Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-08 / 209. szám
2018. SZEPTEMBER 8., SZOMBAT Mára kiváltsággá vált az elmélyülésre szánt idő Mást, de olvasunk A művészet, így a szépirodalom is, alkalmas az érzelmi kultúra kialakítására Fotó: Shutterstock Az olvasás világnapja szeptember nyolcadika. Van mit ünnepelni, hiszen olvasásalapú társadalomban élünk, igaz, mást és máshogyan olvasunk, mint mondjuk száz évvel ezelőtt. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Sarkos vélemény, hogy nem olvasunk, ráadásul nem is igaz Liebhauser János, a Tolna Megyei Ilylyés Gyula Könyvtár igazgatója szerint. Már csak azért sem, mert a tudásszerzés legbiztosabb formája az olvasás, ezen alapszik kultúránk. Azonban, hogy egy szövegből mit és hogyan értelmezünk, már más kérdés. - Évtizedekkel ezelőtt azzal riogattak minket, hogy eljön majd az idő, amikor esetleg nem lesz szükség könyvtárra. Csakhogy az új technológiák megjelennek a modern intézményekben, és a papíralapú írást és olvasást sem lehet teljes egészében kiváltani. Érdekes az a kísérlet, amelyből kiderült, jobban megértette az elmondottakat az, aki ceruzával jegyzetelt, mint aki tableten. Ez az olvasásra is igaz, például azért, mert a tableten az olvasó nem érzékeli, hogy mekkora szöveg vár még rá. Az elektronikus olvasásra jellemző a rövidebb tartalom, és az is, hogy felszínesebben olvas a befogadó. Ennek egyik oka, hogy soha nem látott mennyiségű információt kell feldolgoznunk - mondja Liebhauser János. Arról is beszélt, hogy szinte nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen okos kütyüje. Az elmélyülésre szánt idő viszont egyre inkább luxussá válik. Kezdünk visszacsúszni a digitális középkorba, amikor is egy szűk elit kiváltsága az elmélyült olvasás. Évszázadokkal ezelőtt ez azért volt így, mert a többség egyszerűen nem tudott olvasni, most pedig maga az idő vált fényűzéssé. Sokaknak érdekes lehet, hogy az olyan nagy koponyák, mint Bill Gates vagy Elon Musk rengeteget olvasnak. Ebben pedig nincs semmi különös, hiszen a művészet, így a szépirodalom alkalmas az érzelmi kultúra kialakítására, az empátia és így közvetve a kreativitás fejlesztésére. Már csak ezért is fontos, hogy a magyar gyerekek magabiztosan olvassanak, hiszen a jövő múlhat az értő, értelmes olvasókon. MEGYEI KÖRKÉP ^ A z ember társas lény. Éppen ezért jó néha egyedül lenni. Ehhez képest az USA űrkutatási hivatala most kezdett bele abba a programba, melynek keretében távoli bolygókon esetlegesen létező életet igyekeznek felkutatni. Nem csekély feladat ez, tekintettel arra, hogy jelenlegi ismereteink szerint milliárdnyi csillagnak egy cseppet sem hiányzik a szerves létforma. Ebből kiindulva óhatatlanul eljutunk oda, hogy a mégoly izgalmas űrkutatást is meg lehet unni. Szerencsére még a kutatás kezdetén vagyunk, telve energiával és reményekkel. Való igaz, a rengeteg gonddal-bajjal küszködő Föld és vele együtt a földlakó lassan már csak valami külső segítségben reménykedhet. Egy amerikai tudományos-fantasztikus író ötven éve írt regényének földönkívüli szereplője azt mondja sártekénkről, hogy ott egy megszállottan túlszaporodó fajta él. „Lakóinak szembeszökő jellegzetessége a tárgyakkal való manipulálás. Abban mesterkednek, hogy a maguk termelte hulladék egyre növekvő halmazában éljenek. Röviden: a Föld beteg bolygó.” Mindezek ismeretében lehet, hogy nem véletlenül nincs eredménye a számos kapcsolatfelvételi kísérletnek. Elképzelhető, hogy jártak már Földünkön más égitestről intelligens látogatók, de aztán körülnéztek, tájékozódtak és érthető módon visszafordultak. Azóta is kerülik a velünk való találkozás minden lehetséges formáját. Lehet, a Föld ma már tényleg csak külső segítségben reménykedhet Tanul a többség SZEKSZÁRD A Garay-gimnázium végzett tanulóitól kapott tájékoztatás alapján nyolcvankét diák, a legutóbb érettségizettek kilencven százaléka folytatja tanulmányait felsőoktatási intézményekben - adott tájékoztatást lapunknak Heilmann Józsefné igazgató. Közülük hetvenhárom fiatal került a többségében magas pontszámot megkövetelő államilag finanszírozott képzésre, és mindössze kilenc volt diák vesz részt költségtérítéses képzésben. Sz. Á. Kétszáz szakemberrel futott ki a Médiahajó Közös ügy a Balaton BALATONFÖLDVÁR Több mint kétszáz, köztük sok turizmusban' dolgozó szakemberrel a fedélzetén futott ki a balatonföldvári kikötőből a Somogyi Hírlap I. Balatoni Médiahajója. A tanácskozás témája a Balaton jövője volt. Arra keresték a választ, milyen tavat álmodtak meg 2030-ra. Az MVM Zrt. által támogatott rendezvényen a Médiahajó szakmai partnere, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán a turizmus teljesítményéről beszélt. Elmondta: hazánkban tavaly közel hatmillió turista fordult meg, és harmincmillió vendégéjszakát töltöttek el nálunk. - A Magyar Turisztikai Ügynökség paradigmaváltást hirdetett a turizmusban - mondta Guller Zoltán vezérigazgató. - 2030-ra a turizmus és vendéglátás hozzájárulása a nemzeti össztermékre el kell, hogy érje Ausztria szintjét. Hazánk egyik, ha nem legfontosabb turisztikai térsége a Balaton, hiszen a kereskedelmi szálláshelyek árbevételének tizenhét százaléka itt realizálódik. Tavaly közel másfél millió belföldi vendég pihent a tónál és négyszázötvenháromezer külföldi turista. Még soha sem voltak egy hajón azok az emberek, akik a Balaton fejlesztésében részt vesznek. Ezért is hívta életre a Somogyi Hírlap az I. Balatoni Médiahajót. - A világ változik és vele kell változnunk - mondta köszöntőjében Lengyel János, testvérlapunk, a Somogyi Hírlap főszerkesztője. - Ezért a média nemcsak tájékoztat, szolgáltat és szórakoztat, hanem felkarol jó ügyeket. Ilyen a Balaton fejlesztése is. Witzmann Mihály, a térség országgyűlési képviselője, a rendezvény társházigazdája úgy fogalmazott a Szent Miklós hajón, hogy a Balaton mindannyiunk közös ügye, amiért dolgozni kell. - Ez egy lobbiparti a Balaton jelenéért, jövőjéért és fejlesztéséért - mondta a kormánypárti politikus. - Nekünk somogyi embereknek két fő erősségünk az agrárium és a turizmus. Nekünk térségi embereknek kell meghatároznunk, hogy milyennek szeretnénk látni a Balatont. Ezt a célt szolgálta a hagyományteremtő rendezvény is. Itt lehetőség nyílt arra, hogy a partmenti megyék országgyűlési képviselői,- polgármesterei, közéleti szereplői, a kormány képviselői, a térség meghatározó vállalkozásai, a tudományos, kulturális élet képviselői találkozzanak, ötleteket cseréljenek, új kapcsolatok és együttműködések szülessenek, s elmondják véleményüket. Koszorús Rita Süli János (jobbról), a Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter és Mittler István, a Paks II. Zrt. kommunikációs igazgatója az I. Balatoni Médiahajón. Képgaléria: sonline.hu Fotó: N. L. HIRDETÉS
