Tolnai Népújság, 2017. szeptember (28. évfolyam, 204-229. szám)

2017-09-13 / 214. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. SZEPTEMBER 13., SZERDA HÍREK Újra a Szent István téren az ügyelet Ismét erede­ti helyén, a Szent István téri rendelőben íjnűködik kedd- _ tői a szekszárdi gyermekor­vosi ügyelet. Mint arról la­punkban már beszámol­tunk, a helyiség leázott, emi­att áramellátás sem volt, így itt nem lehetett dolgozni. Áram újra van, így orvos és asszisztencia újra itt fogad-' ja a kis betegeket. B. K. Adóellenőrzések a fesztiválokon TOLNA MEGYEE hét végén rendezik meg a Szekszár­di Szüreti Napokat, melyre nagyon sok borász, kirako­dóvásáros,'valamint gyors­büfés is.készül. Elsősorban az ő figyelmükbe ajánljuk a NAV Tolna Megyéi Adó- és Vámigazgatóságának felhí­vását, miszerint munkatár­saik kiemelten ellenőrzik a szüreti fesztiválokon-értéke­sítő és szolgáltatást nyújtó adózókat. A revizorok első­sorban a bizonylatkibocsá­tást, a foglalkoztatás sza­bályszerűségét és az áru­készlet eredetét vizsgálják, valamint forgalomszámlálá­sokat is végeznek. M. I. Megújult a posta épülete a faluban Befejeződött a posta épületének renová­lása Bogyiszlón. A szolgála­ti lakás beázott, a ház ezért szorult sürgős felújításra. Most újak a nyílászárók, a hőszigetelés, a tető és a kondenzációs kazán, azaz teljes korszerűsítést végez­tek az épületen. A munká­hoz a Jövőnk Energiája Te­rületfejlesztési Alapítvány nyújtott támogatást. B. K. Füstöltáru-akció a nyugdíjasoknak SZEKSZÁRD A Mentálhigié­nés Műhely Önkéntes Nyug­­díjas'Tagozat szervezésében szeptember 14-én, csütörtö­kön kedvezményes áron vá­sárolhatnak füstölt árut a nyugdíjasok, nagycsaládo­sok a Rákóczi út 8. szám al­­lattí (a főiskolával szemben) húsboltban, valamint a pi­actéri húsboltban. Szalámi, füstölt kolbász, véres, májas hurka, disznósajt, sertészsír, disznóhús a kínálat. M. I. Ritka az olyan ültetvény, ahol öntözik is a fákat Kevés lett a szilva, elvitte a tavaszi fagy Az alma és a barack után a szilva a legnépszerűbb gyü­mölcsünk. Szinte nincs is. olyan ház körüli kert, ahol ne lenne belőle egy-egy fa. A megyében kétszáz hektár körül van a szilvás ültetvény nagysága, országosan pe­dig 6600 hektáron termelik nagyüzemben ezt a gyümöl­csöt. Az idei év nem tartozik a legjobbak közé, hiszen ke­vés szilva termett. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A magyar szil­vaágazat a 90-es évek elején élte fénykorát, mára azonban az akkori termés fele, harma­da terem meg csupán a hazai szilvafákon. Idén országosan 60 ezer tonna termést várnak a termelők, amiből változatos termékek készülnek. A szilva azért is jó termék, mert elad­ható gyümölcsként, készíthe­tő belőle lekvár, aszalt gyü­mölcs, de pálinka is. A sokszí­nűség ellenére a termelők in­kább arról beszéltek, hogy az idei év nem a szilva éve lesz. A megye egyik legnagyobb gyümölcsössel foglalkozó ter­melési szövetkezete a kisvej­­kei, ahol a cseresznye, meggy, barack, alma mellett a szilva is szerepet kapott, közel húsz hektáron. Sebestyén István, a kisvejkei szövetkezet tagja el­mondta, az áprilisi hideg idő nagyon sokat rontott a termés­­kilátásokon. Idén alig termett nekik hektáronként 3-4 ton­na körül, ami a fele egy átla­gos évnek. A gyümölcsöt kéz­zel szedik le a fákról és a hűtő­házaknak, felvásárlóknak ad­ják el. Az árra legalább nem lehet panasz, hiszen egy kiló szilváért 165 forintot (nettó ár) is fizetnek a felvásárlók, ami a duplája egy átlagos évnek. A bátaszéki Tóth Endre és családja több mint -tíz éve foglalkozik szilvatermesz­téssel 1,8 hektáron, és emel­lett 3 hektárnyi almával is a szántóföldi növények mellett. Tóth Endre elmondta, az utób­bi években rendre a szilvafák virágzása körül fordult hideg­re a tavaszi időjárás, ahogy az idén is. Ez jelentősen'megrit­kította a leendő termést. Az idén még a ráfordított költsé­geket (5-6 permetezés éven­te, a terület tisztítása, kézi szedés) sem termeli ki a terü­let. Amikor meg sikerül az év, akkor meg annyi szilva van, hogy azért nehéz értékesíteni, mondta a termelő.- Rendszeresen járunk a budapesti nagybani piacra, A hazai piac nem tudja kielé­gíteni a külföldi igényeket, ugyanis a kereslet nagyobb lenne, mint a teljes magyar kí­nálat. Ennek oka, hogy az ül­tetvények elöregedtek', sok helyen nincs öntözés, kevés a korszerű állomány. Ez ma­gyarázza azt is, hogy a termés java ipari felhasználásra ke­rül, vagyis kevés az olyan mi­nőség, melyből a hűtőházak­illetve a szegedi-dorozsmai piacra is. Egy átlagos évben a ■szilva kilójáért 80 forintot fi­zetnek - mondta Tóth Endre. Az utóbbi években hullám­zóan alakult a hazai szilva­piac. Átlagosan 70 ezer ton­na terem meg a magyar fá­kon, az idei termés azon­ban ez alatt marad. Jelenleg 6600 hektáron folyik nagy­üzemi szilvatermesztés, de háztáji rendszerben is sokan termesztik a gyümölcsöt. A legjelentősebb termelőkör­zet Szabolcs-Szatmár-Bereg ba, konzervgyárakba szállíta­nak. A kamara szerint a fejlő­déshez elengedhetetlen az ül­tetvényszerkezet átalakítása - csakúgy, mint az alma eseté­ben -, és az ipari célú ültetvé­nyeknél is megfelelő öntözés­re, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre van szükség ahhoz, hogy hosz­­szú távon rentábilisak lehesse­nek a hazai szilvatermelők. (1530 hektár), Bács-Kiskun (1513 hektár) és Pest megyé­ben (1067 hektár) található, emellett nagyobb termőterü­letek vannak Heves, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok me­gyékben is. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara információja szerint külföldön van kereslet a ma­gyar szilva iránt, az export éves szinten 8-12 ezer tonna körül mozog. Emellett az im­port jelentéktelennek mond­ható. Szezonon kívül 4-600 tonna szilva áramlik határa­­inkon-belülre. Ez annak is kö­szönhető, hogy egy magyar ember éves szinten átlagosan csupán 1,3 kilogramm szil­vát fogyaszt, így kereslet hi­ányában nincs szükség a sze­zonon kívüli importra. Az ex­port elsősorban a német piac­ra irányul, de jelentős meny­­nyiségeket vásárol Csehor­szág és Ausztria, valamint a skandináv országok. A feldol­gozott hazai gyümölcsöt cuk­rozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában érté­kesítik külföldre. Az ültetvények többsége elöregedett Ötletekkel érkeztek a városlakók a fórumra SZBíSZÁRD Közlekedési park, szabadtéri sakktábla és gril­lezőhely is volt a szekszárdi­ak javaslatai között. Az ön­­kormányzat fórumra hív­ta a városlakókat, a téma a Zöld Város Program volt. A pályázatot még ebben az év­ben szeretné beadni a me­gyeszékhely, és mint Ács Re­zső polgármester elmondta: a legszélesebb társadalmi tá­mogatottságra törekednek. A látványtervekkel ezért új­ra a városlakók elé áll a tele­pülésvezetés. Az 1,2 milliár­dos TOP-os beruházás célja, hogy még több zöld felülettel lássák el a belvárost, és hogy a városcentrum köztereit va­lódi közösségi terekké vará­zsolják. Az átalakítás, mely a remények szerint jövőre el­kezdődik, a Béla király tér és a Luther tér közötti területet A beruházás várha­tóan jövőre kezdődik érinti. Ács Rezső kiemelte a Babits Kulturális Központ és a százhatvan lakásos közötti, illetve a Luther teret. Szerin­te egyiknek sincs funkció­ja, ráadásul esztétikai szem­pontból is kifogásolhatók. Az elképzelés szerint játszótere­ket, pihenőparkokat alakíta­nak ki, növényeket ültetnek, ezzel együtt több lesz a par­kolóhely is. A Prométheusz park két oldalán lehet parkí­rozó, illetve a Gemenc szál­ló mellett egy félig földbe vájt parkoló. A megújítás a Bezerédj tömbbelsőt is érin­ti, igaz, erre más forrásból további 150 millió forint áll rendelkezésre. Az ötletek között egyébként gyerekfalu is szerepelt, és volt, aki azt javasolta, legyen mos­dó a már meglévő játszótere­ken is. Volt, aki azt kérte, rit­kítsák a galambokat Szekszár­­don, mert félő, hogy az új lé­tesítményeket is összepiszkít­ják. A javaslatok között szere­pelt vízelvezető felület kiala­kítása, és volt, aki kifejezet­ten gömbkőriseket látna szíve­sen a leendő parkokban. Az öt­leteket ezután is várják, rész­ben az interneten, illetve lesz kérdőíves megkeresés is. B. K. Az ország minden részéből érkeztek tanulók a Keribe Negyvenöt éve érettségiztek 1972-ben végez­tek a Bezerédj István Keres­kedelmi Szakközépiskola azon diákjai, akik negyven­öt éves érettségi találkozóju­kat tartották a 'közelmúltban. Az intézmény akkoriban SZÖ­­VOSZ-os iskola volt, ami azt jelentette, hogy az országban csak néhány helyen volt ilyen jellegű, ezért Van az, hogy ha­zánk minden részéből jártak diákok ide, Szekszárdra. A résztvevők beszámolója sze­rint a találkozó igazán jó han­gulatú volt, az osztályfőnöki óra után fehér asztal mellett folytatták a beszélgetést az egykori kerisek. TN Budapesttől Velencén át Ajkáig, sok helyről érkeztek ide az egykori diákok Beküldött kép Már munkaterület lett a Perczel utca BONYHÁD Átadták a munka­­területet a kivitelezőnek teg­nap Bonyhádon a Perczel ut­ca felújítását célzó beruhá­zás megvalósításának első lé­péseként. A fenntartható te­lepülési közlekedésfejlesztés Bonyhád központjától az Ipa­ri Parkig című pályázat kere­tében megvalósuló, 205 mil­lió forintos fejlesztésre a vá­ros önkormányzata a Terület- és Településfejlesztési Opera­tív Program keretében nyert támogatást.- A legfőbb célunk az, hogy megkönnyítsük az Ipari Park­ban dolgozók gyalogos és ke­rékpáros munkába járását, de a beruházás előnyeit az autó­sok, sőt, valamennyi helyi la­kos érezni fogja - hangsúlyoz­ta Filóné Ferencz Ibolya, a te­lepülés polgármestere a ked­di sajtótájékoztatón. A beruhá­zás keretében teljes egészében megújul az útburkolat az utcá­ban, a Perczel-kert előtt pedig a járda. Kerékpárnyom és -sáv is épül, továbbá a Perczel-kert­­nél lefedik az árkot, amelyen így legalább 20 új parkoló­hely jön létre. Ha az időjárás kegyes lesz a kivitelező KÉSZ Kft.-hez, a munkák nagy ré­szével még idén elkészülnek, csak az aszfaltozás marad a jö­vő év tavaszára. H. É. Külföldön kelendő áru a magyar szilva, itthon csak a szezonban fogy Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents