Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-17 / 41. szám

14ML* XX jl*QQhmrnmmmmmmmmmmmm* -----MMUNUi

1111111111 ■’X^iH^Ihnrlnhiin már csak műjég van, azon hasítanak a gyorskorisok

Azok a híres befagyott németalföldi csatornák...

A legenda. Ireen Wüst az első sportoló, aki négy egymást követő téli olimpián nyert aranyat Fotó: AFP

ALPESI SÍ: NŐI MŰLESIKLÁS:

1. Frida Hansdotter (Svédország) 1:38.63 perc, 2. Wendy Holdener (Svájc) 1:38.68, 3. Katharina Gallhuber (Ausztria) 1:38.95, ...53. Maróty Mariann 2:12.78, Hozmann Szonja az 1. futamban kiesett. FÉRFI SZUPERÓRIÁSMŰLESIKLÁS: 1. Matthias Mayer (Ausztria) 1:24.44 perc,

2. Beat Feuz (Svájc) 1:24.57,

3. Kjetil Jansrud (Norvégia) 1:24.62, Kékesi Márton kiesett.

GYORSKORCSOLYA: NŐI 5000

M: 1. Esmee Visser (Hollandia) 6:50.23 perc, 2. Martina Sáblíková (Csehország) 6:51.84, 3. Natalja Voronyina (Olimpiai Sportoló Oroszországból-OAR) 6:53.98. HÓDESZKA: NŐI KROSSZ: 1. Michela Moioli (Olaszország),

2. Julia Pereira De Sousa (Franciaország), 3. Eva Samková (Csehország) JÉGKORONG: FÉRFIAK, B CSOPORT: Egyesült Államok-Szlovákia 2-1, OAR (Oroszország)-Szlovénia 8-2; C csoport: Finnország-Norvégia

5-1, Svédország-Németország 1-0

MŰKORCSOLYA: FÉRFIAK, RÖVIDPROGRAM: 1. Hanyu Juzuru (Japán) 111,68 pont, 2. Javier Fernández (Spanyolország) 107,58, 3. Unó Soma (Japán) 104,17. SÍAKROBATIKA: NŐI UGRÁS:

1. Hanna Huszkova (Fehéroroszország) 96,14 pont, 2. Csang Hszin (Kína) 95,52, 3. Kung Fan-jü (Kína) 70,14 SÍFUTÁS: FÉRFI SZABADSTÍLUSÚ 15 KM: 1. Dario Cologna (Svájc) 33:43.9 perc, 2. Simen Hegstad Krüger (Norvégia) 34:02.2, 3. Gyenyisz Szpicov (OAR) 34:06.9.

ÉREMTÁBLA

1. Németország

9 2 4

2. Norvégia

6 8 5

3. Hollandia

6 5 2

4. Egyesült Államok

5 12

5. Kanada

4 5 4

6. Svédország

4 2 -7. Franciaország

3 2 2

8. Ausztria

3 14

9. Olaszország

2 13

10. Koreai Köztársaság

2-1

Az ember lelki szemei előtt felsejlik Pieter Bruegel vagy Hendrick Avercamp valamelyik gyönyörű festménye a jól ismert németalföldi téli tájjal, a befagyott csatornákon korcsolyázó derék sajtfaló, táskájukban nyilvánvalóan tulipánhagymákat cipelő polgárokkal. Sztereotípia a köbön. Ami viszont tény, hogy a lapzártáig megszületett 130 holland téli olimpiai éremből 124-et gyorskorcsolyázásban szereztek. De ehhez a páratlan medálterméshez semmi közük nincs a hollandiai csatornáknak. Merthogy azok ma már egyszerűen nem fagynak be.

Ch. Gáli András

szerkesztoseg@mediaworks.hu

GYORSKORCSOLYA A magyarok lóháton járnak be a munkahelyükre, ami lehetőség szerint a Hortobágyon van, ebédre gulyást esznek, s ha hordanak kalapot, akkor azon ott leng az árvalányhaj. A kínai kicsi és rizst fogyaszt, a német katonásan precíz, az olasz link, mint a véres hurka, a koreai kutyahúst zabái, a holland meg... Nos, a holland az országot behálózó csatornákon gyorskorcsolyázik.

Megannyi sztereotípia, amitől agyvérzést kap a szóban forgó náció tagja, ha felemlegetik neki.

De most Phjongcshangban téli olimpia zajlik, ezért maradjunk az utolsó klisénél, a csatornásnál.

Nem kisebb személyiség, mint Katie Couric, a versenyeket sugárzó NBC amerikai tévéállomás legendás műsorvezetőnője ragadtatta magát az alábbi mondatra a megnyitó kapcsán: „A korcsolya fontos közlekedési eszköz Amszterdamban, mely város a tenger szintjén terül el. Mint bizonyára valamennyien tudják, sok arra a csatorna, és azok telente befagynak, így hát, amióta ezek a csatornák megvannak, a hollandok azoknak a jegén korcsolyáznak, nemcsak játékból, vagy mert így közlekednek, hanem versenyzés céljából is.” Mármost, legutóbb 2012- ben fagytak be Amszterdamban a csatornák, a híres frieslandi maratoni versenyt, a tizenegy várost érintő

Elfstedtentochtot pedig 1997 óta nem tudják megrendezni, mert még ott, az ország északi részén sincs elég hideg ahhoz, hogy jég keletkezzen a csatornákon. Pieter Bruegel és Hendrick Avercamp a 16.,

17. században festette híres képeit, amikor még ismeretlen volt a globális felmelegedés, sőt, a tizennegyediktől a tizenkilencedik századig az úgynevezett „kis jégkorszak” okozott olyan teleket Európában, hogy példának okáért a Temze is befagyott, pedig arrafelé halad a Golf-áramlat...

Immár évtizedek óta a pompás fedett csarnokokban gyakorolnak a holland gyorskorcsolyázók, például a legendás heerenveeni Thialfban - az országban húsz speciális jégcsarnok van rendeltetésszerűen a sportág céljaira, míg az Egyesült Államokban összesen hét... 1990- ben beindult a központosított Kernploeg program, amelynek keretében főállásban siklanak a jégen a legtehetségesebb hosszúkorisok, jelenleg nyolcvanan! De, hogy még cifrább legyen a dolog, nyolc profi csapat működik jelentős költségvetéssel, amelyek már meg is alakították a saját Premier League-jüket. Nem futballban - gyorskorcsolyában. Nos hát, ez a hollandok titka, nem pedig a „befagyott” csatornák.

A rendszer olyan extraklaszszisokat termel ki, mint a 31 éves Ireen Wüst, aki első olimpiai bajnoki címét még a 2006- os torinói olimpián szerezte, tinédzserként, s azóta Vancouverből, Szocsiból és most már Phjongcshangból is arannyal tér haza. Ő az első sportoló a történelemben, aki négy egymást követő téli olimpián a dobogó tetejére állhatott. Sven Kramer is rekordot döntött, amikor megnyerte az 5000 métert: ő az első férfi gyorskorcsolyázó, aki három egymást követő olimpián ugyanabban a számban diadalmaskodott, s összesen nyolc érmével is csúcstartó a sportágban. Szocsiban a sportág lehetséges 36 érméből 23-at a hollandusok vittek haza!

Eddig Koreában valamenynyi gyorskorcsolyázó-aranyérema hollandoké, már amenynyiben a győztesek születési helyét nézzük - a legutóbbit tegnap Esmee Visser gyűjtötte be a hölgyeknél 5000 méteren. Mert a férfi 10 km-t az a Ted-Jan Bloemen nyerte, aki ugyan Gouda városában jött a világra, de 2014 telén - miután nem tudott bekerülni a szocsi olimpiára készülő holland válogatottba - úgy döntött, hogy kanadai-holland kettős állampolgár édesapja révén kérelmezi honosítását. És lön, Phjongcshangban megnyerte a 10 000 métert - Kanadának!

Valahogy úgy vannak vele, mint mi, magyarok a kajakkenuval. Külföldre is jut a tehetségekből...

A HÉTVÉGI PROGRAM

Szombat

ALPESI SÍ: női szuperóriás-műlesiklás 3.00

JÉGKORONG: férfiak, A csoport: Kanada-Csehország

4.10, Dél-Korea-Svájc 8.40;

B csoport: ÖAR-Egyesült Államok 13.10, Szlovénia-Szlovákia 13.10; Nők, negyeddöntők: OAR-Svájc 4.10, Finnország- Svédország 8.40;

nők, az elődöntőbejutásért: Svájc-OAR 4.10, Finnország- Svédország 8.40; férfiak, A csoport: Kanada-Csehország

4.10, Koreai Köztársaság- Svájc 8.40; férfiak, B csoport: OAR-Egyesült Államok 13.10, Szlovénia-Szlovákia 13.10 MŰKORCSOLYA: férfi kűr 2.00 RÖVID PÁLYÁS GYORSKORCSOLYA női 1500 m selejtező (Jászapáti Petra, Bácskai Sára Luca) 11.00, elődöntő 12.13,

B döntő, A döntő 13.05; férfi 1000 m negyeddöntő (Liu Shaolin Sándor) 11.44, elődöntő 12.43, B döntő, A döntő 13.21. SÍAKROBATIKA: női slopestyle, selejtező 2.00 és 2.52, döntő

5.00,5.28 és 5.56; férfi ugrás, selejtező 12.00 és 12.45

SÍFUTÁS: nők, 4x5 km váltó

10.30

SÍLÖVÉSZET: női tömegrajtos 12,5 km 12.15 SÍUGRÁS: nagysánc, döntő

14.30

SZKELETON: női 3. futam 12.20 és 4. futam 13.45

Vasárnap

ALPESI Sí: férfi óriásműlesiklás

2.15,5.45

BOB: kettes 12.00,13.40 GYORSKORCSOLYA: férfi üldöző, csapat negyeddöntő 12.00; Nők 500 m 15.56 JÉGKORONG: férfiak, C csoport: Németország-Norvégia

4.10, Svédország-Finnország 13.10; A csoport: Csehország- Svájc 8.40, Kanada-Dél-Korea 13.10; Nők; az 5-8 helyért 1. mérkőzés: 4.10,2. mérkőzés: 8.40

SÍAKROBATIKA: férfi slopestyle, döntő 5.15,5.43, 6.11; férfi ugrás, döntő 12.00,12.29, 12.52

SÍFUTÁS: férfi 4x10 km váltó 7.15

SÍLÖVÉSZET: férfi 15 km tömegrajt 12.15

Izgalom, látvány és dráma - ez a szabadstílusú aerials

Világok légies találkozása

Az aranyérmes Hanna Huszkova gyakorlata közben Fotó: AFP

SÍAKROBATIKA Hasít a globalizáció, az egyes országokat, kultúrákat mégsem csupán az óceán, hanem - miként mondani szokás - egy világ választja el egymástól. Tegnap erre a szabadstílusú sí valóban rendkívül izgalmas ugrásszámában láthattunk példát.

Az „aerials” tulajdonképpen műugrás, csak éppen nem vízbe trambulinról, hanem sílécekkel a lábon bele a hóba - annak minden veszélyével egyetemben. A versenyzők egy lejtőn mintegy száz métert csúszva vesznek lendületet, aztán egy ugratóról a levegőbe emelkednek úgy tízméteres magasságba, pörögnek, forognak, végül landolnak. A laikus szemével nem csupán látványos produkció, hanem istenkísértés, hiszen ha a műugró rosszul forogja ki az ugrást, legfeljebb kicsit megcsípi a víz, itt viszont könnyen összetörheti magát a sportoló. Hogy menynyire nehéz a pontos landolás, arra a tegnapi versenyben is láthattunk példát, a hatos döntő, tehát a legjobb hat résztvevője közül négyen is buktak. Többnyire hasra, arccal a hóba esve, mégis teljesen másként -hogy visszakanyarodjunk a felütéshez.

Elsőként egy bájos amerikai hölgy, bizonyos Madison Olsen ugrott - és rontott; ám ahogy feltápászkodott, egyből mosolygott, integetett. S nem azért,

mert egy profi ilyenkor így tesz, hanem mert így fakadt belőle, ő azért ugrik, mert élvezi, amit csinál, s ugyan törekszik a tökéletességre, a győzelemre, de ha az nem adatik meg, akkor sem zuhan magába. S hozzá hasonlóan - nem volt alkalmuk összebeszélni - az edzője is rögtön tapsolt, mosolygott, miként a szép számú amerikai közönség minden tagja.

Utána következett a fehéroroszok harmincnyolc éves olimpiai bajnoka, Álla Cuper, aki már mindent megnyert, amit csak lehet. Bevállalta az egyik legnehezebb ugrást, kicsit rövid lett, bukott, majd halálra vált képpel próbálta öszszeszedni magát, miközben az edzője dühödten őrjöngött.

Talán a sors akarta úgy, hogy egy másik fehérorosz, Hanna Huszkova nyerjen - nehogy szegény Cuper hősből a nemzet szégyenévé váljon.

Novák Miklós