Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-26 / 48. szám

2018. FEBRUÁR 26., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 3 Megérdemlik az „emberibb” körülményeket a gazdátlan ebek. Az önkormányzat nem tesz le a szándékáról, hogy új kutyamenhelyet létesítsen Szeretnék még idén átadni az új kutyamenhelyet Gyapán nem akarják, új helyet keresnek A mostani hely már nem felel meg az elvárásoknak A szerző felvétele A lakosság akaratát elfo­gadva letett az önkormány­zat arról a szándékáról, hogy Gyapán létesít új kutyamen­helyet. Újabb, a lakott terü­letektől távol eső területet keresnek, hogy megépíthes­sék a korszerű telepet. Vida Tünde szerkesztoseg@toInainepujsag.hu PAKS-QYAPA Soha ennyi ember nem volt még lakossági fóru­mon Gyapán, mint azon, ame­lyet a településrészen felépí­teni tervezett kutyamenhely ügyében rendeztek. Bana Já­nos alpolgármester adott tájé­koztatást az önkormányzat ezi­­rányú terveiről, amelyek már ismertek voltak a Gyapán élők számára, olyannyira, hogy kö­zel kétszáz aláírást össze is gyűjtöttek, hogy a terv megva­lósítását megakadályozzák. Az önkormányzat saját ku­tyamenhely építését tervezi, mert áldatlan állapotok ural­kodnak a mostanin, ami'Váci­­kában működik magánfenn­tartásban. Egy, a lakott terület­től valamivel több mint 900 mé­terre fekvő, magántulajdonban lévő területre tervezte az ön­kormányzat az új létesítményt megépíteni. - Jelképes bérle­ti díjért felajánlották a terüle­tet, amely korábban is állattar­tó telepként működött - mond­ta lapunknak Bana János. Mint kifejtette, a területet erdősáv választja el a Pakshoz tartozó Gyapától, ami gátolja a hangok és szagok terjedését is. A gya­­paiak szerint azonban ez a tá­volság kevés, úgy vélik, a ku­tyaugatás zavarná a település­­rész nyugalmát, a kutyamen­hely közelsége csökkentené az ingatlanok értékét. - Látva az erős ellenállást, ott a fórumon úgy döntöttem, hogy lemon­dunk erről a tervről - fogalma­zott Bana János. Emlékeztetett rá, hogy kevesebb mint négy­száz lakója van a Pakshoz tarto­zó Gyapának, 180 személy kö­zülük aláírta a tiltakozó ívet, a fórumon pedig körülbelül het­venen voltak. A város alpolgár­mestere azt is elmondta, hogy fél éve keresnek helyet az új menhely számára, korábban szóba került egy M6-os mel­letti terület, amit a Közútkeze­lő tervez átadni az önkormány­zatnak, de annak a „kifutása” hosszabb időt igényel. Bana János szavaiból kide­rült, van alternatíva, azaz szó­ba jöhető terület, amihez a he­lyi építési szabályzat módosí­tására van szükség, ezt még a héten elindítják. A kiválasz­tásnál fontos szempont, hogy lakott területtől megfelelő tá­volságra fekvő, megközelíthe­tő területen épüljön fel a telep, olyan helyen, ahol van közmű, vázolta Bana János. Azt is el­mondta, hogy a terveket pár­huzamosan készíti az önkor­mányzat által megbízott cég. Az üzemeltetést úgy tervezik, hogy a létesítmény karbantar­tásával megbízzák az önkor­mányzati tulajdonú DC Du­­nakom Plusz Kft.-t, az állatok élelmezését pedig egy alapít­ványon keresztül képzelik el. Bana János hangsúlyozta, sze­retnék még idén átadni az új menhelyet. Megtartóerő Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu Érdekes prezentáció hangzott el a tehetségkutatásról, gondozásról és fejlesztésről pénteken a Garay-gimná­­ziumban. Itthon egy kis interregnum van, pénteken ismét tüntettek a diákok, mert az oktatási rendszer nem követi a világ változása­it. Az utóbbi években a lexikális ismeretanyag mennyiségét nö­velték a minőség javítása helyett, a túlterheltség érzelmileg és fizikailag is leamortizálja a diákokat. loggal merülhet fel a kér­dés, hogy a konfliktus és a megoldatlan gond hogyan hat az ok­tatás szereplőire, segíti vagy gátolja a tehetségígéretek felszín­re törését? Sok diáknak nincs szabadideje, éjszakába nyúlóan tanulnak, mégis sokan úgy ér­zik, nincs értelme az erőfeszí­téseiknek. Ez az egyik jele az iskolai kiégésnek. Fontos kérdés, hogy a társa­dalom, egy közösség egyálta­lán tehetségbarát-e? A jövőnk szempontjából lényeges, hogy a szép dolgokat létrehozó szereplőket, csoportokat megtartsuk. A kötődés fenntartása egyaránt fontos az önkormányzatoknak, cégeknek, az országnak. Ehhez a közösségi kultúrában benne kell lennie azoknak a jeleknek, ami az ismeret-centrikus és diszciplináris szemléletű tananyaggal szemben megjelenő in­duktív gondolkodást nem szorítja sablonok közé. Ahol érzi a te­hetségígéret gyerek, hogy az ő perspektívája, érvényesülése ez­zel a gondolkodással lehetséges. Ha ezek a terepek nincsenek meg, akkor a fiatalok meg fog­ják keresni maguknak. Másutt. Esetleg az országhatáron túl. A tehetségígéret oda megy, ahol érzi, hogy az érvényesü­lése lehetséges Ifjú magyar hegedűs tehetségek zenéltek SZEKSZÁRD Fiatal magyar te­hetségek léptek fel a Szekszár­di Kamarazenekarral szom­baton a Művészetek Házában tartott hangversenyen. A mű­sorban fellépett Bognár Szon­­ja, Fodor Bonita, Józsa Dalma, Mákszem Fanni, mindannyi­an hegedűvel. A kamarazene­­kart a művészeti vezető, a Bu­dapesti Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola docense, Föld­­esi Lajos hegedűművész diri­gálta. A megye egyetlen vo­nós zenekara 1984-ben ala­kult. Mindig a muzsika szín­vonalas megszólaltatásával tö­rekednek a klasszikus zenét kedvelő közönség igényeinek kielégítésére. B. L. Bognár Szonja hegedül (jobb oldalon áll) Fotó: Makovics Kornél A kiszebáb elhamvadásáig a Mérey-ovi gyerekei télűző versikéket és rigmusokat énekeltek A téltemetést elevenítették fel a fősővárosiak SZEKSZÁRD Vesszen a tél, jöj­jön a tavasz - ezzel a mottó­val elevenítette fel a télteme­tés régi népszokását szombat délután a Szekszárdi Fősővá­­rosi Kör, az eseményre sokan gyűltek össze a Kápolna téren - tudtuk meg Szollár Zoltán­tól, a kör elnökétől. A hideg miatt lassan gyüle­keztek az emberek, de a kisze­báb felállítására és elégetésé­re már szép számban jelentek meg szülők, nagyszülők, ba­rátok, ismerősök. A tűz meg­gyújtása előtt a gyerekek és felnőttek gondűző cédulákat erősítettek a bábra. A papírda­rabokra ráírták, ki mitől sze-Sokan jöttek össze a téltemetésre Beküldött fotók A nagy tűz felmelegítette az átfagyott végtagokat retne megszabadulni, rossz álmoktól, betegségtől, félel­mektől. A máglya elhamvadásá­ig a Mérey utcai óvoda lurkói versikékkel, rigmusokkal és sok-sok zajjal űzték messzire a telet. A babona szerint a ki­szebáb elégetése megszabadít­ja az embereket minden bútól és bajtól. A téltemetésen és ta­­vas?köszöntésen a felnőttek a fősővárosi borászok bora­it kóstolhatták, de a forró tea és forralt bor mellett a „zsíros­­deszka” volt a sláger, amit az asszonyok nem győztek kenni a hidegben megéhezett gyere­keknek. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents