Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)
2017-11-28 / 277. szám
2017. NOVEMBER 28., KEDD MEGYEI KÖRKÉP 3 A bohém művész, aki bármikor bármit eljátszott Lányi Péter személyét idézték meg tisztelői Papp Máté klarinéton játszott tegnap este a Lányi Péter emlékesten Fotó: Makovics Kornél Mindig „nagyon jó voltam”. Ezt a címet viselte az a rendezvény, mely az idén január 16-án elhunyt Lányi Péter alakját idézte meg. A megyeszékhely jelenségének számító néhai zenetanár, zongoraművész emléke előtt hangversennyel tisztelegtek kollégái, barátai, tanítványai Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Központban. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Jellegzetes alakját, bohém stílusát nem lehet feledni. Valamint azt sem, hogy leült a zongora mögé, és gyakorlatilag bármit bármikor könnyedén eljátszott. Lányi Péter emberként és művészként egyaránt jelet hagyott maga után. Minderről szó esett a tegnapi rendezvényen is, melyen a kollégák, barátok és tanítványok idézték meg alakját. Orbán György házigazda ismert személyiségeket kért zenében avagy szóban megfogalmazott tanúságtételre, valamint a színpadra invitálta a Muslinca férfikart is. A csapat, Lányi Péter ugyancsak maradandó műve, immár tizenegy éves múltra tekinthet vissza. Lapunk három közreműködőt kért arra, hogy oszsza meg gondolatait Lányi Péterről. Ágostonná Béres Kornélia, a Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Liszt Ferenc Zeneiskolája tagintézmény-vezetője:- Több mint tizenkét évet fog át szakmai kapcsolatunk, ebben az időszakban rendszeresen együtt léptünk fel különböző rendezvényeken. Jóban-rosszban együtt voltunk. Lányi Péterrel egyébként már 1990-ben, utolsó éves főiskolásként, egyúttal kezdő pedagógusként együtt zenéltem, ekkor Philippe Gaubert Románc című szerzeményét játszottuk. Utoljára pedig tavaly decemberben léptünk együtt a közönség elé, Karai József Groteszk táncával. Francia klasszikussal kezdtük, és magyarral zártuk, ha így tekintjük, még zenei íve is volt kapcsolatunknak. Egyaránt erős egyéniségek lévén, szakmailag bizonyos darabokat másképp értelmeztünk. Ám az esetek többségében egyetértettünk, és a két nyilas csillagjegyű személyiség felerősí-Lányi Péter Szekszárdon született 1946. november 27-én. Általános iskolába és gimnáziumba is szülővárosában járt, majd elvégezte a pécsi zeneművészeti főiskolát, azt követően pedig a zeneakadémián tanult. A dombóvári zeneiskola alapító igazgatója volt, majd tanított a pécsi tanárképző főiskolán. Ezzel párhuzamosan, 1977-ben, az intézmény alapításának évében lett a szekszárdi tanítóképző tanára, ahol két ciklusban, tette egymást. Rengeteget tanultam tőle, nemcsak zeneileg, hanem tervezésben, szervezésben is. Kovács István, a Tarr Kft. tervező munkatársa, a Muslinca férfikar egyik alapítója:- Sokszor beültünk egy-egy pohár borra valamely vendéglátóipari egységbe. Ilyenkor megvitattuk a világ dolgait, ugyanis Lányi Péterrel gyakorlatilag bármiről lehetett beszélni. Igyekezett mindent megtentől 1996-ig oktatott, tanszékvezető, illetve az intézmény főigazgató-helyettese is volt. Akárcsak Szekszárdon, kaposvári főiskolán is tevékenykedett tanszékvezetőként. Jelentős szerepet vállalt Szekszárd kulturális életében. Alapító tagja és művészeti vezetője volt a Szekszárdi Muslinca Kórusnak. Munkásságát Liszt-emlékéremmel, Pro Űrbe Szekszárd, Babits- és Prima-díjjal is elismerték. ni a Muslinca férfikarért, művészeti vezetőként szervezte a fellépéseket, és szíwel-lélekkel tartotta a próbákat. Örömmel jött hozzánk, de ha valamit nem jól csináltunk, akkor némi iróniával a gyógypedagógiát is emlegette... Szabadi Mihály koreográfus, néprajzkutató, író, a Bartina néptánccsoport alapítója:- Számomra egyszerre volt fontos barát és ugyanolyan fontos munkatárs. Ötvenöt évet dolgoztunk át, a közös munka úgy indult, hogy zongoristának fogadtuk a néptánc tanfolyamra. Zenei tekintetben tanácsadóként és szerzőként egyaránt számíthattam rá, műveivel jelentős fesztiválsikereket arattunk. Olyan ember volt, aki mindig azonnal segített, lehetett rá bármikor számítani a munkában. De ugyanígy a szórakozásban is, utóbbira példa a szüreti szakácskodása. Színfolt volt a városban, remek humorral bírt, a humor pedig köztudottan nagyon mély emberi tartalommal jár együtt. Díjak fémjelzik munkásságát 1977-től 1988-ig, majd 1991-Falusi kis boltok Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu J * Falun nőttem fel, így pontosan tudom, milyen volt, amikor anyukám kezembe nyomta a listát, és elküldött a boltba bevásárolni. Arra is élénken emlékszem, hogy Erzsiké néni (ő volt á boltos) milyen gonddal pakolta a szatyromba az árut, nem kellett neki még mondani sem, mert tudta, hogy nem a „szőke”, hanem az erősebben sült kenyeret szeretjük. A boltban mindig „élet volt”, az idősebb nénikék ide jártak megbeszélni, ki került kórházba, melyik lánynak ki udvarol. A kis szatócsboltban mindig meg lehetett venni azt, amire szükségünk volt. Ma már nem biztos, hogy olyan elégedett lennék ezzel a választékkal, hiszen azóta megismertem, müyen a nagy bevásárlóközpontok, szuper- és hiper-Hogy hol szűnik meg a kisbolt, az leginkább a helyieken múlik marketek kínálata. A kis falusi boltok ehhez képest csak szükségmegoldások. De hát ez is a szerepük. Kenyeret, tejet, alapvető élelmiszert biztosítsanak ott, ahol ez másként nem megoldható. De milyen más bemenni egy olyan boltocskába, ahol a nevén szólítják az embert, megkérdezik, hogy van a család, és ha kell, még hitelt is adnak. Ma a boltok vezetői azt mondják, csak akkor mennek hozzájuk vásárolni a helyiek, amikor nincs pénzük arra, hogy beutazzanak a városba. Előfordul, hogy hetekig csúszik a hitelek kiegyenlítése is. Családias hangulat ide, baráti csevej oda, így nem igazán éri meg nekik minimális bevétel mellett tengődniük. Pedig ahogy bezár a településen a boltocska, egyből megtapasztalják a helyiek, mekkora gond az, amikor csak kenyérért, tejért kell kilométereket utazniuk hetente többször is. A szociális szféra dolgozóit díjazták DOMBÓVÁR A Szociális Munka Napját ünnepelték nemrégiben a Tinódi Házban a Dombóvári Egyesített Humán Szolgáltató Intézmény, az „Életet az Éveknek” Közhasznú Alapítvány és a Presidium Közhasznú Égyesület szervezésében. A rendezvényt a Presidium Közhasznú Egyesület fiataljaiból és munkatársaiból álló együttes műsora nyitotta meg, majd Szabó Loránd polgármester mondott köszöntőt. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a szociális szférának megújulásra van szüksége. Úgy látja, a korábban jól működő rendszer darabjaira hullott Véleménye szerint erről egyrészt a területet irányító állami vezetés, másrészt a különböző szociális intézményeket fenntartó önkormányzatok is tehetnek. Horváthné Gyánó Bernadett, a Dombóvári Egyesített Humán Szolgáltató Intézmény vezetője arról beszélt, hogy kell egy nap, amikor kicsit magukat ünnepelhetik az ágazatban tevékenykedők, akik hittel, szeretettel, odaadással teszik a dolgukat embertársainkért. - Alázat nélkül sem a gyermekvédelemben, sem az idősellátásban, sem a fogyatékkal élőkkel való foglalkozásban nem lehet végezni a munkát - emelte ki az igazgató. Díjazták is a különböző területeken dolgozó munkatársakat, így a „Szociális Munkáért Díjat” vehette át Molnár Tiborné, Frazon József, valamint Nagy Béláné. Az ünnepségen mutatták be a városban induló társadalmi integrációs programokhoz készített, „Az én Dombóváram” című filmet is, illetve a demenciáról hallhattak előadást a megjelentek. H. E. Szabó Loránd szerint a szociális szférának megújulásra van szüksége Tájékoztatás, fórum és állásbörze BONYHÁD Minden érdeklődő előtt nyitott tájékoztatót és állásbörzét rendez a bonyhádi önkormányzat és a Széchenyi programiroda szerdán tíz órától a Vörösmarty művelődési központban. A bonyhádi járási foglalkoztatási paktum projektrendezvényén tájékoztatást kaphatnak a vállalkozók például a programiroda és a nemzeti vidéki hálózat tevékenységéről, valamint a vállalkozásfejlesztési és a foglalkoztatási pályázatokról, valamint a pénzügyi szolgáltatásokról. A rendezvényen kérdéseikre is választ kaphatnak a vállalkozók. 1.1. Az elmúlt hét évben szép számban történtek fejlesztések a megyeszékhelyen Szekszárdi szlogen: több mint jó bor SZEKSZÁRD Több mint jó bor címmel tartott előadást tegnap délután Ács Rezső, Szekszárd polgármestere a Harmadik Kor Egyeteme őszi szemeszterén. A polgármester elmondta, új lógója van a városnak, és ennek a szlogenje a „Több mint jó bor”, vagyis a megyeszékhelynek nagyon fontos a jó bor, büszkék is rá. A cél az, ha valaki az országon belül vagy az országon kívül Szekszárd nevével találkozik, azt kösse össze a minőséggel. Ács Rezső sorra vette azokat a jelentősebb fejlesztéseket, melyek az elmúlt hét évben készültek el. így szó esett a Béla király tér teljes felújításáról, a piac rendbetételéről, az új szökőkutakról, a megújult díszkivilágításról. Az Agóra program keretében nagy beruházás zajlott a Babits kulturális központban a felújított színházi térrel, új mozikkal, valamint szép belső térrel megújult a Művészetek Háza is. Hatodik éve működik a családbarát strand és élményfürdő, évente közel 80 ezer látogatóval, s a nyolcsávos atlétikai pálya, 400 méteres fűtőkörrel. A Garay élménypincét 2013-ban vásárolta meg a vagyonkezelő, azóta nagyon sok turista és szekszárdi fordult Ács Rezső népes közönség előtt beszélt az eredményekről Fotó: M. K. meg itt, ahol több mint 220 fajta szekszárdi borral ismerkedhetnek meg a borkedvelők. Szó esett a 8 kutas vízbázisról is, mely akár száz évre megoldja a szekszárdiak vízigényét. A polgármester számba vette a városi nagyrendezvényeket - a pünkösdi fesztiváltól a hamarosan kezdődő adventi programig. Mindegyik rendkívül sikeres volt az elmúlt években. A Modern Városok Programnak köszönhető a közmű-infrastruktura fejlesztés - többek között a Bor utca, a Parászta patak rekonstrukciója - mely idén tavasszal fejeződött be. M. I.