Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-21 / 220. szám

2018. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK GAZDASÁG y A19 éves futamidejű állampapír kamata az inflációhoz igazodik Izgalmas a Babales program Egyre népszerűbb a Baba­kötvény, megugrott a ka­mata. Az idén a tavalyi 10,4 milliárdnál több pénz foly­hat be a Start-számlákra, amelyekből egyre többet visznek át a bankoktól a kincstárhoz. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu KÖTVÉNYJEGYZÉS Veszik a Ba­bakötvényt: augusztus vé­gén már több mint 159 ezer Start-értékpapírszámlát vezet­tek a Magyar Államkincstár­nál, ezeken 47,6 milliárd forint halmozódott fel - közölte az ál­lamkincstár a Világgazdaság­gal. Tavaly 10,4 milliárd forin­tot fizettek be a gyerekek szám­láira, az idén ez az összeg vár­hatóan nőni fog, hiszen az Ál­lamadósság Kezelő Központ adatai szerint július végéig már több mint 8,4 milliárd forinttal nőtt a Babakötvény-állomány. A Magyar Államkincstár­nál egyébként tavaly 23 796 Start-számlát nyitottak, ebből a 2017-ben született babák részé­re 8474-et. Az öngondoskodá­si láz azonban az idén sem csil­lapodik, hiszen a szülők továb­bi 5204 számlát nyitottak a ta­valy született gyerekek részére. Közrejátszhatott ebben, hogy az idén hatalmasat ugrott a Ba­bakötvények kamata, a 2032- ben lejáró sorozat kivételével -Magyarországon elsőként indí­totta el az inkubátoros csecse­mőket és családjukat online összekötő Babales programot a Szent János Kórház - jelen­tette be az intézmény gyermek­­osztályának vezető főorvosa. Madarasi Anna elmondta, a program részeként az inkubá­torra kamerát szereltek fel, amelynek képe a szülőkkel egyeztetett időpontban interne­ten keresztül elérhető. - A kis súllyal született koraszülöttek sokszor hónapokat töltenek a kórházban, a családoknak pe­dig nagy kihívás megoldani, hogy mindig mellette legyenek - magyarázta a főorvos a prog­ram jelentőségét, amely az Aprónép Alapítvány és a Segíts Gyorsan Alapítvány együttmű­ködésével jött létre. A szolgál­tatás ingyenes. amely decemberben emelkedik ugyanerre a szintre - valameny­­nyi állampapír 5,4 százalékos kamatot fizet A 19 éves futam­idejű lakossági állampapír ka­mata ugyanis a mindenkori inf­lációhoz igazodik, a pénzrom­lás előző évi áüagos mértékén felül fizet 3 százalékpontos pré­miumot A Babakötvényt kizárólag az államkincstári Start-számlák­ra lehet megvásárolni. Ilyen számlákat vezetnek a hazai hitelintézetek is, ezek száma viszont folyamatosan csökken. Az életkezdési támogatásról szóló program 2006-ban indult, akkor a hitelintézetek is be­­szállhattak, és a legtöbb szám­lát a bankoknál, illetve a taka­rékszövetkezeteknél nyitották meg. Viszont 2012 októbere óta új számlát már csupán a kincs­tárnál lehet nyitni, és ha vala­ki szolgáltatót szeretne váltani, szintén csak a kincstárhoz vihe­ti át megtakarított forintjait A bankok és takarékok az ala­csony kamatkörnyezetben már évek óta nem tudnak versenyez­ni a Babakötvénnyel, a mostani kamattal főként nem. Egyre töb­ben ismerték és ismerik ezt fel, és viszik át a gyerekek megta­karítását a kincstárhoz. Tavaly egész évben 1128 számlahor­dozás volt, az idén már 1210-en váltottak. Megéri a 2006 előtt született gyerekek számára is megnyitni a Start-számlát A külföldön élő magyaroknak egyelőre kevésbé vonzó ez a be­fektetés, amelyet idén január­tól igényelhetnek a 2017. július 1-je után született gyerekek szá­mára. Az idén 5821 határon túl élő gyermek kapta meg a szoká­sos 42,5 ezer forintos életkezdé­si támogatást, de csak 112 szá­mára nyitottak Start-számlát. Életkezdési támogatást egyéb­ként legtöbbször Romániában, Szerbiában, Németországban és Ukrajnában élő gyermekek részére kértek. HÍREK 48 ezer forintos iskolakezdés FELMÉRÉS Egy alsós gyerek iskolakezdése 2018-ban átlagosan 48 000 forintba ke­rült, egy felsősé pedig 61000 forintba - derül ki a Bonusz Brigád és a GKI Digital közös felméréséből. A közép- és fel­sőoktatásban a kiadások en­nél is magasabbak voltak: 68, illetve 84 ezer forintba került az iskolakezdés. MW Magyar-szlovák együttműködés PROJEKT Magyar-szlovák . együttműködési programo­kat valósítanak meg civil és egyházi szervezetek, közin­tézmények, önkormányzatok mintegy 1,7 milliárd forintból. Az Európai Unió által támoga­tott Kisprojekt alap Magyaror­szág és Szlovákia hét megyéjé­ben és kerületében finanszíroz projekteket 2021-ig. Kiss-Par­­ciu Péter helyettes államtitkár közölte, a Rába-Duna-Vág Eu­rópai Területi Társulás bírálja majd el a pályázatokat. MW Stagnál a világgazdaság ELŐREJELZÉS Az OECD mini­málisan, 0,1 százalékponttal rontotta a globális gazdaság idei és jövő évi növekedésé­vel kapcsolatos korábbi előre­jelzését a kereskedelmi konf­liktusok számának a növeke­dése és a feltörekvő piacok bi­zonytalansága miatt. A jelen­tés Magyarországgal külön nem foglalkozik. MW Sokat segítenek a masszívan javuló fizetések Rendkívüli béremelés A Magosz szerint a hangsúly az átmeneten van Csak szakemberek fúrhatnának kutat A kúfúrás nagyon komoly szakmunka Fotó: Shutterstock ÖNTÖZÉS A fúrt kutak helyze­téről és az öntözésfejlesztés le­hetőségeiről tárgyalt a héten Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Agrárgazdasági Ka­mara (NAK), valamint a Ma­gyar Gazdakörök és Gazda­szövetkezetek Szövetsége (Ma­gosz) képviselőivel. Győrffy Balázs, a NAK elnö­ke a tárgyalást követő sajtótájé­koztatón jelezte: a legtöbb pont­ban egyeznek az érdekképvise­let, a köztestület és a köztársa­sági elnök álláspontjai. Abban mindenki egyetértett - hívta fel a figyelmet a köztes­tület vezetője hogy az öntö­zésnek nincs alternatívája a magyar mezőgazdaságban, de fenntartható rendszer kialakí­tására van szükség a felszíni vizek használatával. „A kormányzat szándékai ■világosak - jelezte a NAK el­nöke -, az öntözésfejlesztés­hez kapcsolódó beruházások tervezésére és megvalósítására 2020 és 2030 között évi 17 mil­liárd forint költhető el. Tíz év alatt 170 milliárd forintból je­lentős eredmények érhetők el ezen a téren.” . A megbeszélés apropóját egyébként az a törvényjavas­lat adta, amely a fúrt kutakra vonatkozó szabályokban hozott volna változást, ám az Áder Já­nos kérésére elvégzett alkot­mánybírósági vizsgálaton meg­bukott és visszakerült a parla­menthez. Jakab István, az Or­szággyűlés alelnöke, a Magosz elnöke ezzel kapcsolatban kö­zölte: csak akkor lehet megtil­tani a vízkivételt a gazdáknak, ha biztosított a felszíni víz hasz­nálata, addig azonban nem le­het a termésbiztonságot az ön­tözés tilalmával veszélyeztetni. A Magosz elnöke szerint ezért a hangsúly az átmeneten van. Leszögezte egyúttal, hogy ahol komoly gond van a kúttal, be kell temetni, de ezzel egyide­jűleg segíteni kell a gazdát egy új, szakszerűen kivitelezett és minden engedéllyel rendelke­ző kút létrehozásában. A tárgyalás során egyértel­művé tették a felek, hogy fúrt kút a jövőben csak szakember által létesíthető. Jakab István szerint az országban megtalál­ható kutak nyilvántartására is nagy szükség van. MW ELVÁNDORLÁSSTOP A mun­kaerő megtartása érdekében nagy számban találkoztak az érdekképviseletek 2018-ban olyan cégekkel, amelyek soron kívül emeltek a béreken - érte­sült a Magyar Idők. Mészáros Melinda, a Liga Szakszerveze­tek elnöke elmondta, országo­san még nem jellemző az elő­re nem tervezett fizetéseme­lés, ám megerősítette: koráb­ban nem tapasztalt számban fordult elő az idén, hogy az ál­talános, év eleji bértárgyalást követően akár rövid időn belül újabb egyeztetést tartottak. Ja­varészt az alacsony keresetű, fizikai munkakörben dolgozók részesültek év közbeni emelés­ben ott, ahol kevés a munkaerő. Elsősorban a néhány száz főt foglalkoztató vállalatoknál vált gyakoribbá a jelenség, s ezek az előre nem tervezett korrek-Kiemelkedő a keresetek júliusi és első hét havi emelkedése - mondta tegnap Varga Mihály pénzügyminiszter az Ml-en a Központi Statisztikai Hiva­tal (KSH) legfrissebb adatai­ról. A KSH közlése szerint július­ban 12,8 százalékkal volt ma­gasabb a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál. Az idén az első hét hónapban is 12,1 szá­zalékos volt a bérek növekedé­se, és a növekedés folytatódik. A V4-országok között Lengyel­­ország mögött Magyarországon nőttek a legjobban a bérek. ciók nem haladták meg a tíz százalékot. Az összes álláshely 2,7 szá­zaléka volt betöltetlen Ma­gyarországon, ez egy év alatt fél százalékpontos emelkedés az Eurostat szerint a második negyedévben. Az uniós sta­tisztikai hivatal azt vizsgálja, hogy az összes rendelkezésre álló munkahely közül mennyi betöltetlen. Az unióban a cseheknél to­ronymagasan a legtöbb a be­töltésre váró pozíció, 5,4 szá­zalék; követik őket a németek és a hollandok. Magyarország a 2,7 százalékos átlaggal a 28 tagállam első harmadában he­lyezkedik el, ugyanilyen muta­tója van Ausztriának, Svédor­szágnak, az Egyesült Király­ságnak és Szlovéniának. Az adatok egyértelműen bi­zonyítják, hogy tévesen mos-Nagyjából a szlovák átlagbért lehet Magyarországon is meg­keresni - emelte ki a pénzügy­­miniszter. Az infláció alacsony, és a bérek növekedésében a 2016-os bérmegállapodás is szerepet játszik, általa tavaly és idén is jelentősen nőtt a mini­málbér és a garantált b érmini­mum. A közfoglalkoztatás jelen­tősen csökkent, az első hét hó­napban 35 ezerrel, ami öröm­teli. Varga kitért arra, hogy a kö­vetkező hónapokban marad a 4 százalék körüli gazdasági növekedés, folytatódik a bé­sák össze a munkaerőhiányt és az elvándorlást. Romániá­ban a betöltetlen üres állások aránya mindössze 1,3 száza­lék, így az uniós tagállamok közül az utolsó harmadban foglal helyet, miközben az el­vándorlási mutatót torony­magasan vezetik a románok, több millióan hagyták el az országot. Magyarország a külföldi munkavállalásban a közép­mezőnyben van, az érintettek száma a négyszázezer főt sem éri el. A munkaerőigény emel­kedése a gazdaság növekedé­sével függ össze, mivel az új beruházásokkal új munkahe­lyek jönnek létre. Az ellátat­lan feladatokra a cégek legin­kább béremelésekkel tudnak toborozni, illetve technológiai fejlesztésekkel csökkenthetik a munkaerőigényt. MW rek növekedése, és a követke­ző 1-1,5 évben drámai változás nem várható. Júliusban - a KSH szerint - a bruttó átlagkereset 326 700, a közfoglalkoztatot­tak nélkül számolva 337 100 forint volt, 12,8 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit. A vállalkozásoknál 11,1 szá­zalékkal nőttek az átlagkerese­tek tavaly júliushoz viszonyítva, a költségvetési szektorban 16,9 százalékos volt a növekedés, s a rendszeres fizetések 13,8, a nem rendszeres kifizetések 131,9 százalékkal nőttek. Varga: kiemelkedően nőttek a keresetek júliusban

Next

/
Thumbnails
Contents