Tolnai Népújság, 2018. augusztus (29. évfolyam, 177-202. szám)

2018-08-07 / 182. szám

2018. AUGUSZTUS 7., KEDD KITEKINTŐ g A volt igazgató látja leépülni, ami felépült: a falu jól felszerelt iskoláját Napszámos volt érettségivel, sporttiszt rendfokozat nélkül Iskolaépítés, orvoslakás, pedagóguslakások létesí­tése és a Petőfi-emlékház rendbetétele, berendezése. Sokat tett Sárszentlőrincért Földesi János nyugalma­zott iskolaigazgató, miköz­ben számos megpróbáltatás érte, a kitelepítéstől az '56 utáni bebörtönzésig. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SÁRSZENTLŐR1NC A sport, a foci többször is kimentette Földesi Jánost azokból a szo­rult élethelyzetekből, ame­lyekbe nem saját hibájából került. A háború utáni társa­dalmi-gazdasági változások­kal nem tudott egyetérteni, s ezt nem is hagyta szó nélkül. A 86 éves nyugalmazott is­kolaigazgató 1948 óta él Sár­­szentlőrincen. Már akkor, ti­zenévesen kényszerintézke­dések kárvallottja volt. Ké­sőbb, 1956 után még börtön­be is került fél évre. Együtt tolta a talicskát győri színészek­kel és más értel­miségiekkel, akik nem a proletárdik­tatúrában, hanem a demokráciában hittek. Felmenői svá­bok voltak, a ne­ve magyarosított. Kisszékely­­ben született 1932-ben. A csa­ládját a negyvenes években ki akarták telepíteni, de nem mentek. Bujkáltak, s végül Sárszentlőrincen rendezked­tek be. Középiskolába Gyönk­­rejárt, 1951-ben érettségizett, de nem felvételizhetett a Test­­nevelési Főiskolára, lévén „po­litikailag nem megbízható”. A Gyönki Járási Tanács oktatási osztályán helyezkedett el. (A település akkor járási szék­hely volt.) Közeledett a kato­nai bevonulás ideje, valaki azonban azt javasolta: ne le­gyen sorkatona, jelentkezzen inkább tiszti iskolába. Fel is vették, ám az első év után ki­derült, hogy „a rendszer ellen­sége”, és visszaminősítették, így aztán rendfokozat nélkül lett az ezred sporttisztje. Az ötvenes évek elején olyan ká­osz uralkodott az élet minden területén, hogy ilyesmi is elő­fordulhatott.- Jól fociztam - mondja -, s mivel az egyik százados, Nagy Sándor is sportszerető ember volt, felkarolt. Futot­tunk, síeltünk, atletizáltunk, még a Népstadionba is elvitt. Együtt láttuk 1954-ben a Tri­es magyar-angolt, a 6:3 visz­­szavágóját. Leszerelés után Bonyhádon dolgozott Földesi János, mint a járási testnevelési és sport­­bizottság elnöke. Ott érték az ’56-os események, megválasz­tották a helyi Nemzeti Bizott­ság elnökének, s a forradalom leverését követően hat hónap­ra bebörtönözték. Öt évig nem kapott munkát, napszámból élt a feleségével, és az akko­riban született két lányával. Kukoricát szedett, részes ara­tó volt érettségi­vel. Rendszeresen járt a rendőrségre, három évig, mint REF-es. (Rend­őrségi felügyelet alatt álló, akinek bizonyos időnként jelentkezni kell.) Közben kitanulta az ácsmesterséget, 1959-ben vizsgázott. Több sikertelen álláskere­sés után a sárszentlőrinci is­kola képesítés nélküli nevelő­je lehetett. Nagydorogon foci­zott akkortájt, onnan kapott támogatást, protekciót. S ami­kor már nem akadályozták, természetesen a képesítést is megszerezte. A biológia-föld­rajz szakos diplomája 1967-es keltezésű. Osztatlan iskola volt a sár­szentlőrinci a hatvanas évek­ben. Két kis épületben műkö­dött, négy osztállyal: együtt voltak az elsősök és harmadi­kosok, a másodikosok és ne­gyedikesek, az ötödikesek és A Petőfi Iro­dalmi Múze- Tmn is segített a helyi kiállí­tás berende­zésében Földesi Janos velemenye meg mindig számit a faluban A szerző felvetele Pilvax kávéház Sárszentlőrincen hetedikesek, a hatodikosok és nyolcadikosok. Alaptárgya­in kívül tanított testnevelést és történelmet, esetenként fizikát és kémiát is. Tanár­ként, aztán - 1990-től 1992- es nyugdíjazásáig - igazgató­ként is sokat tett a fejlesztése­kért. Új iskolaépület készült 1972-73-ban. Onnantól kezd­ve Sárszentlőrincre jártak az uzdi és az alsópáli gyerekek, prímán felszerelt biológia-, földrajz- és testnevelésszertár Nagy a Petőfi-kultusz Sár­szentlőrincen. Minden évben rendeznek regionális szava­lóversenyt. A költő két évig, 1831-től 1833-ig a község­ben tanult. Abban az időben írta többek között A négyökrös szekér című versét. A jegyző házá­ban volt kosztos diák. Az épü­let ma múzeum, megemléke­zések helyszíne. Egy alkalom­mal, 1988-ban az egész falu rendezvényhelyszínné vált. A gyerekek eljátszották az 1848. március 15-én történ­teket. Volt Pilvax kávéház, volt Länderer nyomda, volt Nemze­ti Múzeum és volt lovas kocsi Táncsics kiszabadításához. Emlékeznek rá ma is, akik ré­szesei lehettek. várta őket. Erősségük volt az atlétika, többen országos dön­tőbe jutottak. Az összlétszám száznegyven-százötvenről felfutott egészen kétszázti­zenhatra, az osztatlan isko­la osztottá vált, külön osztá­lyokkal. S tegyük hozzá, a je­lenlegi, lehangoló tényt: most csak alsó tagozat működik a faluban tizennégy gyerekkel.- Az iskola tönkretétele a község tönkretételét jelentet­te - vélekedik a volt igazga­tó. - Itt állt egy kész komple­xum szaktantermekkel, szá­mítógépekkel, napközivel, s ma már az alsó tagozat meg­tartása is problémás. A felső­seink Kölesdre, Nagydorogra, Pálfára járnak. Az orvoslakás, a pedagó­guslakások létesítése és a Pe­­tőfi-ház rendbetétele is első­sorban Földesi Jánosnak kö­szönhető. Petőfi születésé­nek 150. évfordulóján, 1973- ban avatták a helyi látványos­ságot. Egy ideig Sárszentlő­rincen tanult a költő, a szó­ban forgó épületben, az akko­ri jegyzői lakásban volt kosz­tos diák. Nagy helyi összefo­gással történt a felújítás. Az egyik helyiség berendezésé­hez a Petőfi Irodalmi Múze­um adta az anyagot. Ügyinté­zései közepette a falusi tanár nagyemberekkel is találko­zott: Pozsgay Imre népfrontel­nökkel, Illyés Gyula költővel és Kisfaludy Stróbl Zsigmond szobrásszal. Utóbbi adott is egy alkotást az emlékháznak. Nyugdíjba vonulása után visszatért a földműveléshez Földesi János. Önállóan gaz­dálkodott 2012-ig, aztán - ko­ra miatt - bérbe adta a kár­pótlás során kapott területe­it. Háza melletti kertjét, ud­varát még szépen rendben tartja, tévézik, rejtvényt fejt, nem unatkozik. Noha hat éve megözvegyült és szá­mos megpróbáltatás érte, op­timizmusa nem hagyta el. Még mindig számítanak rá, még mindig számít a vélemé­nye a faluban. A település különleges örökségét mutatta be a díszítőművész-szakkör PROGRAMSOROM) A kölesdi fehérhímzés megyei érték SZEKSZÁRD Bár Kölesden ma már nem dívik a népviselet, a múlt század első harmadában még gyakori volt a hagyomá­nyos öltözet. Miképp az a Tol­na Megyei Értéktár honlapján olvasható, „a fellelt vőlegény- és női ingeken, zsebkendőkön, fehérkendőkön, jegykendőkön gazdag fehérhímzés látható. A minták között szereplő szőlő­virág és szőlőfürt a magyar fehérhímzések motívumvilá­gában sehol máshol nem talál­ható meg. Jellegzetesek az in­dán futó sorminták, az itt so­rakozó rozmaringág, apró le­velek, stilizált kerekrózsa, ne­felejcs, de több textil gazdag Vargáné Kisfalvi Erzsébet köszöntötte a Bakta galériában megjelent érdeklődőket Fotó: Mártonfai D. sarokmintáinak pókozott ró­zsái és szőlőszemei is”. Ezt az értékes örökséget a Kölesdi Díszítőművész Szakkör egy­részt régóta gyűjti, másrészt más települések közönségével is megismerteti. A megye szá­mos helységébe jutott már el az a gyűjtemény, mely a múlt héten délután újabb állomásá­ra, Szekszárdra érkezett. A Babits Mihály Kulturá­lis Központban a Kölesdi Zön­­ge Népdalkor közreműködése mellett Vargáné Kisfalvi Er­zsébet, a szakkör művészeti vezetője ajánlotta az augusz­tus 19-ig nyitva tartó tárlatot a látogatók figyelmébe. Sz. Á. KEDD MOZI SZEKSZÁRD Hotel Transylvania 3: Szörnyen rémes vakáció (ameri­kai animációs családi film), 14.30. Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA (amerikai zenés film), 17 óra. Es­cobar (spanyol dráma), 19.30. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Hotel Transylvania 3: Szörnyen rémes vakáció (ameri­kai animációs családi film), 14.30. Mamma Mia! Sose hagyjuk ABBA (amerikai zenés film), 17 óra. Es­cobar (spanyol dráma), 19.30.

Next

/
Thumbnails
Contents