Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)

2018-05-02 / 100. szám

2018. MÁJUS 2., SZERDA Oltások nélkül elfelejtett betegségek tűnnének fel Veszélybe kerülnénk ha elmaradnának Az oltások révén rettegett betegségektől menekülnek meg a gyerekek A mai világ gazdaságilag fejlett részének közvélemé­nye hajlamos elfelejtkezni arról, hogy körülbelül száz évvel ezelőttig a mi vilá­gunkban is a fertőző beteg­ségek voltak a leggyakoribb halálokok. A probléma sú­lyát fokozta, hogy az áldoza­tok többsége gyermek, vagy fiatal ember volt. Mediaworks információ TOLNA MEGYE A spanyol nátha, amelynek lényegesen több ál­dozata volt, mint az előtte zaj­ló első világháborúnak, száz éve pusztított. Közismerten Edward Jenner brit orvos ne­véhez fűződik annak a koráb­bi felfedezésnek a tudomá­nyos közlése, hogy a tehén­himlő vírusával fertőzött sze­mélyek védetté válnak a feke­te himlő vírusával szemben. Dr. Almási István infektoló­­gus, higiénikus főorvos tájé­koztatása szerint annak ide­jén a fekete himlő járványok során nem volt ritka, hogy az érintett közösség több mint tíz százaléka meghalt ebben a fertőzésben. A Tolna Me­gyei Balassa János Kórház Tu­dományos Tanács által közzé­tett cikkében azt írja, hogy Jenner több mint 200 éves fel­fedezése lehetővé tette, hogy az 1970-es évekre a fekete himlőt véglegesen megszün­tessék, mint emberi beteg­séget. A védőoltásoknak kö­szönhető, hogy olyan félelme­tes betegségekkel mint a to­rokgyík (diftéria), tetanusz vagy járványos gyermekbé­nulás gyakorlatilag nem kell számolnunk hazánkban. Saj­nos, ezek a fertőzések tovább­ra is léteznek közvetlen kör­nyezetünkben vagy a Föld nem túl távoli pontjain, ezért nem lehet abbahagyni a védő­oltásokat. Ennek a problémá­nak az időszerűségét jelzik a környező országokban zaj­ló kanyaró járványok. A ma­gas magyarországi átoltott­­ságnak köszönhető, hogy ha­zánkban nem tud elterjedni ez a súlyos, akár halálos fer­tőzést okozó vírus. Az „információs társada­lom” fejlődése miatt a védő­oltások fejlesztésén és alkal­mazásán dolgozó szakembe­rek számára egyre súlyosabb problémává vált az áltudomá­nyos információk aszimmet­rikus terjedése. A védőoltá­sokkal kapcsolatos hamis in­formációk olyan módon ter­jednek a médiumokban és kö-Logikus kérdés, hogy ha ilyen hatékonyak a védőoltások, akkor miért nincs még több fertőző betegség ellen készen a hatásos vakcina. Sajnos, a védőoltás fejlesztés nem egy­szerű dolog. A kutatóknak meg kell találniuk a kóroko­zók felszínén azt az anyagot, ami ellen megfelelő immuni­tást lehet kiváltani. Leginkább vírusokra jellemző, hogy mu­tációk útján meg tudják vál­toztatni ezeket az antigénnek nevezett immunogén felszíni zösségi oldalakon, amit a tu­dományos világ és a szakha­tóságok nem tudnak ellensú­lyozni. Nem megy át a köztu­datba például az, hogy a védő­oltás ellenzők egyik legfőbb érve, hogy a kanyaró elleni oltás esetlegesen autizmust okoz, nem igaz. Az a közle­mény, amiben ezt állították, tudományos csalás volt. Azt a kutatót, aki ezt a csalást elkö­vette, kizárták a tudományos közéletből. Nagy probléma az anyagokat, és így kibújnak a közben kifejlődött immunitás védőhatása alól. Emiatt nem sikerült még védőoltást kifej­leszteni a HIV/AIDS fertőzés ellen, és ezért kell minden év­ben új oltóanyagot kifejleszte­ni az influenza ellen. A tudományos fejlődés követ­keztében az antigének és an­titestek azonosítása felgyor­sult, és van esély arra, hogy korábban megoldhatatlannak látszó problémákra is pozitív válasz születik. Fotó: Shutterstock érdeklődő laikusok számá­ra, hogy nehezen tudják ér­telmezni a védőoltások (de egyéb gyógyszerek is) beteg­­tájékoztatóit. Itt a gyártók jogi felelőssége miatt felsorolják az összes létező (és sokszor nem létező) mellékhatást is, de ez általában nincs arányo­sítva a vakcinációtól várha­tó előnyökkel. - Nyugodt lel­kiismerettel állíthatom, hogy a Magyarországon és Európá­ban törzskönyvezett védőol­tások kellőképpen hatásosak és biztonságosak. Viszonylag ritkák azok az esetek, ami­kor egy védőoltást megalapo­zott orvosi ok miatt nem sza­bad vagy nem érdemes bead­ni. Emiatt mindenképpen ér­demes szakemberhez fordul­ni. Amennyiben valaki inter­neten kíván tájékozódni a vé­dőoltásokról, akkor a megbíz­ható tudományos és hatósá­gi oldalakat célszerű válasz­tani. Magyarországon a leg­átfogóbb szakmai információ a https://www.antsz.hu/data/ cms84807/EMMI_VML2018_ kozlony.pdf oldalon található - írja dr. Almási István. Nem egyszerű a vakcina fejlesztése Lajos babája Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu _______________________MEGY|JJÖ^KÉP 3 Uj pszichológiai rendellenességet fedeztek fel a szakem­berek, melynek neve: maladaptív ábrándozás. Az ilyen páciensek idejük legjavát egyfajta éber álomban töltik, amelynek során egy képzeletbeli világban élnek. Nem veszítik el a kapcsolatot a valóságos világgal, de menekülnek onnan, ál­maik országába, ahol jól érzik magukat. (Nem tévesztendő ösz­­sze a „Mit szívtál, Maca?” - jelenséggel.) A művészek már régóta az álomvilág utazói. Hamvas Béla fél évszázaddal ezelőtt írta: „Titokban én is álomnak tartom magam.” Gulácsi Lajos pedig Nakonxipánt választotta hazájá­ul, ezt a Japán és a Hold között fekvő országot, melynek népét és nyelvét egyedül ő ismerte. Bolygónk legnagyobb álmodo­zói azonban kétségkívül a laj­­hárok. Mindig merengenek. Mozgásuk és anyagcseréjük is elképesztően lassú. Bundájuk­ban még az alga is megtelepszik, hosszasan emésztenek, és csak hetente egyszer jönnek le a fáról üríteni. A legfrissebb lajhárhír szerint: a Fővárosi Állatkertben má­sodik kicsinyének adott életet Lajos. Nem könnyű meghatároz­ni e főemlősök nemét. A srácok nem pörgős, dinamikus udvar­lók, a csajok nem tűzről pattant menyecskék. Ezért kapott La­jos anyu téves nevet. Csak amikor az első utódot világra hozta, akkor derült ki, hogy nem annyira Lajos, mint azt a felületes gondozója gondolta. De az anyakönyvi adatok megváltoztatása - a névcsere - bizonyára a lajhár közigazgatásban is macerás eljárás, ezért eltekintettek tőle... Bolygónk legna­gyobb álmodozói minden kétséget kizárva a lajhárok Öröm a méhésznek a virágzó repce TOLNA MEGYE Már két hete vi­rágzik a repce és ha szeren­csénk van - főleg a méhészek­nek - akkor még legalább egy hétig gyönyörű sárga tenger­ként ringatózik a tájban. Ha egy kis esőt is kapna a növény, ami­nek meg a gazdák örülnének nagyon, akkor az oldalhajtáso­kon is kinyílna a virág, mely­nek haszna betakarításkor rea­lizálódna. Évről évre egyre nép­szerűbb növény a repce, hiszen a termelők mind nagyobb bá­torsággal vetik el minden ősz­szel. Idén közel 14 ezer hektáron takarítják majd be a növényt a nyár vége felé. A gazdálkodók többsége már most szerződést kötött a várható termény felé­re. Jelenleg egy tonna repcema­gért a tőzsdén 107 ezer forintot kínálnak. A repcét egyébként már az időszámítás előtt 3000- ben termesztették az Indus völ­gyében. Európában a XIII. szá­zadtól terjedt el, elsősorban a belőle nyert olaj miatt. A repce mellett szól az is, hogy termesz­téséhez nem kell külön gépsort használni, művelhető a gabona­­termesztés berendezéseivel. A repce virágzásának leg­inkább a méhészek örülnek, de közülük csak egy szűk ré­teg vállalkozik a vándorlásra, vagyis odaköltözik a repceföld szélére, hogy minél több mé­zet tudjanak gyűjteni a szor­gos méhei. A kitelepedést so­kan azért nem vállalják, mert szinte minden környéken van repceföld a megyében, bár nem minden repcefajta mézelő, il­letve elég macerás a vándorlás: engedélyeket kell kérni az ön­­kormányzattól, az érintett gaz­dálkodótól, vigyázni, felügyel­ni kell a kaptárakat. A megyé­ből a nyolcszáz méhész közül mintegy negyvenen kértek ed­dig engedélyt a vándorláshoz. Az akácvirágzást május elejé­re várják a méhészek ha az idő­járás gyökeresen nem változik meg. Sem a túl nagy meleg, sem a jelentős lehűlés nem tenne jót az akácnak. A mézgyűjtést pe­dig május 10-e környékére sac­­colják a méhészek. M. I. Több volt a beruházás és a munka TOLNA MEGYE A foglalkozta­tottak száma nőtt a megyé­ben az elmúlt évben a KSH legfrissebb felmérése szerint. A munkanélküliség csökkent az egy évvel korábbihoz vi­szonyítva, a változás mértéke mindkét esetben meghaladta az országos átlagot. Az elmúlt évben az adatok szerint a beruházások volume­ne meghaladta az azt megelőző évit. A megye ipari termelése lényegében nem változott, az egy lakosra jutó termelési ér­ték az országos átlag nyolcti­zedét tette ki. A lakásépítések száma az országosnál kisebb mértékben emelkedett. TN HIRDETÉS CA Tolnai Népújság jóvoltából előfizetőink A0/ kedvezménnyel /0 tekinthetik meg Tolnai Népújság WWW. TEOL .hu Érdeklődni: 74/511-510 jj az Eötvös Cirkusz előadását! Szekszárdon: 2018. május 10.-13.-ig (XXL Áruház mellett) Pakson: 2018. május 17.- 21.-ig (Ürgemező) Dombóváron: 2018. május 24., 25., 27. (Vásártér) A paksi és dombóvári jegyigény esetén telefonon történő egyeztetés. A jegyek korlátozott számban kaphatók: Ajegy árak pénzre nem válthatók és a C. szektorra szólnak. Szekszárdon a Tolnai Népújság Szerkesztőségében (Liszt F. tér 3.) az előfizetői kód bemutatásával. Szép látványt nyújt a virágzó repcetábla Fotó: Mártonfai Dénes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents