Tolnai Népújság, 2018. február (29. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-01 / 27. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK Önkormányzati képviselő és a Bátaszékiek Baráti Körének az elnöke Óraadó tanár a volt igazgató, ma is aktív, másokért dolgozik Kemény Lajos több évti­zeden keresztül volt a bá­taszékiek tanító bácsija, majd igazgatója. November­ben múlt egy éve már, hogy nyugdíjba ment, de ez nem jelenti azt, hogy továbbra is ne a munka töltené ki az életét: óraadó tanárként ma is dolgozik, önkormányza­ti képviselő, az oktatási bi­zottság elnöke és a Báta­­székről elszármazott cso­port vezetője. Emellett há­rom unoka boldog nagypa­pája. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu BÁTASZÉK Kemény Lajos mi­után betöltötte a 63. életévét nyugdíjba vonult. A 2015/16- os tanévben már nem volt az általános iskola igazgatója, csupán beosztott tanár, mert lejárt az ötéves vezetői megbí­zása, és bár a meghirdetett ál­lásra egyedül pályázott, még­sem nyert, miközben a neve­lőtestület csaknem teljes mértékben támogatta. Ennek ellenére nincs ben­ne keserűség. Tanári pá­lyám döntő része a bátaszéki okta­tási intézmények­hez kötődött. Pá­lyakezdő tanárként ugyan az első négy évet Szekszár­­don, az akkori nevén 505. számú Ipari Szakmunkás­­képző Intézetben töltöttem, de 1982-től már a bátaszéki gimnáziumban tanítottam. 1986-ban a bátaszéki általá­nos iskola igazgatója - Mics­­ky Lajos - nyugdíjba vonult, így 2015-ig voltam intézmény­­vezető. Akkoriban az általá­nos iskola a megye második legnagyobb iskolája volt az 1060 fős tanulólétszámával. - - Ez alatt a 29 év alatt igen sok változáson ment át az oktatás. 2014-ben - tanári pályám vé­gén - mesterpedagógusi be­sorolással pedagógiai szakér­tő lettem, és vezetői munkám mellett az Oktatási Hivatal ki­rendelése alapján pedagógu­sok minősítésében és igazga­tók tanfelügyeletében vettem részt - mondta Kemény Lajos. Az elmúlt 29 év alatt na­gyon sokféle szempontból kel­lett megfelelni annak a kihí­vásnak, amely elé egy kisvá­ros oktatási intézményét állí­tották. Legyen ez a változatos továbbtanulási igényekre va­ló felkészítés, a családok éle­tének segítése az egész napos iskolai formák felkínálásával, a művészi tehetségek felkaro­lása, fejlesztése, a korosztály mozgásigényének minél szé­lesebb kielégítése, a verseny­­szellem fenntartása, a város kulturális életében való rész­vétel, illetve a nemzetiségi nevelés. Mint mondja, talán a kisvárosi létből adódó sze­mélyes ismeretségek segítet­ték az egyensúly fenntartá­sát. Természetesen a műkö­dés során voltak konfliktusok is, amelyeket éppen a szemé­lyes kontaktusok révén - rászánva a szükséges időt - többnyire sike­rült feloldani. Ke­mény Lajos egy la­tin mondással fog­lalta össze peda­gógusi gyakorla­tát: gutta cavat lap­­idem, vagyis az esőcsepp ki­vájja a sziklát, de néni erővel, hanem kitartással. Nyugdíjazásával nem szűnt meg a tanársága, továbbra is ta­nít heti 10 órában matematikát a Kanizsai Dorottya Általános Iskolában. A rendszerváltás óta (1990) nyolc év kihagyást leszá­mítva önkormányzati képvise­lő. Bátaszékiként mindig is fog­lalkoztatta a közélet, a város fej­lődése. A közművelődési bizott­ság elnökeként pedig sokat tett azért, hogy az itt élők közérze­te jobb legyen. Közösségi funkciót is vállal, a Bátaszékiek Baráti Körének elnöke. Az 1986-ban elindított szerveztet ma sincs jogilag be-A konfliktuso­kat mindig türelemmel és kitartással oldotta meg Kemény Lajos 29 évig volt a bátaszéki általános iskola igazgatója Fotó: Makovics Kornél jegyezve, mégis több mint 40 éve működik. A baráti kör az induláskor több mint 200 tag­ból állt. Az akkoriakat több cél is vezérelte. A szülőföldhöz, gyermekkoruk színhelyéhez való ragaszkodás, másrészt egyfajta segíteni akarás Báta­­szék ügyes-bajos dolgaiban. És talán a legfontosabb, a lelki felfrissülés a találkozók alkal­mával. Az aktivitás és motivá­ciók ma is megvannak. A tag­létszám azonban nagyon meg­csappant. Sokan már nem él­nek, vagy olyan idősek, hogy nem vállalhatják a kétéven­kénti találkozókon a jelenlé­tet. Az az elképzelés, hogy az utódaik majd folytatják a Ba­ráti Kör működését, nem tud megvalósulni, mert a máso­dik generációnak már nincs olyan erős kötődése Bátaszék­­hez, mint a szüleiknek volt, il­letve egymáshoz sincs kötődé­sük, mert nem közös gyökerű a gyermekkoruk. A legfontosabbak a családi kapcsolatok, és a hagyományok ápolása Bátaszéken születtem felvidék­ről idetelepített parasztcsalád gyerekeként. Egy sok kultúrá­jú, színes közösségben szocia­lizálódtam. Őrzöm és szívesen vállalom felvidéki származáso­mat, segítem ennek a kultúrá­nak a megőrzését - vallja Ke­mény Lajos. Ezzel együtt meg­őrzendőnek tartom minden Bá­taszéken élő népcsoport érté­keit, kultúráját, és fontos, hogy ezek megmaradjanak az utó­kornak. Feleségem negyven év bátaszéki tanítóskodás után 2017-ben lett nyugdíjas és Bá­­taszék Város Kiváló Pedagógu­sa. Két fiunk van. Az idősebb 37 éves, gépészmérnök, egy japán-magyar cég termelé­si vezetője. Nős, két kislány (5 és 4 évesek), és egy rövidesen megszülető harmadik kislány édesapja. A fiatalabb fiunk 34 éves, építőmérnök. Szintén nős és egy 2,5 éves kisfiúk van. Mindkét fiunk családja a fővá­ros közelében él. Gyakran Iá­juk el betegség idején a gye­rekek felügyeletét, vagy a nyá­ri „unokatáboroztatás” felada­tát. Emellett családi örökség­ként szőlőt művelünk. A terü­let akkora, amelyre azt szokás mondani: hobbinak sok, birtok­nak kevés. Száztízmillió forint fejlesztés Aparhanton az iskolára Központban a falu oktatása Balázs-áldást osztanak a misén APARHANT Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzet­politikáért felelős államtitkár, mint a térség országgyűlési képviselője Aparhanton tájé­kozódott a fejlesztési tervek­ről. Csóka Attila polgármes­ter a megbeszélésen elmond­ta: a tanoda program már mű­ködik, ehhez az EFOP-forrás­­ból közel 19 millió forint kor­mányzati támogatást kapnak. Az államtitkár tájékoztatása szerint szintén az EFOP révén még két jelentős fejlesztés va­lósul meg a falu iskolájában hamarosan összesen úgy ki­­lencvenmillió forint érték­ben. B. K. iiiimiiitiiiim» Csóka Attila (balról) és Potápi Árpád János Fotó: Makovics Kornél Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe lesz február 2-án, pénteken. A reg­geli szentmise a Béla téri ka­tolikus templomban három­negyed 8-kor lesz, amelynek keretében megáldják a gye­rekeket, a gyertyákat és a mi­se végén Balázs-áldás lesz a katolikus iskolásoknak. A szentmise előtt és alatt gyó­násra is lehetőség lesz. A plé­bánosok a délelőtt folyamán igény szerint kimennek a be­tegekhez. Ezen a napon az es­ti szentmise a szokottnál ko­rábban, délután 5 órakor kez­dődik. Ugyanezen a napon es­te 6 órakor farsangi bál lesz a felső tagozatos hittanos gye­rekek részére a Béla téri kö­zösségi házban. Február 3-án, szombaton, Szent Balázs vértanú ünne­pén, az esti misén, illetve va­sárnap minden mise után lesz Balázs-áldás. (Szent Ba­lázs orvos és püspök volt az örmény Sivas városában az I. században. A keresztény­­üldözések során halt vérta­núhalált.) Szintén vasárnap a bérmálkozóknak is lesz ösz­­szejövetelük délelőtt 9 órától 12 óráig a Béla téri plébáni­án. A közös jegyesoktatás pe­dig február 6-án este fél 7-kor kezdődik a plébánián. M.l.

Next

/
Thumbnails
Contents