Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-21 / 220. szám
g BELFÖLD 2018. SZEPTEMBER 21., PENTEK A szír férfi Budapesten találkozott a párizsi robbantóval is Öt évet kapott Ahmed H. A Szegedi ítélőtábla jogerősen - többek között.- terrorcselekmény bűntettében is bűnösnek találta a szír vádlottat Fotó: MTI Jogerősen öt év börtönbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t csütörtökön a Szegedi ítélőtábla. A 2015-ös röszkei zavargások hangadójaként elhíresült szír férfi a vádirat szerint nem békés szándékkal érkezett a magyar-szerb határra, és korábban a Keleti pályaudvaron találkozott Salah Abdeslammal, a párizsi robbantóval is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÍTÉLET A táblabíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként, állami szerv kényszerítése céljából, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével megvalósított terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek másodfokon a Cipruson élő szír férfit. A szabadságvesztés kiszabása mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Döntésével a táblabíróság némileg enyhítette az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék által kiszabott hét év fegyházbüntetést. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetését és a déli határ lezárását követően, 2015. szeptember 16-án több száz migráns gyülekezett a Röszke-Horgos közúti átkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegetve próbálta azt kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr is megsérült. A rendőrök megdobálásában Ahmed H. is részt vett, majd illegálisan belépett Magyarországra. Az eljáró bíró közölte: a tömeg - köztük a vádlott - célja az erőszakos fellépéssel az volt, hogy az átkelőt megnyissák. Erről nem a kerítésnél szolgálatot teljesítő rendőrök, hanem feletteseik hozhattak volna döntést. „Ez az, ami a különbséget jelenti a hivatalos személy elleni erőszak - mint amilyen egy labdarúgó-mérkőzésen elkövetett rendbontás - és az átkelőnél történt terrorcselekmény bűntette között” - fogalmazta meg a bíró, aki a korábbinál enyhébb ítéletében enyhítő körülményként értékelte, hogy a vádlott nem beszéli a magyar nyelvet, a családja messze él, a kapcsolattartásuk nehézkes, és a férfi hoszszú ideje letartóztatásban van. A büntetőeljárás során Ahmed H. végig összevissza beszélt, vallomásai tele voltak fel nem oldható ellentmondásokkal. Először azt állította, hogy nem is dobálta a rendőröket, majd azt mondta, hogy mégis, de .önkívületben. Újabb verziója szerint segítőkész volt, és csak a felbőszült tömeget nyugtatta. Az utolsó szó jogán is ártatlannak vallotta magát. Az ügyész perbeszédében azt hangsúlyozta, hogy erőszakra, követelőzésre egyébként semmi szüksége nem lett volna a férfinak, aki ciprusi útlevele birtokában annak felmutatása mellett jogszerűen beléphetett volna Magyarország és az Európai Unió területére. Több konkrét adat is felmerült arról, hogy Ahmed H. esetleg nem békés szándékkal érkezett az országba. A vádirat szerint a férfi fegyveres kiképzést kapott, és amikor letartóztatták, több európai ország által kiállított útlevél is volt a zsebében, a telefonján pedig olyan tartalmakat találtak, amelyek szintén azt igazolják, hogy szélsőséges nézeteket vall. Adatok vannak arról is, hogy Budapesten, a Keletinél többször találkozott Salah Abdeslammal, a párizsi robbantóval. Meg kell egyezni a kibocsátó országokkal MIGRÁCIÓ A kibocsátó országokkal közösen kell megoldani a migrációs válságot - állapították meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a hatékony migrációs politikáról tartott szakmai rendezvény résztvevői csütörtökön Budapesten. Danes Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium migrációs kihívások kezeléséért felelős helyettes államtitkára előadásában arról beszélt, az egész világon két tábor van a migráció megítélésében: vannak migrációpárti országok, míg más országok - köztük Magyarország - a migrációt komoly kockázatnak, biztonsági kihívásnak tekintik. Megjegyezte: történelmi visszatekintésben is látható, hogy a migráció mindig kockázati tényező volt, a társadalmak számára biztonsági kihívás. „A cél az, hogy ezek az emberek ne jöjjenek ide, mivel, többek között kirekesztettségük, radikalizálódásuk miatt, komoly kockázati tényezőt jelentenek” - mondta a helyettes államtitkár, jelezve: 2015 óta Európában csaknem 400 ember vesztette életét terrortámadásban, s ez egyértelműen a migrációhoz kötődik. Az államtitkár szerint Európának diplomáciai megoldásra kell törekednie, ennek részeként a kibocsátó országokkal kell először megállapodni. MW
