Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-26 / 48. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ Sokba került a hirtelen ötlet, az autó megrongálása DOMBÓVÁR Egy helybeli fér­fi tavaly május 19-én délután megpillantott egy BMW-t, amely egy aszfaltozott bekö­­tőúton állt. A részeg vádlott hirtelen elhatározta, hogy a személygépkocsit megrongál­ja. Felmászott a csomagtartó­ra, onnan az autó tetejére, on­nan pedig nagy lendülettel a motorháztetőre ugrott. Ettől a gépkocsi tetőlemeze nagyobb, a motorháztető pedig kisebb felületen horpadt be. Az autó­ban 450 ezer forint kár kelet­kezett. A rongálás miatt nyolcvan napi közérdekű munkára ítél­te a 33 éves férfit a Dombóvári Járásbíróság. A munkát a vád­lottnak hetente legalább egy napon ingyen kell elvégez­nie. Ha kötelezettségének ön­hibájából nem tenne eleget, a közérdekű munkát vagy an­nak hátralévő részét szabad­ságvesztésre kell átváltoztat­ni olyan módon, hogy négy óra munkának egy nap fog­házbüntetés felel meg. A bíró­ság kötelezte a vádlottat, hogy a sértettnek fizessen 450 ezer forintot, az aktuális kamatok­kal együtt. Kártérítésért pol­gári pert kell indíta­nia a sértettnek A bíróság tizenkét havi részletfizetést engedélyezett, amelyhez a sértett és védője is hozzájárult. Ha egyetlen rész­let fizetését, vagy annak ha­táridejét elmulasztaná a vád­lott, a kedvezményt elveszíti. A sértett a rongálási kárnál nagyobb kártérítést kért az­zal az indokkal, hogy az autó „gazdasági totálkáros” lett, de ebben a büntető bíróság nem döntött. Igényét polgári peres úton követelheti a kárt okozó férfitól. A büntetlen előéletű vádlott szakmunkás, alkalmazásban áll, nőtlen, kiskorú gyermeke nincs. Tavaly júliusban a bíró­ság 120 ezer forint pénzbünte­tésre ítélte ittas járművezetés miatt, és egy év nyolc hónapra eltiltotta a közügyek gyakorlá­sától. Az ittas vezetést a vád­lott közvetlenül a fenti bűn­­cselekmény után követte el. Az ítélet jogerős. Ihárosi I. Térségi tehetségfórumot rendeztek pénteken a Szek­szárdi Garay János Gimnázi­um dísztermében. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A vendégeket Ger­­zsei Péter, a Szekszárdi Tan­kerületi Központ igazgatója és Heilmann Józsefné, a Ga­­ray-gimnázium igazgatója kö­szöntötte. A tehetséggondo­zás aktuális kérdéseiről Kor­mos Dénes, a Kárpát-meden­cei Tehetségsegítő Tanács el­nöke tartott előadást. Felveze­tésként elmondta, a tehetség fogalma nem lehet sablon. Le­szűkítették jellemző vonások­ra, de sok tényező van, ami a tehetségígéretek felszínre tö­rését befolyásolja. Különböző modellek, gondolkodásmódok gazdagodtak, fontosak a kör­nyezeti tényezők is, hogy egy­általán meglássuk a remény­ségeket. Ma már folyamatában tudják fejleszteni a kutatást, gondozást, fejlesztést. A szak­mai közösségeknek azt ajánl­ja, ne sablonban gondolkodja­nak, hanem olyan megjelenési formákban, ahol ott az érdeklő­dés, a motiváció, az eredetiség és a kreativitás. A tehetséggon­dozást komplex profilként kell kezelni, amelynek különböző jellemzői vannak. A pedagógu­soknak fontos, hogy ismerjék meg a gyerekeket. A tanár-di­ák egy bizalmi viszony, ahhoz hogy egy tanuló megnyíljon, hiteles tanári személyiség kell. A pedagógus információkat, le­hetőségeket, kereteket ad, a ta­nulási folyamat azonban egye­di, a tanárok a katalizátor sze­repét töltik be. A 2008-ban ötpárti konszen­zussal elfogadott Nemzeti Te­hetség Program (NTP) komp­lex folyamatként kezeli a te­hetséggondozást, amely stra­tégiai kérdés. A motivált, jó képességű gyerek(ek) megta­lálása egy folyamat, a társa­dalom szerepe megkerülhetet­len. Az NTP-nek hálózata épült ki a Kárpát-medencében. Sajá­tossága, hogy civil kezdemé­nyezésre indult, megvalósítá­sában a kettősség (állami, ci­vil szféra) megmaradt. Hama­rosan megjelennek a Nemze­ti Tehetség Alap pályázati ki­írásai. A hárommilliárd forin­tos összegből különböző prog­ramok megvalósítására lesz le­hetőség, ezer fiatal száz- és öt­százezer forint közötti ösztön­díjra jelentkezhet. Heilmann Józsefné, aki a tér­ség tehetségsegítő tanácsának (SZTTST) titkára is, elmondta, a szervezet a gimnázium bázi­sán a környékbeli általános is­kolás gyerekekre odafigyel, se­gítik a tanulási utat, jó kapcso­latot ápolnak cégekkel. A szer­veződés a helyi társadalom szereplőit a tehetséggondozás mellé állítja. Kormos Dénes a tehetséggondozásról beszélt a fórumon Magániskolák Nemzettudat Tímár Ágnes, a kolozsvári Báthori István Líceum igaz­gatója közölte, Romániában törvényi szinten ugyan léte­zik, de valójában nincs te­hetséggondozás. Magánis­kolák gyűjtik össze az ígé­retes tanulókat, erre jó pél­da egy bukaresti intézmény, amely 310 nemzetközi díjból ötvennégyet nyert. Csak na­gyon kevés lelkes, elkötele­zett pedagógus - aki szereti a szakmáját - dolgozik talen­tumokkal. Céljuk, hogy a gye­reket arra a területre irányít­sák, amihez tehetségük van. A Nagyberegi Reformá­tus Líceum igazgatója, Ko­vács András előadásában is­mertette, az iskola 1993- ban alakult. A hollandiai egy­ház, külföldi gyülekezetek és a magyar állam támogat­ja őket. A bentlakásos intéz­mény legfőbb feladata az érettségire történő felkészí­tés. 2009-től infrastrukturá­lis fejlesztéseket valósítottak meg - 120 tanulójukra 24 fi­atal tanár jut. Diákjaik 95 százaléka továbbtanul, so­kan a magyar felsőoktatási intézményeket választják. Dr. Szepesi Ágnes egyetemi adjunktus a nagynyomású folyadékkromatográfról (HPLC) tartott előadást a gimnázium természettudományos laboratóriumában Fotók: Makovics K. A tehetségek megtalálása egy folyamat Csak március 4-én tudják meg a sommelierek, hogy közülük ki jutott be a legjobb három közé Mindenki negyedik lett a szombati elődöntőben SZEKSZÁRD A Babits Mihály Kulturális Központ volt a helyszíne a Magyar Sommeli­er Bajnokság elődöntőjének, a nyílt versenyen egy szekszár­di versenyző is indult. A bo­rok és a gasztronómia terü­letén is jártas sommelierek a megmérettetésen - a kultu­rált borfogyasztás, a borkul­túra iránt érdeklődő közön­ség előtt - előbb írásban tesz­tet töltöttek ki; aztán vörös­bort dekantáltak, majd a po­hárba töltött italról részletes leírást adtak. Végül öt falat étel kóstolá­sa alapján kellett kiválaszta­niuk azt a kettőt, amelyek­kel két, erre a célra kiválasz­tott bor leginkább párosítha­tó. A szakmai zsűri elnöke, Fabók Mihály háromszoros magyar sommelier-bajnok el­mondta, aki a tesztet 70 szá­zalékosra megoldotta, az már büszke lehet magára. Az ítészek, Mészáros Péter borász - a verseny zsűrijének egyetlen szekszárdi tagja -, Kozma Kálmán (Gundel), Vi­rág Csaba (Kárpátia), Varga Norbert (Ónix) és Kovács Jó­zsef (TG Italiano) a vörösbor levegőztetésénél minden moz­dulatot árgus szemmel nézett, húsz mozzanatért adhattak pontot. Kovács Norbert bort dekantál és szolgál fel Fotó: Makovics Kornél A tíz induló között volt a 2017-es bajnok Tüü Péter, a második helyezett Angerman László, rajtuk kívül Fehér An­na, Evans Viktória, Fecske Viktor, Kovács Péter, Fogarasi Frank János, Kovács Norbert, Szalai Attila és a szekszárdi Amaryllis Étterem felszolgá­lója, Molnár Csaba vett részt a versenyen. Rontotta a via­dal élvezeti értékét, valamint a versenyzőket is zavarhatta a rendezvény részeként tartott borkóstoló okozta zsibongás. Slezsák Zoltán, a Magyar Sommelier Szövetség elnö­ke közölte, a sommelier-bor­­gasztronómus egyik legfon­tosabb feladata a bor ismere­tén kívül a gasztronómiában való jártasság. Az ételek és az italok harmóniájának a meg­teremtése a sommelier fő te­vékenysége. Tudnia kell azo­kat a fogásokat, írott és írat­lan szabályokat, amelyek az ételek és az italok kapcsola­tának fő szempontjai. Hoz­zátette: a szekszárdi elődön­tő végeredményének ismerte­tését és a fináléba bejutó há­rom sommelier versengését - akikre hat gyakorlati feladat megoldása vár - a nagyközön­ség előtt március 4-én Buda­pesten, a Gerbeaud Ház Átri­um termében tartják. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents