Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-01 / 203. szám
imnihelyorseg kitekintő BÁDOG BÖSKE SZÁZTÍZ ÉVES Bonczidai Éva Vannak találmányok, amelyek nemcsak leegyszerűsítenek hosszas munkafolyamatokat vagy csupán kényelmesebbé teszik az ember életét, hanem megváltoztatják a világ arculatát is. Egyik ilyen találmány Bádog Bőske, azaz a Ford T-modell, amelyet épp száztíz évvel ezelőtt kezdtek gyártani. Már önmagában a kocsi és a motorok feltalálása sok változást hozott. Ennek a hosszú folyamatnak részesei azok is, akik több ezer évvel ezelőtt a kereket feltalálták, a különféle mechanikus gépek megépítői, a gőzgépek, motorok feltalálói épp úgy, mint az első igazi automobilok kifejlesztői és gyártói. Igazi áttörést az Otto motor hozott, a XIX. század második felében a tervezőket fellelkesítette Nikolaus August Otto 1876-os találmánya, az első megvalósított négyütemű belső égésű motor, és többen is kísérleteztek azzal, hogyan tudnák hasznosítani ezt kocsik hajtására. 1886-ban Karl Friedrich Benz benzinmotoros automobilt készített Mannheimben. Ugyanekkor Gottlieb Wilhelm Daimler és Wilhelm Maybach feltalálópáros is megalkotta a maga automobilját Cannstattban, nem messze Stuttgarttól, sőt motorkerékpárt és motorcsónakot is tesztelt. Valóságos verseny folyt a szabadalmakért. Ha az autógyártás XX. század eleji szakembereit keressük, ma is ismert neveket találunk: a Michelin gyár pneumatikus gumiabroncsainak fejlesztői mellett már ismert Rudolf Diesel, Henry Ford, Adam Opel és Ferdinand Porsche is. Az autó feltalálásának megvannak a magyar úttörői is: például a magyar királyi ipari és kereskedelmi miniszter 1876-os szabadalmi okirata szerint Wessely György „kocsit talált fel Colonet néven, amely lovak segélye nélkül hajtható”, vagy az 1830-as évek elején Bolyai Farkas Marosvásárhelyen mutatta be a gőzautóját, 1905-ben pedig Csonka János porlasztó alkalmazásával elkészítette az első magyar autót. Hogy a számos vívmány között miért épp Bádog Böske születésnapját emeljük ki, maga a korszak a magyarázat. Képzeljük csak el Henry Fordot, amikor még nem a világ egyik leggazdagabb és leghíresebb embere, hanem csak egy félárva fiú egy Detroit melletti farmon, aki újra és újra szétszereli és összerakja az apjától kapott zsebórát, mezőgazdasági gépeket javít, majd a városban inasnak áll. A sors vagy a gondviselés különös szeszélye, hogy milyen véletleneket sodor az ember életébe - Ford számára például egyik ilyen döntő pillanat 1885-ben, huszonkét éves korában jött el, amikor elromlott a környék egyetlen gázmotorja és őt kérték meg, derítse ki, mit lehetne tenni vele. Bár először látott ilyet, hamar megértette a működését, és megjavította. Ekkortól kezdte egyre inkább foglalkoztatni egy közúti jármű fejlesztésének gondolata. Mint egy népmeséi szegénylegény, aki eldönti, hogy király lesz: akkoriban csak a nagyon gazdagok vagy a feltalálók hóbortja volt az automobil, amikor nagy ritkán hatalmas porfelhőt kavarva végigpöfögött egy az utakon, a lovaskocsik félrehúzódtak, a fiatal Henry Ford pedig egy nap elhatározza, ő maga is kísérletezésbe kezd. Edison cégénél vállalt munkát, pár év múlva főmérnök lett, a fizetéséből pedig saját járművet fejlesztett ki. A kísérletezés kora gyakran nagy megszégyenülések vagy megdicsőülések sorozata volt - kezdetben egy-egy nyilvános bemutatón már az is sikernek számított, ha a jármű pár métert haladt vagy nem gyulladt ki, később viszont már a megtett táv, a sebesség, idővel a könynyen kezelhetőség és a kényelem is szempont lett a fejlesztéskor. Henry Ford profi autóvezető volt, a saját tervezésű autójával 1896- ban megnyerte a gyorsulási versenyt - 25 mérföldes sebességet ért el - és ekkor figyeltek fel rá az autófejlesztéssel foglalkozó szakemberek. (Minden biztonsági felszereltség nélkül csöppet sem volt veszélytelen egy-egy ilyen megmérettetés.) Megalapította a Ford Motor Companyt, ugyanis az volt a célja, hogy olyan autót fejlesszen ki, amelyet rendkívül sokoldalúan tudnak felhasználni - nemcsak közlekedésre, hanem a mezőgazdaságban is hasznosítható, ugyanakkor egy átlagember számára is megfizethető. Ford mindkét célját elérte: mérnökei több típus után kifejlesztették a Bádog Böske - Tin Lizzy - névre keresztelt T-modellt, amelyet 1908- tól 1927-ig gyártottak. A sokoldalú felhasználhatósága mellett ez a modell azért is jelentős, mert az amerikai átlagembereknek is megfizethetővé vált, ugyanis Ford bevezette a futószalaggyártást, és így sokkal olcsóbban és gyorsabban készültek el az autók. 1914-re már annyira modern lett Ford gyára, hogy csupán 93 perc kellett egy autó öszszeszereléséhez, az eredeti tizenkét és fél óra helyett. Ebben az évben Ford egymaga több autót gyártott, mint az összes többi járműgyártó együttvéve. Ford munkáját több tehetséges mérnök segítette. Az ő fejlesztőcsapatának volt a tagja az a makói fiatalember is, aki pár dollárral a zsebében érkezett Amerikába. Galamb József elhatározta, hogy eljut az Amerikai Egyesült Államokba, mert minden vágya az volt, hogy láthassa az 1904-es autó-világkiállítást St. Louisban. Mivel pénzszűkében volt, New Yorkba érkezve azonnal munkát keresett: dolgozott egy dobozgyárban, majd falburkolat-díszítőként és szerszámkészítőként is. Napi kilenc-tíz órát dolgozott 25 cent órabérért. A keresetéből végül eljutott a világkiállításra. A Ford Motor Companynál 1905-ben kezdett dolgozni mint műszaki rajzoló. Áttervezte a Ford N-modell hűtőrendszerét, majd a gyár főkonstruktőre lett. A szintén magyar, káldi születésű Farkas Jenővel és az amerikai Childe Harold Wilsszel együtt ő alkotta meg a híres Ford T-modell alkatrészeinek tervét. Az egyszerűen kezelhető, olcsón előállítható autó szerkezeti terveinek elkészítésekor jelentős műszaki újításokat alkalmazott. Az ő találmánya volt az elsőként a T-modellnél bevezetett bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motor. 1913-ban Galamb József vezetésével áttértek a futószalagon történő sorozatgyártásra. E forradalmi újításnak köszönhetően lett a T-modell a világ első népautója. Húsz évig gyártották, közel 15 és fél millió darab készült belőle. (Csupán érdekességként jegyezzük meg, hogy a Ford máig használt márkafeliratát is Galamb József rajzolta meg, és 1915-ben Farkas Jenővel elkészítette a szintén sorozatgyártású Fordson traktort, amelyet elsősorban nőknek szántak, hogy a fronton szolgáló férjük Hot air balloon (90 * 140 cm, olaj-vászon, 2017) 2018. szeptember 7 Ford T-modell 1914-ből helyett tudjanak dolgozni a földeken.) Mit változtatott a világon Bádog Böske? Azt, hogy két évtized alatt több mint tizenötmillió autóval több közlekedett. Ehhez nyilván utakra volt szükség, ezért úthálózatokat terveztek, amelyek mentén benzinkutakat létesítettek. Valószínűleg komoly konfliktusok vezettek ahhoz, hogy kialakuljanak a közlekedési szabályok, amelyeket törvényekbe is foglaltak - a közlekedésrendészet is értelemszerűen az autós közlekedés elterjedésével vált szükségessé. Minden bizonynyal rengeteg baleset történt, és hosszú véres évtizedek teltek el, amíg a kurblival beindítható, könynyen szilánkokká törő üvegszélvédővel felszerelt és oldalán gázlámpával világító Bádog Böske nyomán kifejlődött a mai autók biztonsági felszereltsége a laminált szélvédőktől kezdve a biztonsági övékig, a légzsákokig és a gyerekülésekig. De már Bádog Böske színre lépése szükségessé tette a sürgősségi ellátás feltételeinek biztosítását, rohamkocsikat tartottak készenlétben, kórházi ügyeletet szerveztek és gyorsan fejlődött a baleseti sebészet is. Tehát mindez szorosan összefügg azzal, hogy több mint egy évszázaddal ezelőtt Detroitban Bádog Böske legördült a gyártósorról, és az autóhasználat sok helyen mindennapossá vált. Lapszámunkat ÖRDÖG NOÉMI munkáival illusztráltuk. Ördög Noémi 1987-ben született Budapesten, ahol már tizenhat évesen önálló tárlattal jelentkezett. Magántanulóként érettségizett, és tizenhét éves korában felvették a Bécsi Szépművészeti Akadémia festőművész szakára, Adi Rosenblum és Markus Muntean osztályába. Itt 2008-ban diplomázott, de mellette építészetet is tanult. Második diplomáját a Bécsi Iparművészeti Egyetem alkalmazott grafika szakán szerezte 2015- ben. Számos egyéni és csoportos tárlaton mutatkozott be tizenkét országban, köztük hat főváros kiállítótereiben. Fontosnak tartja, hogy ne csak a festészet terén fejlődjön, hanem a design, az építészet és a digitális művészet is része legyen a munkásságának, miközben azt igyekszik megfogalmazni, mit jelent a művészet fogalma a XXI. században. „A különböző művészeti és történelmi korszakok párbeszéde foglalkoztat. Nemcsak kifejező eszközeim tárházát gyarapítóm a nagy elődök technikai fogásainak tanulmányozásával, hanem igyekszem azt a szellemiséget is megérteni, amivel alkottak" - vallja. Ördög Noémi képei talán mindenekelőtt meghökkentőek, mint egy újonnan felfedezett, egzotikus fűszer, amelynek íze, illata mégis ismerős valami borzongató messzeségből. Úgy tiszteli a nagy elődök áltol megalapozott hagyományt, hogy közben hozzáteszi a maga tudását is: újabb fényeket, pajkos játékokat és ordas játszmákat kreál az ábrázolható ember köré. IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET
