Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-01 / 27. szám
2018. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Érdemes felhívni a bizottság figyelmét Szekszárd értékeire A Kilátón található kálvária keresztjei is bekerültek a helyi értéktárba Fotó: Makovics Kornél Elfogadta a szekszárdi közgyűlés a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság múlt évre vonatkozó beszámolóját. Mint kiderült, bőven volna még mit az értékek közé sorolni a városban. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Sok olyan érték van még, amelyet nem javasoltak a helyi értéktárba, mondja Csillagné Szánthó Polixéna. A Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság elnöke a legutóbbi közgyűlésen is szóba hozta, hogy jó lenne, ha magánszemélyek, civil szervezetek, intézmények egyaránt felhívnák a bizottság figyelmét arra a sok szépre és jóra, amely itt van a városban. Csillagné Szánthó Polixéna egyébként példákat is hozott, így Babits életművét, amely egyelőre nem része ennek a gyűjtésnek. A bizottság már korábban felterjesztette a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályára Hollós László életművét a Magyar Értéktárba történő felvétel érdekében, és kérte a Hungarikummá nyilvánítását. A felterjesztésre válasz egyelőre nem érkezett. A helyi értékek száma viszont nőtt 2017-ben. Bekerült Czirok Róbert „VINORELLEK” - Borral festett akvarellek munkássága kulturális örökség kategóriában a Szekszárdi Települési Értéktárba, és mint országos jelentőségű érték Magyar Értéktárba való felvételét és Hungarikummá nyilvánítását is javasolta a grémium. Szintén hivatalosan is érték Németh Judit javaslatára a Szekszárd és Környéke Társult Evangélikus Egyházközség első oltárterítője (1911) a kulturális örökség kategóriában, és a szakemberek javasolták a Tolna Megyei Értéktárba történő felvételét is. Szikora Mihály és a „Szegzárd” Veterán Vegyészek Baráti Társasága kezdeményezésére a Laktanya főbejárati kapuoszlopai és a kapcsolódó kerítésszakasz az épített környezet kategóriában került a helyi listára, és remélhetőleg a megyei értékek közé is beválasztják. Baltavári István és Baltaváriné Joó Mária „50-150 éves keresztek, kiskápolnák, haranglábak Szekszárd közigazgatási területén” témájú felterjesztésére az épített környezet kategóriában az alábbi kereszteket, kiskápolnákat, haranglábakat vették fel a Szekszárdi Települési Értéktárba: 1. Sándor-kereszt, 2. Kéttornyú kápolna (régi 6-os út mellett), 3. H. F. kereszt (régi ó-os út mellett), 4. Volher-kereszt (Bor út 21.), 5. Szászy-kereszt (Sió bal oldali töltésen), 6. Újvárosi Temető régi keresztje („B” parcella), 7. Parásztai-kereszt (Bal-Parászta), 8. Botytyán-hegyi vaskereszt, 9. Cenci néni keresztje (Tanya u. 1. mellett), 10. Borszentelő kápolna (Rizling u. 4.), 11. Márkus-kereszt (Újvárosi templom előtt), 12. Szabó Pál-kereszt (Újvárosi sétakertben), 13. Mátyás király utcai kápolna (Mátyás király u. 62.), 14. Lajdombi kereszt (Bogyiszlói út), 15. Remete kálvária keresztjei, 16. Kilátó kálvária keresztjei, 17. Kórházi kápolna keresztje, 18. Czéh-kereszt (Nagybödő dűlő), 19. Baktai vaskereszt (Bródy S. u. 96.), 20. Dánai-kereszt (Béri B. Á. u. és Május 1. u. kereszteződés), 21. Alsóvárosi temető kerítés-kápolna („E” parcella), 22. Alsóvárosi temető régi keresztje (Béri B. Á. u. páros oldal), 23. Praimajer kápolna (Csatári és Csalogány u. kereszteződés), 24. Csatári harangláb (Csatári u. 69.), 25. Bati kereszt (Baranya völgy végén), 26. Bencze-kápolna (Sárköz u.), 27. Szőlőhegyi temető keresztje, 28. Szőlőhegyi református harangláb (Domb u. 1.). A bizottság javasolta a Tolna Megyei Értéktárba történő felvételüket is. MEGYEI KÖRKÉP g Ételkép életkép Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Evés közben jön meg az étvágy - tartja a mondás, és ebben van is valami, akár szó szerinti, de átvitt értelemben is. Mi most azonban maradjunk az elsődleges jelentésnél, ami ugyancsak ténylegesen igaz lehet, amennyiben nem látjuk az előzményeket. Jóllehet láthatjuk, reflektorfény közepette, a tévécsatornák főzőműsorain. Közös jellemzőjük ezeknek az ételkészítő bemutatóknak, hogy a szakács szerepet öltő versenyzők - tisztelet a kivételnek - sok esetben mellőzik a higiéniai megfontolásból eredő javallatot. Tegyük hozzá, a jeles zsűri statisztálása mellett. Mintha soha fel nem találták volna a nyers hús kezelésére szolgáló, vékony műanyag kesztyűt, avagy az esetleges Ebben az esetben is igaz a mondás: ha nem látom, nem is bánom hajszálhullást megakadályozó sapkát. Jó, ezt azért adjuk meg, kötény van rajtuk, abban időnként meg tudják törölni a kezüket. Persze, lehet, hogy mindezt csakis kényeskedő mivoltunk íratja velünk. Merthogy szemlélhetnénk ezt a témakört és jelenséget az ideillő német bölcsességgel is: ha nem látom (hogyan készül az étel), nem is bánom. Avagy, idézhetjük a híres magyar Kelet-kutatót is, azt azért nyomatékosan hangsúlyozva, hogy az életkép - ételkép - nem hazai eredetű: „A pincér áthozta az ételeket a sikátoron keresztül. Amin Haszúna rémülten látta, hogy a pincér hüvelykujja mélyen benne volt a levesben. - Sebaj! - vigasztaltam finnyás kairói barátomat a mienk nem az első leves, amibe a hüvelykujját mártotta, az előző levesekben már biztosan tisztára mosta.” Fantáziát látnak a városfejlesztésben PAKS Elsősorban az atomerőmű beruházáshoz kapcsolódó városfejlesztési feladatokban „lát fantáziát” a Paksi Iparos és Vállalkozói Kör, bár a tagok egyike-másika esetleg a konkrét beruházásban is munkához juthat alvállalkozóként - véli Siklósi Zoltán elnök. Az idei ismeretbővítő programjaikat ennek szellemében szeretnék megvalósítani. A sort nyitó találkozójukon egy pénzintézet képviselőjét látták vendégül, aki finanszírozási konstrukciókról, pályázati lehetőségekről adott tájékoztatást. Vendégük volt még Puskás László, aki az atomenergetikában szükséges minőségbiztosítási követelményekről beszélt. Mint elmondta, olyan szabványos működési rendet várnak el ebben a szakmában, ami mindenki számára átlátható. Mint Siklósi Zoltán tájékoztatott, szeretnék meghívni Szabó Péter polgármestert egy következő alkalomra, hogy a város költségvetése tükrében beszéljen a fejlesztésekről. Szeretnének találkozni Süli Jánossal, a két új blokk megépítéséért felelős miniszterrel, valamint az építéssel megbízott orosz kivitelező képviselőjével, hogy első kézből kapjanak információt az igényekről. Az ismeretek bővítése mellett változatlanul szeretnének a közös kikapcsolódásra is időt szánni a paksi iparosok, ahogyan azt eddig is tették, tájékoztatott az elnök, aki örömmel nyugtázta, hogy bővült tavaly óta a taglétszám, de továbbra is csatlakozhatnak olyan vállalkozók, akik tettre készek és pozitívak. V. T. Konkrét beruházásokban gondolkodnak a kör tagjai Tolna megyében sok a pozitív példa az önkormányzatok felelősségvállalásának köszönhetően Bérfeszültség jellemzi a védőnői szolgálatot SZEKSZÁRD Védőnői konzultáció sorozatának Tolna megyei állomásához érkezett szerdán Bábiné Szottfried Gabriella, az Egészségügyi Szakmai Kollégium védőnői tagozatának elnöke. A megye vezető védőnőivel Szekszárdon találkozott, hogy megismerhesse, milyen problémák nehezítik a munkájukat, és hogy fel tudják mérni a bérezésüket. Az egyeztetést követően Bábiné Szottfried Gabriella Potápi Árpád Jánossal, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárával tartott sajtótájékoztatót az elhangzottakról. A szakember elmondta, 2012 óta hiába áramlott 17 milliárd forint pluszforrás a védőnői hálózatba, ez a bérezésben nem mindenhol vehető észre. Ennek oka, hogy a legtöbb helyen az önkormányzat a fenntartó, és ahány település, annyiféle megoldás. Vannak nagyon jó példák, de sajnos sok negatív is - fogalmazott Bábiné Szottfried Gabriella. Hozzátette: az egységes védőnői bértábla meghatározásához előbb szeretnék feltérképezni a jövedelmi viszonyokat, ugyanis nagy a bérfeszültség. Példaként említet-Bábiné Szottfried Gabriella és Potápi Árpád János a szekszárdi sajtótájékoztatón Fotó: Makovics K. te, hogy mivel a kórházi védőnők az egészségügyi szakdolgozói bértábla alapján kapják a fizetésüket, ezért akár százezer forinttal is többet kereshetnek, mint egy több évtizede a pályán lévő védőnő. Potápi Árpád János kiemelte: Tolna megyében sok a pozitív példa, hiszen az önkormányzatok felelősségteljesen gondolkodnak az ügyben, így jól működik a hálózat. Az alapproblémák viszont országszerte hasonlóak. A Tolna megyei konzultáció során bérfeszültség mellett az adminisztráció miatti többletterhekre érkezett panasz, ami a szakmai munkától vonja el az energiát. Országos védőnőhiány van, ezért, illetve a családok érdekében is nagyon fontos a gondok megoldása az államtitkár szerint. Potápi Árpád János a 2018- ra meghirdetett Családok éve programra is kitért, amelynek külhoni részét a Nemzetpolitikai Államtitkárság valósítja meg. Mint mondta, a védőnői hálózat Magyarországon egyedülálló rendszer, csak a Vajdaságban működik hasonló, de szeretnék az egész Kárpát-medencére kiterjeszteni. H. E.
