Tolnai Népújság, 2018. január (29. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-20 / 17. szám
IRODALMI-KULTUR ALIS MELLEKLET FF A hóhatárral a felhők is összeérnek északon a nyári hónapokban, télen úgyse látni messze, ilyenkor a honnan lehetne csak biztos 2018. január 20. FF Viola Szandra A1 Bálint Tamás . 7 Szőcs Géza t ( ) Lövétei Lázár László vezérvers prózája és Lázár Balázs versei I ] — / rovata r \ széljegyzete Debüt: Károly Dorina W / Arany Jánoshoz Sántha Attila Első hó Csak annyit, hogy ma havazott, szép, nagy pelyhekkel esett a hó, a városban égtek a fények, s ha felnéztél, láthattad, a pelyhek fehérek, sárgák, kékek, a semmibó'l jönnek elő. Látod, megértük ezt is, kettőnk felett szállnak az évszakok, mi fiatalok, okosak, szépek, s kimondjam (nem mondom), most annyira, annyira téged. Az élet értelme a küzdelem JSonczidai Éva Jankovics Marcell nevét - mint talán sokan - először gyerekként, a Magyar népmesék sorozat egyes epizódjainak végén, a stáblistán betűztem ki. Aztán évek múlva, már egyetemi tananyagként jött szembe velem a Jelképtár, melynek ő a társszerzője, és művelődéstörténeti, kultúrtörténeti munkáit lapozgatva szembesültem azzal, hogy mennyire tudatosan építkezik a rajzfilmjeiben megteremtett képi világ, amely talán épp a mélyen gyökerező otthonossága okán is a fiaimat most éppúgy lenyűgözi, mint engem kislány koromban. Ugyanilyen csodálatot váltott ki Az ember tragédiájából írt és rendezett rajzfilmje is, amely vizualitásával frappáns párbeszédbe lép e filozofikus művel. Madách Imre születésének 195. évfordulóján kerestük meg Jankovics Marcellt budai otthonában.- Mikor látott először animációs filmet, és emlékszik-e, mi volt az?- Hogyne. Az első animációs filmet akkor láttam, amikor életemben először voltam moziban. Anyai nagyanyám, Nagyesz vitt el, aki nálunk lakott, mert kibombázták. Az Ugocsa moziban voltunk. Edmondo De Amiris híres olasz író Szív címmel írt egy naplószerű regényt. Ez volt életem első filmje. Olyannyira az első, hogy nem hittem el, nem a vászon mögött vannak azok az emberek. 1947-ben történt mindez. A vetítés előtt egy pótkávéreklámfilm ment. Baromira tetszett. Felnőttkoromban tudtam meg, hogy Macskássy Gyula csinálta. Volt benne egy angol típusú kávéskanna, kicsi, hasas, barna, rajta egy világosabb árnyalatú csíkkal - nekünk is volt ilyen kannánk -, és ő volt a pap, aki összeadta a tejeskannát és a kávéskannát. Ez ma is rajzfilmként él bennem, borzasztóan tetszett.- Mostanában min dolgozik?- Két hónapig rajzban és írásban a Toldival foglalkoztam. Várom a Toldi-pályázat eredményhirdetését, ha megkapom a feladatot, akkor háromévi folyamatos rajzolás lesz az életem. Egy éve pedig hozzákezdtem egy bibliai jelképekről szóló könyvhöz, mert rá kellett jönnöm, hogy nagyon sok jelképről sem a zsidók, sem a keresztyének nem beszélnek. A téma régi mániám, hiszen nem sikerült megcsinálnom a Biblia-filmet, ezért úgy döntöttem, megírom mindazt, amit e kérdésről szeretnék elmondani. Már majdnem kész a Méry Ratio Kiadónál készülő, a felvidéki szárnyas oltárokról szóló sorozatunk következő darabja, Kakaslomnic Szent Katalin-temploma. Ez a könyvhétre jelenik meg. A Trianonról szóló háromszáz politikai karikatúrám kötetbe rendezése is aktuális feladat. December i-jére tervezi a Méry Ratio a megjelentetését. És folytatom a Magyar Krónikába írt cikksorozatomat is. Az írást amúgy a rajzolás fölé becsülöm.- Nem félreérthetőbb az írás, mint a kép?- Az írás lehetőséget ad arra, hogy az olvasó maga lásson. Amikor belekezdtünk a Magyar népmesék sorozatba, akkor én már túl voltam a János vitézen és a Sisyphuson, de már a János vitéznél is az volt a bajom, kisajátítok valamit azzal, hogy egyféle módon ábrázolom, és ezzel megkötöm a gyerekek fantáziáját. folytatás a 3. oldalon I
