Tolnai Népújság, 2018. március (29. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-03 / 53. szám
a Seuso-kincs nvomaban IRÁNY MISKOLC! helyőrség Forgács István A diósgyőri vár Sokaknak sokfélét jelent ma már Miskolc. Annak, aki onnan érkezik, örök szerelmeket, családot, ifjúságot, rengeteg örömöt vagy csalódást, másoknak munkát, lehetőséget, esetleg azt a helyet, melyet el kellett hagyni egykor, pontosan úgy, ahogyan azt az Edda Művek is tette - örökre összekapcsolva nevét a várossal. A város és a közösség immár három évtizede küzd azért, hagy a neve és az ott lakók ne jelentsenek egyet az egykorvolt szocializmussal és az azt követő poszt-kádári idők eltorzult kliséivel. Furcsa, nehézkes, hosszú próbálkozás ez, de lassan igenis eredménye lesz: Miskolc ma már tényleg nem az, mint aminek egykor látták sokan. Távolinak tűnhet, pedig sokkal közelebb van hozzánk, mint hinnénk — mind a térképen, mind a szívünk mélyén. A város egyszerre kínálja a sportot és a kultúrát, építi újjá a saját és a térsége gazdaságát, és mindent megtesz azért, hogy perspektívát, jövőt, bíztatást adjon mindazoknak, akik ott laknak, vagy a térségben élnek. Miskolc maga a változás, folyamatos pozitív csalódás, amelyet csak akkor láthatunk és élhetünk meg, ha elindulunk és megnézzük, mit kínál a borsodi megyeszékhely. Most a Seuso-kincset is. A sikeres kecskeméti bemutatkozás után március 18-ig a miskolci Herman Ottó Múzeumban látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum vándortárlata. De a hosszú, viszontagságos utat bejárt Seuso-kincs mellett számos más dolog is csábíthat minket Miskolcra, ezekből mutatunk be néhányat. A vár A miskolciak és különösen Diósgyőr büszkesége, az Anjou-korból maradt vár, amely a közelmúlt kormányzati és helyi erőforrásokból megvalósuló fejlesztéseinek köszönhetően mára kimondottan vonzó látnivalóvá vált. A nyári hónapokban a városba érkezőknek általában biztos úti cél, főleg azért, mert változatos programok és rendezvények idézik meg a klasszikus középkor. A tavaszi hónapokban talán kényelmesebben lehet elmélyedni a látnivalókban, illetve szállást is könnyebb találni a környékbeli panziókban. Ezeket jó szívvel, bátran ajánlom a gyermekes családoknak személyes tapasztalat, hogy kiváló ár-érték arányú helyeket lehet találni akár már néhány száz méterre is a várfalaktól. A közlekedés autóval nem bonyolult, de a vasúton érkezők is Könnyen célba érnek, ugyanis a villamos átszelve a várost egészen Diósgyőrig szállítja az utasait. A vár honlapja sok információval segíti az érdeklődőket (Diósgyőrivár.hu), az autópálya, a sűrűn járó vonatok és a helyi közlekedés is nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a környék kedvelt turistacélponttá váljon. A barlangfürdő Kissé talán el is kényeztet minket itt, Magyarországon a természet, amikor válogathatunk, milyen termálfürdő és milyen természetes forrásvíz segítse a felfrissülésünket, gyógyulásunkat vagy éppen a családi pihenésünket. Bizony Miskolc is egy igazi fürdőváros, még ha ezzel a jelzővel nem is nagyon illetjük manapság. A Miskolctapolcán található barlangfürdő viszont együledálló a maga nemében, hiszen a természetes és az épített környezet tökéletes kombinációja várja az ide érkezőket. A http://barlangfurdo.hu oldal nemcsak általános információkat közvetít, hanem a döntést is segíti, hogy azonnal induljunk-e, vagy csak néhány hét, esetleg hónap múlva. A barlangfürdőt övező miskolctapolcai üdülőterület látványos fejlődésen ment keresztül az elmúlt évek során, kiváló minőségű szálláshelyek és komplex szolgáltatásokat kínáló szállodák egyaránt megtalálhatók itt. Aki teheti, a közeli egyetemi városrészt is keresse fel, itt is számos fejlesztés tette egyértelművé sokak számára, hogy továbbtanuljanak, és hogy a komoly hagyományokkal rendelkező egyetem valamelyik karán tegyék azt. Szívmelengető a többszörös olimpiai bajnok vízilabdaedzőről, Kemény Dénesről elnevezett impozáns uszodát meglátogatni, és az egyetem környéki park is kellemes sétákat és megnyugvást kínál. Pannon-tenger Múzeum A földtörténeti korok iránt érdeklődőknek ajánljuk a Pannon-tenger Múzeumot, ahol a Kárpát-medence ásványai, az egykori Pannon-tenger történelme, valamint a rudabányai előember (Rudapithecus hungaricus) története ismerhető meg. És bár Rudabánya környéke önmagában is csodálatos, a távolság miatt nem biztos, hogy a Miskolcra érkező turisták további egy órát utaznának azért, hogy személyesen járják be azt a vidéket, ahol a leletek előkerültek. Nekik kényelmes megoldás a Pannon-tenger Múzeum tárlata, ahol minden korosztály könnyedén megismerheti az egyik legkorábbi Kárpát-medencei teremtmény történetét. Kisvasúira, magyar! Sokaknak még ma is újdonság, hogy Magyarországon mennyi izgalmas hely közelíthető meg kisvasúton. Miskolc környékén is akad ilyen: a lelkes kirándulók Lillafüredre vonatozhatnak, ahol megtekinthetik Magyarország legnagyobb nem lépcsős vízesését, mely méltán szerepelhet a magyar családok honi bakancslistáján. Azok szerint, akik ismerik és szeretik a várost, Miskolc egyik legnagyobb turisztikai értéke az, hogy komplexen és sokféle formában szolgálja az itt élőket és az ide látogatókat. Lillafüred is régóta ismert település, generációk egész sora vágyott már ide, és bárki, aki csak egyszer is utazott a kisvasútón, azonnal megérezte, milyen természetességgel köti össze a vidéki nagyvárost az azt körülölelő természettel és harmóniával. A kisvasút Diósgyőrből indul, és a jelenleg érvényes menetrend szerint hétvégenként napi négyszer fordul a két végállomás között. KINCS SEUSO ASZTALÁRÓL a miskolci Herman Ottó Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők március 18-ig. A páratlan értékű, ókori római eredetű lelet egy kivételes szépségű ötvösmunkával megalkotott ezüst tálalókészlet, amely a hetvenes években került elő. Megtalálója gyilkosság áldozata lett, a kincsnek pedig nyoma veszett, majd 1990-ben egy New York-i árverésen bukkant fel újra. A kincs a Kr. u. IV. században készült, legismertebb darabján, egy vadászjeleneteket ábrázoló tálon ez a felirat olvasható latin nyelven: „Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!” (Kőrizs Imre fordítása). A leletegyüttes az itt megnevezett tulajdonosról kapta a nevét. A tál közepén a Pelso szó olvasható, ugyanis az értékes edények tulajdonosa, a több mint ezerötszáz évvel ezelőtt élt magas rangú római tisztségviselő a Lacus Pelso (Balaton) közelében, a mai Polgárdi területén lakott, és a kincset feltehetően valamelyik pannóniai katonai betörés alkalmával ő vagy az örökösei rejtették el a IV. század végén vagy az V. század legelején. A lakomakészlet darabjai: két nagy méretű lapos tál, az úgynevezett vadásztál és a geometrikus tál, a tálalásra és valószínűleg dísztálként is használt Achilleus- és Meleagros-tál, egy valószínűleg kéz- és arcmosáshoz használt mély tál és két ehhez tartozó, geometrikus díszítésű kancsó, továbbá egy dionüszoszi ábrázolásokkal, Meleagros-tól _ Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum egy állatalakokkal díszített kancsó és a görög mitológiai ábrázolással ékesített Hippolytos-kancsó. Ezek mellett két, díszítésében a Hippolytos-kancsóéval rokon vödör, egy illatszeres tégelyek tárolására szolgáló doboz, valamint egy amfora is tartozik hozzá. A Seuso-kincs edényeinek tömege több mint hatvannyolc kilogramm, ezzel a ma ismert és fennmaradt késő császárkori ezüst ötvösművészeti kincsek között, az eddig feltárt mintegy 1800 lelőhely leletei közül a legértékesebbnek számít. A Seuso-kincs néven ismert, tizennégy darabos leletegyüttes második fele többéves tárgyalás eredményeként tavaly térhetett haza Magyarországra, és a Magyar Nemzeti Múzeum vándortárlataként az ország több városában is látogathatóvá vált. A székesfehérvári, a zalaegerszegi, a kaposvári és a kecskeméti állomást követően Hippolytos-vödör Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. március
