Tolnai Népújság, 2018. május (29. évfolyam, 100-124. szám)
2018-05-02 / 100. szám
4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. MÁJUS 2., SZERDA Kétszer is telt házat hozott a premier Tavasztól őszig teljesen önellátók a mangalicák Egészséges, a cián se árt az ártánynak Bényi Sándor is nehezen tudja megközelíteni a ridegen tartott mangalicákat A szerző felvétele Erdészként dolgozott hoszszú időn át Bényi Sándor, s most, a maga telepítette erdőben - a Faddhoz tartozó Várszegen - mangalicákat tart. Kezd már megtérülni a befektetett pénz, idő, energia. Évente harminc-harmincöt disznót (ártányt) ad el. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu FADD Csónakba ül Bényi Sándor, és megy a disznókhoz. Ez már magában is érdekes jelenség, nem sok állattartó lehet Magyarországon, aki így kezdi a napját. Átevez a faddi Holt-Duna-ágon, az Alvég utcai háztól a Várszegen lévő birtokhoz. Közel ötven mangalicája van - heréit kanok: ártányok -, s az állomány részét képezi két bivaly is. Takarmányt nem kell vinni magával, tavasztól őszig önellátó a jószág; a huszonhat hektáros területből huszonkét hektáron, jórészt erdőben kóborolhatnak. Novembertől februárig vannak csak istállóban. A rideg tartásnak, számos előnye mellett egy hátránya van: nem szívlelik az ember jelenlétét. Még a gazdájukét sem. Ha tehetik, elinalnak, szorult helyzetben támadnak. Bényi Sándor 68 éves. Eredeti mesterségét tekintve erdész. A Gemencben dolgozott 1997-ig. Közben, 1993-tól már vett földterületeket a várszegi részen, cserélgetett is, míg kialakult a mostani territórium. Ültetett hét hektár fekete nyárt, mely a veszélyeztetett fafajok közé tartozik. Neki van ebből a legnagyobb hazai géngyűjteménye. Hat hektár diót, sok vadkörtét, vadcseresznyét, vadszilvát is telepített. Ezek termését mind a disznók eszik meg, 2011-től, amikor az első néhány idekerült. Ha bőséggel van gyümölcs, a szilvamagot kiköpik. Aztán ősz végén, amikor szűkösebb a táplálék, megkeresik és elropogtatják a ciánt is tartalmazó magokat, és semmi bajuk nem lesz tőle. Egészségesek, ellenállók. Pedig féreghajtón kívül semmit nem kapnak. Nem nagyon akart belevágni az állattartásba az erdész, mert az ismerőseitől azt hallotta, hogy a sertésnevelés költségeinek húsz százaléka gyógyszerekre megy el. Sokallotta. A mangalicáknál viszont minimális ez az öszszeg. Sajnálja, hogy a mezőgazdaság napjainkban egyre inkább kémiává változik. Dicsekedett neki valaki, hogy egy új, gyarapodást serkentő készítménnyel, négy hónap alatt fel tud hizlalni egy „gyári disznót” 100-110 kilóra. Nála a négyhónapos malac 40 kiló, és levágni kétéves korban szokás. Várszeg valaha a kalocsai érsek uradalmához tartozott. Egy időben téglakészítés is folyt itt, az anyagnyerő gödrök most remek itató és dagonyázó helyek. Egy félreeső részen szárnyasokat is tart a tulaj: libát, kacsát, pulykát, ötvenet-hatvanat. Esetenként osztozni kell a rókákkal, mert a drótkerítés távol tartja a vaddisznókat és más termetes vadakat, ám a kisebb ragadozók, a sakálok is, megtalálják a lyukakat. A madaraknak meg teljesen szabad a bejárás, úgyhogy, ha érik a vadcseresznye, a környék összes fészekhagyó seregélye idejár, enni tanulni. Az állattartó kötelezettséget vállal, s nem álmodozik a szabadságról. A faddi gazda mindennap átevez a holtágon. Télen is. Ha vékony a jég, töri a csónakkal, ha vastagabb, akkor komppal megy, mert az olyankor is jár, naponta többször, hogy ne hagyjon időt a jégnek a megerősödésre. A mangalicákba fektetett idő és pénz lassan kezd megtérülni. Most már évi harminc-harmincöt disznót eladnak. Egyelőre lábon (élve), mert arra van engedélyük, de már épül a feldolgozójuk, s a következő vágási szezonra várhatóan beindul. Két felnőtt fia van Bényi Sándornak. A nagyobb a fővárosban él és dolgozik, a kisebb otthon maradt, a község alpolgármestere, és apja szorgalmas segítője. Ő már teljes termelési folyamatban gondolkodik. Azt szeretné, ha a családi vállalkozásuk képes lenne mindenre, a vetőmag, a téli takarmány megtermelésétől, a konyhakész mangalicahús illetve húskészítmények előállításáig. MÁS Magyar néptáncokat mutatott be és Alexandrosz legendáit dolgozta fel idei premierelőadásán a Tűzvirág Táncegyüttes. Mádi Magdolna művészeti vezető munkáját ezúttal is neves szakemberek segítették a koreográfiák összeállítása során. Premierje mindkét estéjén színültig töltötte ismét a Csengey Dénes Kulturális Központ Színháztermét a Tűzvirág Táncegyüttes. Hosszú hónapok kemény munkájának eredményét láthatta ismét a közönség. Közel száz táncos varázsolta el a publikumot, mivel az együttes társulata mellett felléptek az utánpótlás és gyermekegyüttesek, illetve az aprók. Mádi Magdolna a jól bevált recept alapján állította össze az est programját. Az első, Ezközös címre keresztelt felvonásban magyar néptánc öszszeállítást adtak elő a táncosok. Ahogy a többértelmű cím sugallta, a sokrétű eszközhasználatot is felvillantották az együttes különböző korosztályai. Somogyi, kunsági, rábaközi, kalocsai és kalotaszegi táncok váltották egymást, táncoltak Botolócskát, moldvai táncokat, szatmári szvitet. A második felvonásban a már hagyományos táncszínházi feldolgozásban Nagy Sándor hódításait jelenítették meg. Az Alexandrosz legendái című előadás az ókor legnagyobb hadvezére hadjáratainak helyszíneire kalauzolta a nézőket, de felvillantotta birodalma építésének és bukásának meghatározó pillanatait, okait is. Pazar kosztümök, bámulatos képek, látványos koreográfiák szegélyezték ezúttal a nagy hadvezér útját haláláig, amelyet különféle legendák öveznek. Alexandroszt a sokoldalú táncművész, az együttes tánckarvezetője, Újvári Dávid alakította, legnagyobb ellenségét Dareioszt pedig Bozár László. Az előadás során szólót táncolt még Szabó Alexandra, Borsodi Eszter, Kadir Sonuk. A premier rendezője, koreográfusa Mádi Magdolna művészeti vezető volt, akinek a munkáját szintén koreográfusként segítette Újvári Dávid, valamint Ónodi Béla, a Magyar Táncművészeti Egyetem néptánc tanszékének adjunktusa, Vári Bertalan, a VARIDANCE művészeti igazgatója és a Bartók Színház koreográfusa, valamint Kadir Sonuk, a HÉT Amszterdam Nemzetközi Táncszínház vezető koreográfusa. A nagysikerű előadást pénteken és szombaton este mutatta be a Tűzvirág Táncegyüttes, amelynek táncosai nem sokat pihennek a kemény próbák és fellépések után, hiszen - mint minden évben - ott lesznek az atomerőmű majálisán is kedden. Vida T. Koleszterin, ami nem ártalmas A mangalica, ridegen is tartható zsírsertés. A háború után lassan kiszorították a hazai piacról a gyorsabban gyarapodó hússertések. Megóvása érdekében 1973-ban védetté nyilvánították, és további tenyésztése állami támogatás mellett folyt. Magas zsírtartalmú húsa sok koleszterint tartalmaz. Ám ez a koleszterin - mivel hosszú szénláncok alkotják - nem tapad az érfalra, kiürül a szervezetből, károkozás nélkül. Életteli produkciót láthatott a közönség A szerző felvétele HAJDAN HHHHH HH 60 ÉVE megkezdődött a bonyhádbörzsönyi Perczel-kúria cselédlakásának rendbehozatala. Az építmény, melyben az 1820-as években Vörösmarty Mihály tartózkodott, az idők folyamán megrongálódott. A tulajdonos helyi szövetkezet és a Műemlékvédelmi Bizottság arra jutott, hogy „a ház egy részét lebontják, mert alapzatát is kimosta a víz, azonban teljesen eredeti formájában építik újjá.” 60 ÉVE „Görögország egyik külkereskedelmi cégének képviselője járt a Hőgyészi Gyapjútermelő Vállalatnál azzal a céllal, hogy ürüt vásároljon tőlük. Az állomány megtekintése után elismerését fejezte ki és 5000 ürü azonnali szállítását kérte.” BÓ ÉVt a Pécsi Szimfonikusok szekszárdi fellépésén bemutatkozott Husek Rezső, a megyeszékhely zeneiskolájának igazgatója is. „A fergeteges III. tétel után méltán zúgott a vastaps annak jeléül, hogy Husek Rezsőnek voltaképpen csak egy hibája van: a túlzott szerénysége.” 50 ÉVI „magyar-német baráti találkozókra, műsoros estekre került sor a népfront helyi bizottságainak rendezésében Györkönyben, Hőgyészen, Várdombon, Szálkán és Závodon. A baráti esteken dr. Wild Frigyes, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára volt az előadó.” 50 ÉVE „A megyénkben először megrendezett zenei hónap alkalmából Szekszárdon ifjúsági dalostalálkozót tartottak. Előtte, a régi megyeháza udvarán felsorakoztak a résztvevők: az általános iskolák közül a cikói, a paksi I-es és Il-es számú, a bonyhádi Vörösmarty, a gimnáziumok közül a tolnai, bátaszéki és szekszárdi kórusok.” 50 ÉVÉ „Megérkeztek az első külföldi vadászvendégek is a megye erdőinek híres őzbak cserkészéseire. A hőgyészi erdészetben egy olasz és egy NSZK-beli, a tengelici Petőfi vadásztársaság területén pedig három német vendég vadászik néhány napja.” 35 ÉVE a SIMOVILL Ipari Szövetkezet elnyerte a Kiváló Szövetkezet kitüntetést. Bajcsi Géza elnök ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a szövetkezet „termelését - 3 százalékos létszámcsökkenés mellett - egy év alatt 16 százalékkal, nyereségét 20 százalékkal emelte, nőtt a tőkésexport-termelése is.” 35 ÉVE „Baranyai Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének propagandavezetője nyitotta meg a Szép magyar könyv 1982. kiállítást Szekszárdon, a megyei művelődési központban. Könyvtörténeti visszatekintésében méltatta a híres magyar könyvkiadókat, végezetül Babits Mihály versidézetet mondott.” 35 ÉVE Lázár Ervin volt a vendége a Tolnai esték sorozat újabb rendezvényének. A gyermekéveit Rácegrespusztán töltő, későbbi Kossuth-díjas író a szekszárdi tanítóképző főiskola klubtermében találkozott olvasóival. 25 EVE Áder János, a Fidesz ügyvezető alelnöke, kampányfőnöke nyilatkozott lapunknak. Mint mondta, „a negatív kampány tulajdonképpen mindenütt része a politikai küzdelmeknek Nyugat-Európában is. A mocskolódó kampány azonban nem. (...) Mi, amennyire csak lehet, szeretnénk ebből kimaradni.” 25 EVE elmaradt Cikó önkormányzatának április 27-re tervezett képviselő-testületi ülése, mivel csak két testületi tag jelent meg. Forray Gellért polgármester szerint az öt képviselő távolmaradása vélhetően annak tudható, hogy „falun élünk, s bizonyára a végre tavasziasra fordult időjárás hatására ki-ki végzi a kerti munkáját és a vetést.” 25 ÉVE „Villámlátogatást tett Pakson dr. Hanns Rehfeld, pécsi főkonzul. A látogatás célja a dunakömlődi hősi emlékmű avatásával kapcsolatos kérdések megbeszélése volt.” 25 ÉVE „A szakcsi általános iskola igazgatósága, tantestülete és szülői munkaközössége találkozóra hívta május 1-jén és 2-án az öregdiákokat. Szombaton a Hősök emlékművének koszorúzásával kezdődött a rendezvénysorozat, melyet öregdiák mise követett, majd a művelődési házban köszöntő és ünnepi műsor várta a mintegy 300 egykori szakcsi diákokat. Szeri Á.
