Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-08 / 157. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. JÚLIUS 8., SZOMBAT Kinyílott egy napra a medina-szőlőhegyi kis kápolna ajtaja A kis kápolnában ilyenkor egy tűt sem lehet leejteni, annyian jönnek össze Beküldött kép HÍREK Útfelújítások saját forrásból DECS A decsi önkormányzat saját forrásból 14 millió fo­rintot fordított arra, hogy új aszfaltréteg kerüljön a Bem utcára. Még ebben az évben sor kerül a Kossuth utca asz­faltozására szintén saját for­rásból, áll a Decsi Kapuban. Belügyminisztériumi támo­gatásból újulhat mega Köl­csey utca, amennyiben siker­rel pályázik a település. B. K. Elismerést kapott a szakorvos SZEKSZÁRD A Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancs­nokának elismerésében ré­szesült dr. Schranz Róbert, a Tolna Megyei Büntetés-vég­rehajtási Intézetben fogva­­tartottak egészségügyi el­látását biztosító szakorvos, aki 2004 óta látja el ezt a feladatot. Munkáját szorga­lommal, odaadással, lelkiis­meretesen végzi. Az elisme­rő oklevelet és az ajándék­­tárgyat a Semmelweis-napi ünnepségen vehette át Bu­dapesten, az országos pa­rancsnokságon. H. E. Tovább erősítik a kapcsolatukat TEVEL A falu Erdélyi testvér­­településére, Csíkdánfalvá­­ra utazik egy küldöttség jú­lius 13. és 17. között - tájé­koztatta lapunkat Héri Lász­­lóné polgármester. A két falu még 2013-ban szerződés­ben szentesítette sokoldalú partnerkapcsolatát. A mos­tani látogatás alkalmával a teveliek a kapcsolatok bőví­tése mellett részt vesznek a Dugás-fürdőn lebonyolítandó Csíkdánfalvi Falunapokon. Az erdélyiek fúvószenekaruk­kal együtt az augusztus 26- ai Galuska Fesztiválon viszo­nozzák a látogatást. B. L. Nem integrálódott az államkincstár HELYREIGAZÍTÁS Lapunk jú­lius 4-i számába megjelent, „Időben pénzükhöz jutottak a gazdák” című cikkében helytelen információ jelent meg. A Magyar Államkincs­tár idén januártól nem ke­rült integrálásra a kormány­­hivatalok szervezeteibe, így nem tartozik „a kormányhi­vatalok alá,,. A hibáért elné­zést kérünk. TN A kápolnaajtó azért nyílt ki, hogy a medina-szőlőhegyiek találkozhassanak egymás­sal és visszatekintsenek a régi szép, itt eltöltött nap­jaikra. Az iskola épületéhez tapasztott kápolnába nem­csak az innét elszármazot­tak és azok családtagjai lá­togattak el, hanem a rákos­ligeti keresztény közösség zarándokcsoportja is. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu MEDINA-SZŐLŐHEGY Ismét ta­lálkoztak az elszármazottak Medina-Szőlőhegyen. A szent­mise előtt Bakó György, a ren­dezvény szervezője köszöntöt­te a megjelenteket, majd a me­dina-szőlőhegyi helyi érték­feltáró munka egyik új felfe­dezettje, Borbély. Csaba olvas­ta fel „ Emlékek” című versét, tudtuk meg Révai Lillától, Me­dina kultúrájának, történeté­nek kutatójától. Borbély Csaba költeményében a szép termé­szeti környezetben fekvő Me­dina közigazgatási területé­hez tartozó kis települést a „vi­lág apró szegleteként” említi. Az összejövetelen a Miss-Sió kórus három dallal dicsőítette Teremtőjét. Mester Béla egy­kori „csikó tanító” is szép sza­vakkal méltatta és hozta elő emlékei tárházából itt megélt történeteit. A szentmisét most is Bíró László püspök, Medina község díszpolgára celebrál­ta, és az emberi belső és kül­ső rend összefüggéseit, fontos­ságát, szerepét hangsúlyoz­ta, hiszen a medina-szőlőhe­­gyi ősök isteni rendben éltek. Tisztán látó, tiszta fejű, meg­bocsátó emberként éltek. A jelenlévők figyelmét arra is felhívta, hogy egyre keve­sebb a rendet szerető és tisz­telő ember. Véleménye szerint az emlékezés nem arra való, hogy elüldögéljünk a múltun­kon, hanem hogy felelősséget ébresszen bennünk. Igyekez­zünk úgy élni, ahogy őseink éltek, olyan tisztán és rend­ben, olyan tiszta szívvel, ész­szel és életvitellel. A katolikus főrend itt mindenkit ismer, ahogy mondják, itt gyerekes­­kedett, egészen pontosan so­kat nyaralt Medina-Szőlőhe­gyen élő nagynénjénél. Medina-Szőlőhegyre, a szo­­ba-konyhás házakba, illetve ta­nyákba általában cselédsorból származók költöztek a husza­dik század elejétől. Ahogy for­dult a kerék, hol lent, hol fent érezték magukat az itt élők: lassan, folyamatosan gyara­podtak, de meggazdagodni so­sem volt módjuk. Az államosí-Révai Lilla tájékoztatása szerint a rendezvény kultúr­történeti jelentőséggel is bír, hiszen a medina-szőlőhegyi kis kápolnába 1970-es évek­ben került az oltár menzája, azaz asztala, amit a rákosli­geti katolikus közösség ado­mányozott először 1956-ban a szedresi katolikus templom­tás például elemi csapást je­lentett, hiszen nemcsak a pad­lásokat seperték le, de minden gazdálkodáshoz szükséges gé­püket elvették. A fiatalok, akik nem akartak a TSZ-ben dolgoz­ni, a városba költöztek. De még akkor is szép volt az élet, egy gyereknek pedig Medina-Sző­­lőhegy a korlátlan szabadságot ba, majd ide átkerült. Ez a kü­lönleges történettel rendelke­ző oltár menza a Medinai He­lyi Értéktár értékes részét ké­pezi hamarosan. A szentmisét követően a vendégek és a megjelentek a kultúrotthonban fogyasztot­ták el vendéglátóik által elké­szített finom ebédet. jelentette. Akkortájt úgy két­százan lakták a falucskát, ma fele ennyien élnek itt. Bíró László szerint a felme­nők isteni rendben éltek Medi­na-Szőlőhegyen, és ezt a ren­det hagyták utódaikra. Gazdag­ságuk egyik forrása ez lehet, hiszen rend volt a fejükben, szí­vükben és a környezetükben is. Magas a növényzet, óvatosan kell vezetni TOLNA MEGYE útjain hat rend­őri intézkedéssel járó közle­kedési baleset történt a na­pokban. Személyi sérü­lés nem keletkezett, közölte Huszti Gábor, a megyei rend­őr-főkapitányság sajtószóvi­vője. A 65-ös számú főúton, Zomba közelében 15 óra 25 perckor egy személygépkocsi elgázolt egy őzet. Az állat az út melletti mezőgazdasági te­rületről ugrott a jármű elé és el is pusztult, a járműben pe­dig anyagi kár keletkezett. A rendőrség felhívja a jár­művezetők figyelmét, hogy a nyári időszakban az út men­tén található termőterülete­ken a kukorica, napraforgó, és egyéb növények magas­sága már akkora, hogy a nö­vényzetben megbúvó állatok már nem látszanak ki. Az ilyen területek közelé­ben számítani kell a hirtelen az útra kerülő vadakra. A nö­vényzettel sűrűn benőtt terü­letek mellett közlekedjenek fokozott óvatossággal, sebes­ségüket ennek megfelelően válasszák meg, tanácsolja a rendőrség. 1.1. Egykettőre elfogták a betörőt PAKS Helyi férfi tett bejelen­tést a rendőrségre arról, hogy július 2-án 8 és 21 óra között valaki betörte a lakása abla­kát, bemászott és a lakásból készpénzt, ékszereket, vala­mint laptopot lopott. A nyomo­zók az adatgyűjtés eredmé­nyeként 24 órán belül azono­sították a bűncselekmény el­követésével gyanúsítható 24 éves paksi férfit, aki kihallga­tása során a bűncselpkmény elkövetését beismerte. Azt is elmondta, hogy az ék­szereket egy erdős területen rejtette el. Később ezt a helyet meg is mutatta a rendőrök­nek, akik az ékszereket meg­találták és lefoglalták. A nyo­mozók a férfi lakhelyén tar­tott házkutatás során a lapto­pot és a készpénzt is megtalál­ták, majd a lopott holmikat a sértettnek visszaadták. 1.1. Isteni rendben éltek az emberek Medina-Szőlőhegyen A jégverést még kiheveri a szőlő, ha a növényvédelmet pontosan betartják a gazdák Lisztharmatjárvány tört ki a borvidéken TOLNA MEGYE A jégverés után mostanra normalizálódott a helyzet a szekszárdi szőlők­ben. A sérült bogyók egy ré­sze lehullott a fürtökről, egy részük még ott van és ott is marad, tájékoztatta lapunkat dr. Gabi Géza, növényvédő szakmérnök. Minden rossz­ban van valami jó alapon a kedvező a jégbén az volt, hogy a szőlőt korai szakaszá­ban érte, így a bogyókon a fi­zikai sérülésen kívül növény­­védelmi problémát nem oko­zott. A bogyók cukortartalma még alacsony, így szürkepené­szes fertőzés nem jöhet létre a sérült részeken. Utoljára 2008-ban volt nagyobb jég a borvidé­ken, de a vihar akkor nem oko­zott jelentősebb mennyiségi és minőségi csökkenést. A pá­rás levegő viszont a liszthar­mat számára nagyon kedvező.- A szekszárdi borvidé­ken lisztharmatjárvány van, mondta dr. Gabi Géza. Sok ter­melő a folyamatos kezelések el­lenére is kénytelen szembesül­ni azzal a ténnyel, hogy az ér­zékenyebb fajtákban alig lehet megfékezni a betegség továb­bi terjedését. Egyes fajtákban, mint a kék oportó, kékfran­kos, kadarka igen erős liszt­­harmatfertőzések alakultak ki. Az érzékeny fajtákban a Németh János borász mutatja a jégverte fürtöket folyamatos védekezések elle­nére is erősödik a liszthar­mat. Elsősorban a kontakt ké­szítmények (kén, meptildino­­kap) áztatásszerű használa­ta állíthatja meg a fertőzést. A kontakt szerekhez társított felszívódó szereknek a továb­bi fertőzések kialakulásának megelőzésében van jelentő­sebb szerepük. A liszthar­mat mellett a peronoszpóra is megjelent. A leveleken lévő tüneteket vegyük komolyan, mert a későbbiekben a leve­lek fonáki részén képződő ko­­nidiumok lemosódnak a für­tökre és a bogyók károsodása is elkezdődhet. M. I. Zöldmunka kell A műveléssel is sokat tehe­tünk a lisztharmat kialakulásá­nak visszaszorításában. A jól művelt talajú, szélirányban ki­alakított sorok, megfelelő tér­állás garancia a gyorsan fel­száradó, kiválóan szellőző ül­tetvényre. Jó zöldmunkával to­vább csökkenthető a vész. Mind a gombaölő, mind a ro­varölő szerek kijuttatásánál ügyeljünk a jó fedettség eléré­sére. A mostani időszakban a 400-500 liter víz/ha vízmeny­­nyiséggel történő permetezés a legeredményesebb.

Next

/
Thumbnails
Contents