Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-20 / 43. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP_______________________________________________________________________________________________________________________________________2018. FEBRUÁR 20., KEDD Ciprus: a szépség és a szerelem szigete a birodalmak évezredes kereszttüzében Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Ciprus földjét, különleges földrajzi fekvése okán, az ókortól napjainkig kereszttűz pásztázta. Nem létezett olyan közeli - és esetenként távo­li - birodalom, mely ne szállta volna meg hosszabb-rövidebb időre a Földközi-tenger kele­ti térségében található szige­tet. Melyen manapság is há­rom állam osztozik. SZEKSZÁRD-CIPRUS Miután a hódítók mindegyike tartósan otthagyta keze nyomát a szige­ten, a Bács-Kiskun megyénél alig nagyobb Ciprus ma a vi­lág egyik leggazdagabb és leg­változatosabb műemléki örök­séggel rendelkező területe. Ga­­ramvölgyi István szekszárdi világutazó egyaránt megcso­dálhatta az ókori görög, a ró­mai, azután a középkori bizán­ci, a keresztes időszak, a velen­cei, valamint az újkorba nyúló török éra fennmaradt építmé­nyeit és műtárgyait.- Mindezt csak színesíti, hogy az 1878-tól 1960-ig tar­tó angol gyarmati múltnak is megvannak a maguk tárgyi emlékei - húzta alá Garamvöl­­gyi István, aki tegnap a Wo­­sinsky Mór Megyei Múzeum­ban tartott előadást ciprusi él­ményeiről. - Miután a sziget északi, nagyjából egyharmad Örömében táncra perdülő ciprusi árus refelé még kelet-közép euró­paiak, így magyarok is, mint vendégmunkások: egy helybe­li bizonygatta nekem, hogy mi­lyen jó velük dolgoztatni, mert olcsó a munkabérük, megfele­lő a szaktudásuk, és soha nem követelnek fizetésemelést... Garamvölgyi István műemlé­kek, szobrok, mozaikok, bazili­kák, székesegyházak, templo­mok, kolostorok, mecsetek, pa­loták, erődök, híres síremlé­kek és egyéb látványosságok garmadát tekintette meg. Ezek közül hadd emeljük ki a larna­­cai Szent Lázár-templomot. A legenda szerint Lázár, miután lézus feltámasztotta, Ciprusra hajózott, Larnacában lett püs­pök, és itt is hunyt el. Egy má­sik és másfajta különlegesség­gel pedig Paphos romantikus hangulatú tengerpartján talál­kozott Garamvölgyi István.- A legenda szerint Aphro­dité, a szépség és szerelem is­tennője itt kelt ki a habokból, a máig létező sziklaszirtnél. Ezt a tengerből kiemelkedő sziklát ottjártamkor is rengeteg hölgy úszta körül, fáradhatatlanul, előírás szerint az óramutató járásával ellenkező irányban: ugyanis ez garantálja a meg­­szépülést... része török megszállás alatt van, déli, kétharmad része ciprusi görög, de jelen vannak szuverén, repülőtérrel is ren­delkező tengerparti bázisaik­kal a britek is, így Ciprus, bár elvileg és hivatalosan egysé­ges, a gyakorlatban mégis há­rom országhoz tartozik. A szekszárdi világutazó ok­tóberben landolt a görög terü­leten található Larnaca nem­zetközi repülőterén. Innen in­dult tovább, végig a tengerpart mentén Limassol városába. Bár az október mifelénk már javában őszi hónap, Cipruson még mintha nyár lett volna: erősen tűzött a nap, és füröd­ni lehetett a kellemes hőfokú tengerben.- Limassol után Nicosia fő­város görög részébe utaztunk, és megnéztük az ókori görög és római tárgyakkal szó sze­rint zsúfolt múzeumot - foly­tatta a szekszárdi világutazó. - Majd következett az érseki pa­lota, valamint az őskeresztény bazilika, gyönyörű ikonokkal. Ha már itt voltunk a kettéosz­tott fővárosban, útlevéllel a ke­zünkben átmentünk a török részre is. Mindkét helyszínen óriási a forgalom, az éttermek, kávézók tele vannak. Nem le­het azt mondani, hogy a török rész szegényebb lenne a görög­nél, avagy fordítva. A speciá­lis politikai helyzetből adódó­an a török részt Törökország, a görög részt Görögország tá­mogatja: így az ideiglenes ha­tár mindkét oldalán egészen jó az életszínvonal. Az épületek általában jól karbantartottak, az utcák tisz­ták, az ételek finomak, az ég­hajlat pedig egész évben kelle­mes. Nem véletlen, hogy a szi­getet felfedezték maguknak az orosz újgazdagok, de an­gol nyugdíjasok is. Rajtuk kí­vül szép számmal vannak er­Partszakasz, ahol Aphrodité, a szépség és szerelem istennője kikelt a habokból Beküldött fotók Hölgyek Aphrodité sziklájánál 6450 FORINT 80 FORINT éves előfí éves előfizetés ELŐFIZETÉSHEZ KÉRJÜK HÍVJA A 06 46/998-800-AS TELEFONSZÁMOT VAGY RENDELJE MEG A LAPCENTRUM.HU OLDALON! SS JÁNLATUNK 2018. MÁRCIUS 31-IG BEÉRKEZŐ MEGRENDELÉSEKRE ÉRVÉNYES! Már előfizetéssel rendelkező olvasóink a jelenlegi akci meghosszabbíthatják előfizetéseiket! »rétében Elégették a kiszebábot, várják már a tavaszt BÁTASZÉK Máglyán végezte az a rendkívüli rondaságáról is­mert, kiszebábként emlege­tett nőalak, akit a téli időjárás és minden baj okozójának ki­áltottak ki Bátaszéken. Idén először az óvoda udvarán rak­tak tüzet, és égették el a csúf­ságot az óvodások hathatós segítségével. A gyerekek többek között a „Kivisszük a betegséget, be­hozzuk az egészséget, haj ki, kisze, haj!” rigmust hajtogat­va, egymás kezét fogva jár­ták körbe a tűzrakást. Mind­ehhez a Csurgó zenekar szol­gáltatott zenei kíséretet. Sőt, zajkeltőeszközök, például ke­replő és csörgő bevetéséről is gondoskodtak. A babona szerint a kisze­­báb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól, betegségtől, de leginkább az idei hosszú téltől. A tűzbe bár­ki bedobhatta az úgynevezett „gondűző céduláját”. Az ovi­sok egy-egy saját kis kiszét is tűzre hajítottak, majd a ham­vaknál versikékkel köszöntöt­ték az új évszakot. Simon Csabáné, a bátaszéki óvoda vezetője elmondta, nagy hangsúlyt fektetnek az intéz­ményben a hagyományőrzés­re, ennek része, hogy minden évben, a farsang végén kisze­bábot égetnek. A rondaság természetes és egyúttal köny­­nyen égő alapanyagokból, ez esetben jórészt szalmából ké­szült, a gyerekek közreműkö­désével. Az előnytelen küllem a kiszék jellemző sajátossága, de egyben előnye is, mert így a kicsik nem sajnálják, ami­kor elég. M. I. A gyerekek egymás kezét fogva, énekelve járták körbe a csúf bábut Fotó: Mártonfai Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents