Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-20 / 43. szám

2018. FEBRUÁR 20., KEDD KITEKINTŐ g Kocsonyákból lehet pillés menyecske és újember ÉRTÉNY Újabb egyedi, erede­ti ötlettel lepték meg az érté­­nyi elszármazottak találko­zóinak szervezői szülőfaluju­kat, a hírt vevő barátaikat és együttműködőiket azzal, hogy kocsonyás vacsoraestre hívták meg őket nemrég. A telt házas rendezvény étke finom, sokhú­sú és kiadós volt, a remek han­gulatról pedig jól összeállított programmal Pech Tibor, Neu­­mayer János, Krem Gábor, dr. Kovács Zoltán, Bati Tamás és Ékes László gondoskodott. Úgy tervezik, hogy a június 16-án tartandó találkozójuk­ra elkészíttetik a Kapos-Kop­­pány mente hajdani asszony­avató hagyományát, emlékét őrző pillés főkötős újmenyecs­ke és a kalapos újember párja életnagyságú fejszobrát, amit a községnek adományoznak majd. Azt is megtudtuk Ékes László író, szerkesztőtől: az öt­letelés, a készülődés, a gyűjtés folytatódik, de az est adomá­nyaival nagy lépést tettek afe­lé, hogy a kocsonyákból pillés menyecske és újember kerül­hessen Érténybe, a volt posta kertjébe. B. K. Patya bácsira emlékeztek a túrán TOLNA MEGYE A Tolna megyei természetjáró mozgalom egyik megteremtője volt dr. Pataki Jó­zsef, az 1985-ben elhunyt kö­zépiskolai tanár, helytörténész, földrajztudós, a szekszárdi Ga­­ray-gimnázium volt igazgatója. „Patya bácsi” emlékére a Tol­na Megyei Természetbarát Szö­vetség évente, februárban szer­vez túrát az Óbányai-völgy­­ben található Pataki József kul­csosházhoz, az idei emléktúra szombaton zajlott. A kulcsos­háznál Dománszky Zoltán, a megyei természetbarát szövet­ség elnöke méltatta a tudós ter­mészetbarát munkásságát és értékelte a honi természetjárás helyzetét. A túrán mások mel­lett a tolnai Tovább Szabadidős Társaság csapata is részt vett, amelynek számos tagját fűzik szép emlékek Óbányához és a kulcsosházhoz. S. K. Kajsza Béla egy fácánkerti lovat patkói, Gergely Linda lovasedző közreműködésével A szerző felvétele Az alpolgármester, aki trombitás és patkolókovács Öthetente lópedikűr a versenyistállókban A patkolókovács-vizsgát 2002-ben tette le Kajsza Béla, és 2008-tól él ebből a mesterségből. Sok helyre hívják országszerte. Emellett Tengelic alpolgármestere, és zenél is - apjával és két test­vérével - a Kajsza Rézfúvós Kvartettben. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu TENGELIC Alpolgármester és patkolókovács. Elég bizarr fog­lalkozástársítás, s ha hozzá­tesszük még, hogy alkalman­ként zenészként, trombitás­ként is megmutatkozik, el kell ismerni, hogy Kajsza Béla igen figyelemreméltó ember. Tengelicen él családjával, de időnként távolra szólítja a mun­kája. Még Egerbe is jár patkói­nk A napokban, két társával, az Aggteleki Nemzeti Parkban 160 lovat látott el. Nyilvántar­tást nem vezet, de becslése sze­rint körülbelül négyszáz pa­­tást patkói meg évente. A kör­­mözés még gyakoribb feladat. Vannak versenyistállók, me­lyek tulajdonosai öthetente ké­rik ezt a szolgáltatást. Körmö­­zésre, lópedikűrre, a patkolás előtt is szükség van. Leszedi a régi patkót, levágja az elhasz­nálódott szarurészt, és a közel egyméteres reszelővei körbe­­tisztogatja a patát. Egyébként több a patkoló­kovács Magyarországon, mint gondolnánk. Kajsza Béla a Ma­gyar Patkolókovácsok Egyesü­letének titkára, s azt mondja, hogy ez a szervezet közel het­ven taggal működik. S vannak, akik nem tagok, vannak, akik­nek végzettségük sincs, s úgy művelik a mesterséget, feke­tén. Ő 2002-ben vizsgázott, és 2008-tól ebből él. Előtte intéző volt Tengelicen, az egykori Csa­pó-birtokon. Autójának berendezése saját tervezésű. Minden kéznél van, a fúrógéptől a mobil kohóig. Patkót tud készíteni, de nem éri meg a vesződség, mert a meg-Szakmai érdekképviselet is van A patkolókovács-szakképzés a háború után megszűnt Ma­gyarországon, és csak a ki­lencvenes években indult újra. Szakmai érdekképviseletük is van, mégpedig a 2006-ban alapított Magyar Patkolóková­csok Egyesülete. A szervezet elnöke az üllői Ormándi Zsolt, titkára a tengelici Kajsza Béla. Céljuk a minőségi munka biz­tosítása és a feketemunka visszaszorítása. A patkolókovács szerszámai rendeknek mindössze nyolc­száz forint darabja. Azt persze fel kell hevíteni, hogy alakítha­tó legyen. A világ patkókészle­tének ötven százalékát Hollan­diában gyártják. A magyar pi­acra is onnan kerül. Az ügy­nökök házhoz szállítják, csak­úgy, mint a szerszámokat: ül­lőt, kalapácsot, fogót, reszelőt. Technikailag már megoldható a beteg lóláb patkolása is. Spe­ciális ragasztóval rögzítik, ha öreg, repedezett a pata, s nem áll meg benne a szög. Nem veszélytelen ez a mun­ka. Egy-két kisebb lórúgást már Kajsza Béla is kapott, de általában nincs gond, nem fáj­dalmas a patkolás, és többnyi­re a lovak gazdája is jelen van, ami megnyugtatja az állatot. A föld, az állatok, a parasz­ti kultúra szeretetét felmenő­itől örökölte a patkolókovács. Csakúgy, mint a közéletisé­­get és a muzikalitást. Édesap­ja sióagárdi alpolgármester - ő tengelici -, vele és két testvéré­vel alkotják a Kajsza Rézfúvós Kvartettet. PROGRAMSOROLO KEDD MOZI SZEKSZÁRD Valami Amerikai 3. (magyar zenés vígjáték), 17 óra. A szabadság ötven árnyalata (amerikai romantikus dráma), 19 óra. ELŐADÁS TOLNA Mag-ház: Thaiföld - Me­sék, ízek, illatok Bangkoktól Chi­­ang Mai-ig. Kedves Tímea idegen­­vezető előadása, 17.30. KONCERT BONYHÁD Vörösmarty Mihály Mű­velődési Központ: Regionális ka­marakoncert-sorozat. PTE Tuba Quartet, 18 óra. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Valami Amerika 3. (magyar zenés vígjáték), 17 óra. A szabadság ötven árnyalata (ame­rikai romantikus dráma), 19 óra. TRAFFIPAX 04:00-05:30 Dombóvár. Köztársaság utca 27. 05:00-07:00 60s Bút 147. tan 08:00-1100 631« főút 2. km 08:45-1145 Pórbóty, Bajai utca 71 0900-1200 Dunaföldvár, Paksi utca 90. 09:30-1130 Kauosptáa, Rákóczi a. 52. 1000-1200 Szekszárd, Rákóczi u. 126. 1250-1520 56ös főút 120. fan 13:00-15:30 6-os főút 113. km 1300-1600 56-os főút 5. km 1330-1500 6&ös főút 4. km 1400-17:00 61-esfőút84.km 14:30-1630 Szedres, Rákóczi u. 77. 1530-1730 Zomba, Rákóczi a. 56. 16:15-17:15 Bátaszék, Budai utca 86. 16:30-1930 Várdomb, Kossuth utca 50/A. 1700-2000 60s főút 113. km 2000-2300 M 60s Bút 113. km 2100-2300 61-e* főút 71_ km VÍZÁLLÁS A Dunán tegnap reggel 7 órakor Dunaföldvár-17 cm, Paks 128 cm, Dombori 175 cm, Árvízkapu 552 cm, Baja 283 cm, a Sió Palánknál 269 cm. Az óvodások és a kisiskoláskorú gyermekek kapják el leginkább a fertőző betegségeket Lassabban ugyan, de tovább teljed az influenza TOLNA MEGYE Tovább terjedt az influenza, azonban a megbe­tegedések számának emelke­dése mérsékeltebb volt, mint az előző héten. Tolna megyé­ben az év hatodik hetében a Tolna Megyei Kormányhiva­tal tájékoztatása szerint 121 fővel több beteg - 269 - for­dult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, mint az előző hé­ten. Tolna megyében, minden járás illetékességi területén meghaladja az influenza mor­biditása a járványküszöböt. Az említett héten influenza okozta közösségi halmozódást nem regisztráltak, és influen­zavírus okozta súlyos megbe­tegedés gyanúját nem jelentet­ték, illetve szövődményes ese­tek miatt nem került kórházba senki. Az EMMI Kórházhigié­nés és Járványügyi Felügyele­ti Főosztályának ugyanezen időszakra vonatkozó adatai alapján lassabban terjed az influenza, ez azonban még mindig azt jelenti, hogy az or­szágban az előző hetinél 27,5 százalékkal több, azaz közel 61 ezer beteg fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A 6. héten 17 megyében emelkedett, a két területen (fő­város és Zala megye) nem vál­tozott, egy megyében (Somogy) csökkent az influenzás tüne-Azok kapják el főként az influenzát, akik közösségbe járnak Fotó: TN tekkel orvoshoz forduló bete­gek száma. Az influenzaszerű megbetegedések becsült elő­fordulási gyakorisága az elő­ző héthez hasonlóan Fejér me­gyében a legmagasabb. Magas volt még a megbetegedési gya­koriság Pest és Békés megyé­ben is. Az influenzaszerű meg­betegedések által legkevésbé volt érintett Vas, Somogy és Heves megye, Tolna megye a középmezőnyben helyezkedik el. Laboratóriumi vizsgálattal igazolt, influenzavírusok által okozott megbetegedéseket Bor­­sod-Abaúj-Zemplén és Tolna megye kivételével minden me­gyében diagnosztizáltak. Változatlanul az óvodá­sok és az általános iskolásko­rú gyermekek megbetegedé­sét diagnosztizálták leggyak­rabban az orvosok. A betegek körülbelül harmada fiatal fel­nőtt. Nem meglepő, hogy azok kapják el elsősorban az inf­luenzát, akik közösségbe jár­nak. A kórházi jelentőszolgálat adatai alapján az előző hét­hez viszonyítva országosan 40,8 százalékkal nőtt a kór­házi ápolást igénylők száma. A kórházba utalt betegek 27,9 százaléka gyermek volt, 42,0 százaléka a 65 éven felüliek korcsoportjába tartozott. B. K.

Next

/
Thumbnails
Contents