Tolnai Népújság, 2017. december (28. évfolyam, 280-303. szám)

2017-12-01 / 280. szám

2017. DECEMBER 1., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD 7 Eredményes évet zártak a magyar halászok Megdrágult a ponty Az európai hiány miatt a ta­valyi árhoz képest néhány tíz forinttal emelkedik az ünnepi ponty kilónkénti ára. Karácsonykor az élő pontyot 800-1000 forint közötti áron adják majd, at­tól függően, hogy termelői piacon vagy multinacioná­lis áruházláncnál vásárol­juk. A halhús áfájának jövő évi csökkentése viszont se­gíthet, hogy jövőre többször kerüljön hal az asztalra. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Meglepetés érhet minket a halpult előtt, hiszen a tavalyi árhoz képest kilón­ként néhány tíz forinttal töb­bet kell majd fizetni a kará­csonyi pontyért - írta meg a Világgazdaság. Ennek oka az európai hiánnyal magyaráz­ható, amelynek igazi hatását jövő tavasszal fogjuk érezni, amikor a kínálat is csökken­ni fog. Az ünnepek alatt élő pontyot 800-1000 forint kö­zötti áron kaphat, attól füg­gően, hogy termelői piacon vagy áruházláncnál vásárol­juk - jelent meg az InfoRádió oldalán. A pontyszelet 1500-2000, a pontyfiié pedig 2500 forint­ba fog kerülni. A ragadozó ha­lak ennél drágábbak, a szür­­keharcsafilé kilója akár öt­ezer forint is lehet. A ponty tó­parti ára körülbelül 70-80 fo­rinttal emelkedett - osztotta meg tapasztalatait Radóczi János, a Szabolcsi Halásza­ti Kft. ügyvezetője a Világgazdaság­gal. Az elmúlt évi 530 forintos nettó ár után idén 600 forinttal in­dult a felvásárlás a körülbe­lül 550 tonna pontyot értéke­sítő cégnél. Németh István, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (Ma­hal) elnöke kiemelte, na­gyon jó évet zárnak a hazai halászok, a haltermelés jó­nak mondható, csupán raga­dozó halakból, el­sősorban süllőből van kevesebb. Új­donság az idei sze­zonban, hogy egy halbetegség mi­att a nagy ponty­termelő országok vevőként jelentek meg a magyar pia­con és viszik a halat, mint a cukrot, elsősorban Len­gyelországba, Romániába és Ausztriába. Az elnök szerint ez azonban nem okoz gondot a hazai ellátásban. A Mahal arra számít, hogy januártól a hal 27-ről 5 százalékra törté­nő áfacsökkentésével akár 15 százalékkal is megnőhet a ha­zai fogyasztás. Évente ugyan­is nagyjából 6,5 kilogramm halat eszünk, amivel sajnos az utolsó helyezettek között kullogunk az Európai Unió­ban. Németh István hangsú­lyozta: szeretnék elérni, hogy a növénytermesztőkhöz ha­sonlóan a tógazdaságokat üzemeltetők is kapjanak nor­matív támogatást. Ez ügyben az agrártárca képviselőivel közösen a jövő héten Brüsz­­szelben tárgyalnak majd. Egy szelet ponty 1500, 2000 forint­ba kerülhet Húsz tonna ajándék érkezik a Böjte-gyerekekhez Erdélybe is megjön a Mikulás Böjté Csaba vajon számontartja, eddig hány ezer gyermeknek szerzett már örömöt, boldogságot? ERDÉLY Biztos forrásból tud­juk, hogy a Mikulás idén is elmegy Erdélybe, a Böjté Csa­ba által vezetett Szent Ferenc Alapítvány otthonaiba, nap­közijeibe, kollégiumaiba, és meglátogatja az éppen kór­házban lévő gyerekeket is Marosvásárhelyen, Gyergyó­­szentmiklóson, Csíkszeredán és Kovásznán. Valójában nemcsak egy, hanem egyene­sen négy Mikulás és a segítői keltek útra pénteken - össze­sen 36-an - huszonegy autó­val, kisbusszal és utánfutó­val, mikrobusszal, kisteher­autóval, mindenki azzal, ami­je van. Csaknem húsz tonna rakományt, köztük 2640 mi­kuláscsomagot visznek ma­gukkal 96 településre, s ahol csak lehet - 67 helyszínen -ünnepséget is tartanak, ami­re a Böjte-gyerekek jó ideje készülnek már. Nálunk nem változik a Miatyánk Franciaországgal ellentétben Magyarországon nem vetődött fel a Miatyánk fordításának megváltoztatása, mondta az In­­foRádiónak Mohos Gábor atya, a Magyar Katolikus Püspöki Konfe­rencia titkára. Mint megírtuk, az imádság egyik sorát a franciák azért változtatták meg, mert azt számos pap és teológus bírál­ta. Szerintük azt a látszatot kel­ti, mintha az Atya furcsa játékot űzne a hívekkel: egyszerre kísér­tené, majd elbotlásuk után bün­tetné őket. A „ne vígy minket a kísértésbe” sor eztán úgy hang­zik: „ne engedd, hogy kísértésbe essünk". Mohos atya elmondta: a hagyományos variáció kérdé­seket vet fel, hiszen Isten nem kí­sért senkit. Leggyakrabban úgy értelmezik a szövegrészt, hogy Isten ne engedjen kísértésbe esni, de az imát emiatt nem kell megváltoztatni, hiszen a hívek­kel együtt lehet értelmezni. A társaság a szabadidejében utazik, saját zsebéből tankol, maga fizeti a szállását és az el­látását is. A négy Mikulás és kísérete nagyon pontos időbe­osztás szerint, külön utakon jár, hogy az egy hét alatt, amit Erdélyben töltenek, minden­hová eljusson. Gálospetriben például fél 7-kor a Mikulás éb­reszti a kicsiket, ezt néhány évvel ezelőtt a nevelőnőkkel együtt találták ki. Nem na­gyon tehettek mást, mert min­den évben kora reggel érkezik oda a csoport. A Mikulások azt mond­ják, ünnepelni mindenütt le­het, templomban, tornate­remben, kultúrházban, lakó­szobában, még kórházban is. Jendrolovits Gábor - vagyis az egyik Mikulás - 14 évvel ezelőtt a családjával Déván járt, így találkozott először a Böjte-gyerekekkel. Akkor lett Mikulás, és attól kezdve kez­dett el támogatókat - magán­embereket és cégeket - ke­resni. Van, aki pénzt utal a budapesti Szent Ferenc Ala­pítvány számlájára, van, aki valamilyen termékkel segít, most például több tonna cuk­rot, lisztet is visznek a gye­rekeknek. Jendrolovits Gá­bor mindig azt mondja a tá­mogatóknak: gyertek el, néz­zétek meg, hová és kikhez jut az adományotok. Ők pedig el­mennek, megnézik, és többen csatlakoznak a csapathoz, most tán éppen Mikulásként vagy krampuszként utaztak Erdélybe. GJJ A HELYZET A finn modell Szakács Árpád jegyzet@mediaworks.hu Ha valaki beírja az internetes keresőbe „a finn oktatá­si modell kritikája” sort, kizárólag a finn oktatási rend­szer nagyszerűségéről szóló hírek jelennek meg magya­rul. Kritikája nincs, elvégre ki merne egy olyan rendszert bírálni, amit például Vekerdy Tamás népszerűsít? így aztán megtudhatjuk, hogy ott a legboldogabbak a gyere­kek, jól teljesítenek, tanárnak lenni pedig maga a mennyország. A finn modell népszerűsítése, hangoztatása olyan csodaszó­vá vált, anú beteríti az inter­netes világot, közösségi oldala­kat, szó szerint az egész életün­ket. Mindenki oda vágyik, min­denki úgy szeretne tanulni és tanítani. Ha viszont angol és német nyelvterületen keresünk kritikai elemzéseket, akkor cikkek, tanulmányok, könyvek egész sorát találjuk a témában. Ezek rávilágítanak arra, hogy a finn iskolai csoda hatása nem egészen pozitív. Az iskolák magasabb eredményeket érnek el a kevésbé tehet­ségesek esetében, csak a középszerűséget hirdetik és valósítják meg, a jókat visszahúzzák. Finnország példája azt tanítja, hogy két dolog nem lehetséges: móka az iskolában és a legmagasabb teljesítmény. Közben az iskolarendszerből kikerült nemzedék körében kima­gasló lett a gyilkossági ráta, jelentős az öngyilkossági arány, sú­lyos probléma az alkoholizmus. Viszont a finn gyerekek állítólag nagy on boldogok, ebbéli örömük kifejezésére templomokat, ka­­tedrálisokat gyújtanak fel, néha véres utcai zavargásokat provo­kálnak és egyes iskolákban a szülői fegyverrel tömeggyilkosságo­kat rendeznek osztálytársaik körében. Soros-akták Az iskolai csoda hatása nem egészen pozitív és korrupciós ügyek KORMÁNYINFÓ A Soros György által támogatott szervezetek az elmúlt két évben mindent elkövettek Budapesten, Brüsz­­szelben és Berlinben azért, hogy megváltoztassák Ma­gyarország migrációval kap­csolatos álláspontját, és be­vándorláspártivá tegyék az országot - mond­ta tegnap Lázár Já­nos kancelláriami­niszter. Hozzátet­te: a kormány meg­tárgyalta a belügy- és a hírszerzésért felelős mi­niszterjelentését a nyugat-eu­rópai sajtóban napvilágot lá­tott „Soros-akták” ügyében. A jelentés döntő része állam­titok - jegyezte meg, de ki­emelte: azért volt szükség a jelentésre, mert a magyar ál­lamhatár védelme, a szuvere­nitás garantálása nemzetbiz­tonsági kérdés. Lázár beszélt arról is, hogy mintegy 60-70 milliárd fo­rint uniós bírság fenyegeti Magyarországot a 4-es metró MSZP-hez és SZDSZ-hez köt­hető szabálytalanságai mi­att. A kormány megállapítot­ta, hogy a szabály­talanság megcáfol­hatatlan, de igyek­szik tárgyalásos úton csökkente­ni az összeget - mondta. Ismertette: a 452 mil­liárd forintos metróberuházás­ban 272 milliárd forint eseté­ben lehet szó a volt balliberális kormány korrupciós ügyéről, ebből 166 milliárdot valószí­nűleg elloptak. Utóbbi összeg­ből 76 milliárd forint érkezett az uniótól - fejtette ki. MW A szabályta­lanság meg­cáfolhatatlan Helyzetbe kell hozni a kkv-kat AGRÁRIUM Az agrárexport 2010. és 2017. január-augusz­tusi időszaka között kéthar­madával növekedett, pontosan 64 százalékkal, ami 2 299,2 millió eurós többletet jelent. Az agrárimport közben 60,4 százalékkal, 1390,8 millió eu­­róval haladta meg a 2010. ja­nuár-augusztusi szintet, en­nek köszönhetően a külkeres­kedelmi többlet 70,4 százalék­kal, 908,4 millió euróval volt magasabb - mutatott rá Nagy István a Világgazdaság „Ver­senyképesség - Belföldi keres­let és/vagy export?” című kon­ferenciáján. A Földművelésügyi Minisz­térium miniszterhelyettese az agrárium versenyképességé­vel foglalkozó panelbeszélge­tésen kiemelte, hogy az agrár­termékek részesedése a nem­zetgazdasági exportból 2016- ban 8,6 százalék volt, a mező­­gazdaság és az élelmiszeripar együtt a bruttó hozzáadott ér­tékből 6,6 százalékot jelentett. Elhangzott: a birtokszerkezet javítása érdekében a magyar kormány meghozta azt a dön­tést, hogy 1200 hektár feletti földhasználók esetében egy­séges területalapú támoga­tást egyáltalán nem fognak kifizetni. Hozzátette: a családi gazdaságok, a kis- és közepes gazdaságok (kkv) fejlődésé­nek feltétele, hogy erősödjön a piaci orientációjuk és a haté­konyságuk, legyenek képesek a helyi és regionális piacok el­látására. MW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents