Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)
2017-12-01 / 280. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2017. DECEMBER 1., PENTEK Potápi Árpád János államtitkár (balról), Baka György és Fehérvári Tamás Fotó: Mártonfai Dénes A bőrünkön érezzük a klímaváltozás hatásait Ami most még fikció, az valósággá válhat SZEKSZÁRD A Tolna Megyei Önkormányzat 30 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból valósítja meg a megyei klímastratégiát. Az elmúlt hónapokban megyeszerte megtartott konferenciák, workshopok eredményeit, valamint az elkészült megyei stratégia társadalmi verzióját ismertette a Vármegyeháza dísztermében az önkormányzat és a Dipol Csoport. Váradi Zsuzsanna, a csoport klímadivíziójának vezetője a lakosság szemléletformálásának fontosságát emelte ki. A geográfus szakember szerint súlyos kérdés a közlekedés, csökkenteni kellene az autóhasználatot. A fosszilis energiahordozók redukálása is kulcskérdés. Dr. Bóna Csaba és Kovács Szilvia a 15 településen tartott klímanapok tapasztalatairól számolt be, a lakosság részéről nyitottság volt érzékelhető. Baka György, a Zöldtárs Alapítvány vezetője Barack Obama volt amerikai elnök 2015-ös párizsi klímacsúcson tartott beszédéből vett idézettel kezdte: „A mi nemzedékünk az első, amelyik a bőrén érzi a klímaváltozást, s egyúttal az utolsó, amelyik még tehet is ellene.” Majd levetítette az „Időjárás 2050” című kisfilmet, amely a jelenlegi tendenciák alapján az ország várható időjárását mutatja be. A résztvevők néma csendben nézték a videót. B. L. CASINO HIRDETÉS SZERENCSE, AMI VELED TÖRTÉNIK CASINO PÉCS NYITÁS DEC. 1. 16:00 A VOLT DOMUS ÁRUHÁZBAN PÉCS, BAJCSY-ZS. U. 18. casinopecs.hu A néprajztudós nyugdíjasként is készíti új munkáit Balázs Kovács Sándor a Sárköz vonzásában Immár a nyugdíjasok nyugalmas életét éli Balázs Kovács Sándor. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Wosinsky Mór Megyei Múzeum néprajzos munkatársára ne várnának tevékeny időszakok. Munkáját, kutatásait, voltaképpen hobbiját második otthonától való elköszönése után is folytatja. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Balázs Kovács Sándor talán nem is lehetett volna más, mint néprajzkutató. Hiszen nemcsak, hogy a Sárközben nevelkedett, de felmenői közel háromszáz évre viszszamenőleg e tájegység szülöttel Ráadásul már gyermekként az átlagnál erőteljesebb vonzalmat árult el a történelem iránt.- Ezért jelentkeztem a bonyhádi gimnáziumi érettségi után az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, történelem-népművelés szakra - mondta Balázs Kovács Sándor. - Másodjára fel is vettek, és életem egyik legszebb öt éve várt rám. Balázs Kovács Sándor máig a sors adományának tartja, hogy az egyetemen olyan mestere lehetett, mint Andorka Rudolf szociológus. Máraz első félévi vizsgán elismeréssel, sőt, kitörő örömmel nyugtázta, hogy a Tolna megyei fiatal a Sárköz demográfiájáról készített összefoglaló tanulmányt.- Andorka Rudolf ugyanis ekkoriban éppen Alsónyéken végzett gyűjtőmunkát hasonló témakörben - folytatta Balázs Kovács Sándor. - Mondhatni kapóra jött neki egy helyismerettel rendelkező segítő. Azután később tanítványból munkatárs lettem, közös tanulmányaink jelentek meg nemzetközi és hazai szaklapokban. A diploma után, 1978-ban Szekszárdon, a megyei múzeumban kapott történészi állást. Szilágyi Miklós igazgató biztatására mind erőteljesebben kezdett el foglalkozni a néprajzzal, el is kezdett publikálni ebben a témakörben, de csak miután az intézményvezető javaslatára nevet változtatott.- Azt mondta, hogy a szimpla Kovács Sándor névvel ne is próbálkozzak, hozzak egy „tisztességes”, azaz a figyelmet jobban felkeltő nevet. Nem volt nehéz dolgom, hiszen Balázs Erzsébet ükanyám révén mi voltunk a faluban a Balázs Kovácsok. Szilágyi Miklós el volt ragadtatva, amikor elé tártam új nevemet. Azután másfél év Decs következett művelődésiház-igazgató munkakörrel, majd Pécs, az egyetem, tizenegy éven át tanította a hallgatókat, majd közvetlenül a rendszerváltás után - Andrásfalvi Bertalan megbízásából, Ormos Mária közreműködésével - létrehozott néprajz tanszék egyik alapítója, később helyettes vezetője lett.- Jó helyem volt, de amikor a kamaszkorom óta ismert Gaál Attila 1994-ben megkeresett Balázs Kovács Sándor (Szekszárd, 1954. június 7.) néprajzkutató, muzeológus, történész. A Sárközben nevelkedett, szülei sárközi parasztpolgárok voltak. Általános iskolai tanulmányait Sárpilisen végezte (1960-1968), itt szembesült a pompás sárközi népművészettel, tagja lett a gazdag hagyományokkal rendelkező, országos hírű Sárpilisi Népi Együttesnek, amelynek vezetője akkor Bogár István volt. Tolna megye alsó fokú népoktatása a XIX. század első felében c. munkájával 1981-ben és visszahívott Szekszárdra a múzeumba, igent mondtam. Egyáltalán nem bántam meg a váltást, hiszen nemcsak viszszatértem oda, ahonnan indulA népoktatásból doktorált tam, de kiteljesedett a publikációs munkám. Elsősorban a Sárköz társadalomnéprajzáról - faluközösség, önkormányzat, család, születéskorlátozás, egyke stb. - készítettem tanulmányokat, kiadványokat, monográfiákat, de emellett megjelent könyvem a Kapos-Koppány menti népszokásokról és a Gemencről is. Nyugdíjasként több nagyobb lélegzetű tervem is van, a Sárköz történeti demográfiája mellett a megye és a reformáció kapcsolata, valamint Csapó Dániel alispán élettörténete is ott van a listámon. Nem fogok unatkozni. doktori fokozatot szerzett. Jelenleg is folytatja szűkebb pátriájára, a Sárközre vonatkozó kutatásait, kiegészítve a néprajziig rokon Baranya (Hidas, Zengővárkony, Pécsvárad) és Bács-Kiskun (Érsekcsanád, Szeremle) megyei községek anyagaival. így az egész régió társadalomtörténeti összefoglalójának elkészítésével foglalkozik. Kutatási eredményeiről több konferencián tartott előadást. Körülbelül 100 publikációja szaklapokban, folyóiratokban, tanulmánykötetekben és évkönyvekben jelentek meg. Karácsonyfák kerülnek a közterületekre Díszítik a fenyőfákat TOLNA A hét végén lesz advent első vasárnapja. A települések központjában ezekben a napokban állítják és díszítik fel a fenyőfákat. Tolnán a Köz-Meg-Vill Kft. és a Thelena Kft. dolgozói végezték el ezt a munkát. A fát Mözsön vágták ki, majd Tolna centrumában, a szokásos helyen, a Szentháromság-szobor mellett állították fel. Közel fél napot dolgoztak vele. Csak a törzs méretre faragása és a tartóba illesztése több mint egy órát vett igénybe. A fenyődíszeket általában vízkereszt napjáig, január 6-ig szokták fennhagyni. W. G. A tolnai városközpontban is helyére került a fenyőfa A szerző felvétele Balázs Kovács Sándor a múzeumban Fotó: Mártonfai Dénes
