtani lett, hogy büszkeséggel tölt el az elismerés, kicsit róluk, az amatőrökről is szól a díj. A me­gyeszékhely egyébként lakos­ságarányosan jól áll, hisz’ na­gyobb városokban, mint pél­dául Kaposváron, Nagykani­zsán, Zalaegerszegen nem ala­kult ki ilyen erős futó kultúra. Egy futóversenyen a logisz­tika megszervezése az egyik legnagyobb feladat, önkén­tesek tömegét, mintegy két­száz-kétszázötven embert mozgatnak a szervezők.- Kialakultak a feladatkö­rök - tette hozzá Márkus Ist­ván. - Csakúgy mint a mun­kahelyemen, a Valum Kft.-nél csapatban dolgozunk együtt. A szervezés a rajtig inkább ad­minisztrációs feladatokból és kommunikációból áll - nem jelent egész napos lekötött­séget. Az augusztusi Korin­­thosz-viadalnál péntek reggel­től vasárnap reggelig egy per­cet sem aludtunk, de megér­te. Hat országból neveztek az erőpróbára, majdnem kétszáz egyéni induló volt a verse­nyen. A Babitsban tartott ban­ketten háromszázötven ember töltötte meg a nagytermet. So­kan gratuláltak, rengeteg di­cséretet kaptunk a flottul le­bonyolított verseny és a körí­tés kapcsán. Aki ismeri, az tudja, Öcsi nem csak szervezni, futni is nagyon tud. 2012-ben kapott rá az ultrafutásra, négy évre rá pedig már első Tolna me­gyei indulóként teljesítette a kétszáznegyvenhat kilométe­res, Athénból Spártába veze­tő Spartathlon ultramaratoni futóversenyt (29 óra 26 perc). Fél évet sérülés miatt ki­hagyott, most építi fel magát. Tervei szerint 2019 tavaszá­nak végére tervez egy „szép” hosszú futást. Például a ba­kancslistájáról még hiányzó Fotó: M. K. két görög klasszikus közül vá­lasztva. Saját véleménye sze­rint is őrültség az ultrafutás. Ugyanakkor megérinti az em­bert a versenyek hangulata, látja a többiek és saját maga küzdelmét. Nagyon nagy ta­pasztalat, hogy „a testnek fáj­nia kell, de a lélek megtisz­tul”. Amikor valaki egy félma­­raton, maraton, ultra után cél­ba ér, magával sodorja az él­mény, az önmaga felett aratott diadal. Öcsi leszögezi, a futás minden embernek mást ad, más értéket jelent. Sokan az egészségük meg­őrzése érdekében választják, valaki gyorsulni szeretne, más hosszabb távokat tűz ki célnak. Mindenki megtalál­hatja benne a szépséget, amit a sport jelent. Az egyesület­tel a céljuk, hogy nem valamit közvetíteni szeretnének, ha­nem versenyeiken keresztül élményt nyújtani. tatókat. Amiképpen a hun fe­jedelem, úgy a mongol uralko­dó, Dzsingisz nagykán, végső nyughelyének helyszínét sem ismerjük. „A legenda szerint annak idején a temetési szer­tartás valamennyi szemtanú­ját lemészárolták, és tízezer ló taposta le a talajt a sír fölött, hogy soha senki ne bukkan­hasson az uralkodó maradvá­nyaira” - olvasható a Dzsin­gisz kán tiltott sírja című ame­rikai dokumentumfilm ajánló­jában. Az alkotás - mely ma 13 órától tekinthető meg a National Geographic csator­nán - korhű dramatikus je­lenetekkel a világtörténelem egyik legnagyobb birodalmá­nak urát is bemutatja. Saj­nos, ehhez a XIII. század ele­jén felemelkedő birodalom­hoz a nagykán utódai révén nekünk, magyaroknak is lett közünk, bár ne lett volna. Hi­szen 1241-42-ben a mongol- nálunk tatárnak nevezett- csapatok nemcsak legá­zolták a Magyar Királyságot, de lakosságának nem cse­kély részét egyszerűen kiirtot­ták. Nem igazán köztudott, de a tatárok, később már török zsoldban, még évszázadokon át pusztították az országot és népét. Az utolsó nagy rabló hadjáratot 1717-ben vezették az északkeleti vármegyék el­len. Elmondhatjuk tehát, hogy bár Dzsingisz sírjának halála óta se híre, se hamva, árnyé­ka sajnos így is hosszú ideig ránk vetült. Sz. Á. Ilyen lehetett Dzsingisz kán National Geographic 13.00 szervezése célt ad m Nemcsak Atti­la sírjának hol­léte foglalkoz­tatja már év­századok óta a történészeket és amatőr ku-Tolna megye éghajlatát is megfelelőnek találta, így nálunk is meghonosodott ez a növény Érik a füge, készülhet belőle süti és lekvár is TOLNA MEGYE A füge szere­ti megyénket, hiszen nagyon sok déli fekvésű oldalban jó helyet talált magának. Már szüretelni is lehet az első ter­mését, a fügefa ugyanis szep­tember elejétől szinte a fagyo­kig folyamatosan ontja a ter­mését. A piacokon, boltok­ban darabonként és nem ki­lóra árulják és elég borsos áron. Érdemes tehát megpró­bálkozni az ültetésével a kert­ben is, ha van egy melegebb területünk. A füge egyébként egyike a legősibb kultúrnövényeknek. Gyakran esik szó róla az Ó- szövetségben, amely a gabo­na, az olajbogyó és a szőlő mellett az ígéret földjének leg­főbb kincsei közé sorolja. A füj;e eredeti hazá­ja Kis-Azsia, Szíria, Izra­el, de ősi idők óta termelik Észak-Afrikában és Dél-Euró­­pában is, ahol olcsó néptáplá­lék, aszalják, és bort is készí­tenek belőle. Mátyás király uralkodása idején, az olasz kapcsolatok révén került el hozzánk. A fagyokat nem szereti, a mínusz 15 foknál is hidegebb időben az ágai a földig lefagy­nak, de aztán mintha semmi sem történt volna, újra kihaj­tanak, elpusztíthatatlanok. Frissen és aszalva is finom falat a füge Fotó: Shutterstock Sajnos, egy lefagyás után csak három év múlva terem­nek, feltéve, hogy újabb fagy nem éri őket. Szerte az országban, sok­felé termelik: Buda vidéke, Szentendre, Tihany, Bada­csony, Pécs, Esztergom, Tolna megye is otthont ad ennek az édes gyümölcsnek. A füge három-négy méter magas bokrot nevel, amely­nek arasznyi zömök törzse és szétterülő, laza koronája van. Levelei nagyok, virága leg­inkább egy diónyi bimbóhoz hasonló, meghúsosodik, és öt-nyolc centis átmérőjű, belül pirosas gyümölccsé érik. Fél­trópusi növény, amelyet - en­nek megfelelően - meleg, nap­sütötte, szélvédett helyre, dél­re néző falak elé kell ültetni. Kétéves, gyökeres növénye­ket ültessünk, mert ezek ered­nek meg a legbiztosabban. Az őszi ültetésű csemetéket ala­posan öntözzük be és kupa­coljuk fel földdel. Házilagos szaporítása is igen egyszerű: porbujtással minden lehúzott vesszejéből gyökeres növény lesz. Töme­gesebben fásdugványozással is szokták szaporítani. A fü­gebokor csak a telepítés utá­ni harmadik-negyedik évben kezd el teremni. M. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents