Tolnai Népújság, 2017. november (28. évfolyam, 255-279. szám)

2017-11-28 / 277. szám

A MEGYEI KÖRKÉP 2017. NOVEMBER 28., KEDD Idősebb korban is mindig ki kell tűznünk magunk elé új célokat, feladatokat A jó gazda gondosságával óvjuk meg egészséges állapotunkat! TOLNA MEGYE Rendkívül érde­kes előadást tartott Szek­­szárdon, a Harmadik Kor Egyeteme rendezvénysoro­zat keretében prof. dr. Kon­­dákor István neurológus, egyetemi magántanár, a megyei kórház osztályveze­tő főorvosa. A téma termé­szetesen az emberi agy volt. Mauthner Ilona ilona.mauthner@raediaworks.hu t - A tudósok a mai napig az agy legtitkosabb rejtélyeként em­lítik az álmokat, az alvást, az emlékeket, a megérzést...- Ezek a leggyakrabban fel­tett kérdések a hallgatóság ré­­széró'l is, amikor előadást tar­tok. A kutatók folyamatosan vizsgálják a felsorolt jelensége­ket az agyi funkciók tükrében. Az alvás életfontosságú funk­ció, már pár napos megvonása akár halálos is lehet. Ugyanak­kor vannak olyan személyek, még akár a legismertebb em­berek között is - így például Obama volt USA elnök, Nikola Tesla feltaláló, Napóleon, Mar­garet Thatcher volt angol mi­niszterelnök, vagy akár Steve Jobs, az Apple néhai megalapí­tója és tulajdonosa - akik pár órai alvással is beérték. Az al­vás rendkívül fontos élettani je­lenség, az időbeni lefolyása egy kicsit olyan, mint a hullámvas­út: felszínesebb és mélyebb al­vási fázisok követik egymást. Egy alvási fázis hossza nagyjá­ból kilencven perc, egy éjszaka alatt 5-6 ilyen ciklus figyelhe­tő meg. A RÉM (azaz rapid eye movement - gyors szemmozgás) sza­kaszok az alvásidő 20 százalékát te­szik ki. Ilyenkor az agy egy kicsit ha­sonlóan viselkedik, mint éber állapotá­ban: gyors szem­mozgások regiszt­­rálhatóak, ugyanakkor az ál­­modás folyamata alatt lazult vázizmok jellemzik ezt a fázist. Az álmaink napi élményekből táplálkoznak. A hippokampusz a halántéklebeny mélyén egy alig néhány centiméter kiterje­désű agyterület, az ismeretek tartósabb tárolásának, a me­móriaműködés egy rendkívül fontos elemének ad otthont.- Az emberek egy része tart az Alzheimer-kórtól. Ez a beteg­ség mennyire jellemző idősebb korban?- Ahogy nő az átlagéletkor, úgy nő az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma is. Nagyon sok ismert ember, pél­- Hogyan kell élnie az ember­nek, hogy idősebb korában is szellemileg friss maradjon?- Azt gondolom - válaszolta Kondákor István -, hogy alap­vetően fontos a szerencsés ge­netikai örökség. Ha ez adott, akkor ezt - és ennélfogva a hosszan tartó egészséges álla­potot - a „jó gazda gondossá­gával” úgy tudjuk megőrizni, hogy egy általános értelemben vett mértéktartó életvitel sze­rint éljünk. Ez vonatkozik egy­aránt az ételre, az italra, a mun­kára, a testmozgásra és a pihe­nésre, vagy akár a hobbitevékeny- Megtanillha­ségekre is. Fontos, ^unk ggy j^jg. hogy legyen min­­, den napra valami- gén nyelvet, lyen szellemi és fi- beiratkOZ-zlkai feladatunk hatupk meg nyugdíjasként is. Idősebb korban tánciskolába is ki kell tűznünk új célokat és feladatokat, ezzel esetleg régi, fiatalkori vágya­kat megvalósítva. Például meg­tanulhatunk egy idegen nyel­vet, elolvashatunk olyan köny­veket, amelyeket már régebb óta terveztünk, beiratkozha­tunk egy tánciskolába, elkezd­hetünk kocogni és még sorol­hatnám. Fontos, hogy érezzünk magunkban annyi erőt, hogy érdemes belevágni új felada­tokba. Nagyon fontosak a tár­sas kapcsolatok, a család, a ba­rátok, a munkatársi kapcsola­tok ápolása. Legyen kivel meg­osztani örömöt, bánatot. Prof. dr. Kondákor István neurológus főorvost gyakran hívják előadást is tartani Fotó: Gottvald Károly Naponta ingázik Pécs és Szekszárd között Dr. Kondákor István osztály­­vezető főorvosként dolgozik a Balassa János megyei kórház­ban, de naponta ingázik Pécs és Szekszárd között, ugyan­is Pécsett él. Mint mondta, a napi utazási idő nem több, mintha pesti orvosként a fő­városban dolgozna. Felesé­ge közgazdász. Két felnőtt fia van, Szabolcs bölcsész, jelen­leg PhD-hallgató, őt a klasszi­ka-filológia és a latin nyelv vi­lága bűvölte el. Balázs progra­mozó informatikus, a „virtuális valóság” gyakorlati felhaszná­lási lehetőségeit kutatja.- Az elmúlt öt évben, amióta a kórházban dolgozom, megis­mertem és nagyon megszeret­tem Szekszárdot. Az osztályon nagyon jó az orvosi és ápo­lói kollektíva, a kollégák szak­mailag igen jól felkészültek és emberileg is kiválóak. Az osztályunk egy pár évvel ezelőtt átadott új épületben nyert elhelyezést, a,szükséges diagnosztikai eszközpark pe­dig szintén új és korszerűnek mondható, így minden adott ahhoz, hogy hatékony legyen a gyógyító munka. dául Ronald Reagen, Peter Falk vagy Charles Bronson is eb­ben a betegségben szenvedett. Az ismert emberek érintettsé­ge fokozottan felhívja a figyel­met erre a betegségre. Sokfé­le elmélet van azzal kapcso­latban, hogy mi okozza. A ku­tatások több elméleti feltétele­zésre is szolgáltattak bizonyí­tékot: például kimutathatók bi­zonyos genetikai eltérések. Az utóbbi időben egyre több tudo­mányos bizonyíték utal arra, hogy az Alzheimer-kór hátte­rében az agy cukorháztartásá­nak zavara is egy jelentős koc­kázati tényező lehet. Emiatt a szakemberek egy része az Alz­­heimer-kórt lassan már a cu­korbetegség egy speciális for­májának tartja, „3-as típusú diabéteszeként említve. Saj­nos igen szűkös a gyógyszeres terápia jelenlegi eszköztára, az igazoltan hatásos gyógyszerek csupán két-három hatóanyag­ra korlátozódnak.- Ön a gyógyításnak miért a neurológia szakterületét vá­lasztotta?- Több oka is van. Először ugyanis villamosmérnöki diplomát szereztem, és a di­gitális jelanalízis segítségé­vel agyi elektromos jeleket kezdtem feldolgozni külön­böző számítógépes módsze­rekkel. Ekkor kezdett elvará­zsolni az agyi funkciók ösz­­szetettsége, és döntöttem el, hogy ezzel szeretnék köze­lebbről és intenzívebben fog­lalkozni. Másrészt a neuroló­gia olyan szakterület, amely az idegrendszer legkülönbö­zőbb rendellenességeivel fog­lalkozik. Nagy számban gyó­gyítunk agyérgörccsel, agy­vérzéssel bekerülő betegeket, Parkinson-kórban, Alzhei­mer-kórban szenvedőket, epi­lepsziásokat, más betegség­gel élőket, így például sclero­sis multiplexben szenvedő be­tegeket, de emellett sok króni­kus fájdalommal élő beteget is kezelünk, így például porcko­rongsérvben szenvedőket. Egyelőre sok nyelvi problémával szembesülnek a Paks ll-t előkészítő orosz munkavallalok * Még nem lehet oroszul taxit hívni, ételt rendelni PAKS Az elsőként Paksra ér­kező orosz dolgozók hétköz­napjait megnehezítő problé­mákról Gennady 0. Tepky­­an, az Atomsztojexport pak­si fióktelepének vezetője azon a fórumon beszélt, ame­lyet az önkormányzat éppen azért rendezett, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdések­ről közvetlenül egyeztethes­senek a szolgáltatói szektor képviselőivel. Szabó Péter polgármester köszöntőjében azt mondta, a város is készül, de szeretné segíteni a helybeli vállalkozó­kat is azzal, hogy információ­hoz juttatja őket. Ezenkívül egy sor tervük van még, ami­vel szeretnék elősegíteni azt, hogy könnyebb legyen a Paks­ra érkező vendégmunkások beilleszkedése, illetve a helyi vállalkozók szerepvállalása. Gennady 0. Tepkyan el­mondta a fórumon, hogy hu­szonnégy órában zajlik majd a munka az erőműépítés so­rán. Műszakváltásokkor kö­zel háromezer dolgozó utaz­tatását kell megoldani, a dol­gozóknak szabadidejükben hasznos időtöltést kell biztosí­tani, etetni, gyógyítani, szóra­koztatni kell őket. Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy a Paks-Szek-Kovács Sándor, Szabó Péter és Gennady O. Tepkyan A szerző fotója szárdnál nagyobb távolsá­gokban nem gondolkodnak a munkaerő utaztatásánál. Ivan N. Sheshokin fiókte­­lepvezető-helyettes vetette fel azt, hogy jó volna, ha oroszul, de legalábbis angolul feltün­tetnék az üzletek profilját, il­letve a legfontosabb informá­ciókat. Most körülbelül het­ven orosz szakember dolgozik Pakson, számuk év végéig el­érheti a százat, jövő év végére pedig minimum megduplázó­dik - mondta Gennady 0. Tep­kyan -, majd fokozatos emel­kedéssel éri el a nyolc-, család­tagokkal együtt a tízezret az építők száma.- Paks nagyon komfortos, csendes, nyugodt város, de ha megkezdődik a beruházás, ez meg fog változni - mondta a fi­óktelep-vezető. Példaként hoz­ta fel a közlekedést, illetve azt, hogy műszakváltásokkor több ezer embert kell majd utaztat­ni, ezért fejleszteni kell az út­hálózatot. Szabó Péter polgár­­mester azt mondta, a felülvizs­gálat már el is kezdődött, mint ahogyan sok más fejlesztés előkészítése is. Kovács Sándor alpolgármester azt hangsú­lyozta, hogy mihelyt újabb in­formációkhoz jutnak, meg fog­ják osztani a városlakókkal, vállalkozókkal. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents