Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-01 / 151. szám

2017. JÚLIUS 1., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Július 31-éig élnek a régi bankjegyek KÉSZPÉNZ Még egy hónapig, jú­lius 31-éig lehet fizetni a kész­pénzes vásárlásoknál a régi, 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyek­kel, mert július végén a Ma­gyar Nemzeti Bank kivonja őket a forgalomból. Augusztus 1-jétől már csak az idén már­ciusban megjelent, megújított barna 2000 és sárga 5000 fo­rintos bankjegyekkel lehet fi­zetni, ezt követően a kereske­dők nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket. MW Bírságolhatnak a parlagfű miatt ELLENŐRZÉS Júliustól megkez­dődik a parlagfüves területek ellenőrzése, a jogsértés ese­tén kiszabható növényvédelmi bírság a fertőzött terület nagy­ságától függően 15 ezer fo­rinttól 5 millió forintig terjed - hívta fel a figyelmet a Nemze­ti Élelmiszerlánc-biztonsági Hi­vatal. A tájékoztatás szerint azokkal szemben, akik június 30-áig nem gondoskodtak a használatukban lévő ingatlan parlagfű-mentesítéséről, ható­sági eljárás indítható. MW Negyvenmilliárdos program indul FELÚJÍTÁS Már ebben az évben 40 milliárd forintot fordítanak a Közép-magyarország régió egészségügyi hálózatának re­konstrukciójára, ami a követ­kező években a kormány to­vábbi döntései nyomán 700 milliárdra is bővülhet - mond­ta Cserháti Péter, az Egészsé­ges Budapest Program minisz­teri biztosa az MTI-nek pénte­ken. MW Budapest, Győr és Székesfehérvár környéké a legvonzóbb Északnyugat felé irányul a munkaerő-vandorlas A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének adatai szerint jelentős a belső migráció az országban, és az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége, jobban le­het keresni. A jövedelem­­többlet pedig kimagasló Bu­dapest, Győr, Kecskemét és Székesfehérvár környékén, tehát pontosan ott, ahová a vándorlás irányult az elmúlt években. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MOBILITÁS A GKI felmérése szerint a lakosság számának változását a természetes sza­porodás és fogyás, a belföldi oda- és elvándorlás, valamint a ki- és bevándorlás alakítja. Ezen belül az oda- és elván­dorlás súlya meghatározó. A teljes keleti és déli or­szágrész településeit (leszá­mítva Szegedet, Debrecent és agglomerációikat) az elván­dorlás, míg Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket az odaván­­dorlás jellemzi. Tehát a lakos­ság jellemzően északnyugat felé mozog, aminek fő magya­rázó tényezői a munkalehető­ségek és a bérek közötti kü­lönbségek. A kutatásban csak az 500- nál több lakosú településeket A nyugat-magyarországi autógyárakban egyáltalán nem csak nyugat-magyarországiak dolgoznak vizsgálták. A 2007 és 2015 közötti belföldi elvándorlást vizsgálva kimutatták: a tele­pülések 2015-ös lakosságszá­mához viszonyítva 318 tele­pülésen 10 százaléknál na­gyobb volt az elvándorlás (71 ezer ember költözött el). 3-10 százalék közötti volt a csök­kenés 846 településen (ez 145 ezer embert jelent). Eköz­ben 3-10 százalék közötti bel-Egymillió nyugdíjas szeretne szövetkezetben dolgozni A hét elején jelent meg a Ma­gyar Közlönyben az a törvény, amelynek alapján a diákszövet­kezetek mintájára jöhetnek lét­re az idősek rugalmas foglal­koztatását lehetővé tevő köz­érdekű nyugdíjas-szövetkeze­tek. A KSH adatai szerint csak­nem 2,7 millióan részesülnek jelenleg nyugdíjban. Kosa La­jos, a törvényjavaslat egyik be­nyújtója szerint 1 millió nyugdí­jas - azaz a nyugdíjasok csak­nem fele - szeretne szövetke­zeti keretek között dolgozni. Fotó: MW ső vándorlási többlet volt 225 településen (plusz 147 ezer ember) és 10 százalék feletti többlet 134 településen (plusz 96 ezer lakos). A gazdaságkutatók felhív­ták rá a figyelmet: mindez an­nak ellenére történik, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezermilliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes terüle­ti eloszlásban. HÍREK Kitől követelhető az elmaradt költségfizetés? Nullás igazoláshoz kötnék a bejegyzést Ezermilliárdos kétes vagyon lapul külföldön Fotó: Shutterstock Tegnap véget ért az adóamnesztia 300 milliós áfacsalás műtrágyával CSALÁS Csaknem háromszáz­­millió forintos költségvetési csalással gyanúsít a NAV hat embert, akik az áfa megfize­tése nélkül importáltak nagy mennyiségű műtrágyát - tá­jékoztatta a NAV Nyugat-Du­nántúli Bűnügyi Igazgatósá­gának sajtóreferense pénte­ken az MTI-t. Haszon Dávid elmondta, hogy a főként főváros kör­nyéki és Nógrád megyei cé­gek vezetői Lengyelország­ból és Szlovákiából importál­ták a műtrágyát, amelyet fik­tív számlák felhasználásá­val belföldön értékesítettek. A szállítmányokhoz szüksé­ges azonosítókat az elektro­nikus közúti áruforgalom-el­lenőrző rendszerben egy sal­gótarjáni kocsmából intézték. Az átszámlázásokhoz stró­manok nevén lévő, valós te­vékenységet nem végző cége­ket használtak fel. A bűnszö­vetség tagjainak elfogásában és a bizonyítékok lefoglalásá­ban 35 helyszínen mintegy 80 pénzügyi nyomozó vett részt, ők a könyvelési iratok mellett nagy összegű kész­pénzt foglaltak le. Á gyanúsí­tottak ellen bűnszövetségben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költ­ségvetési csalás miatt indult nyomozás. MW INGATLAN A közösköltség-hát­­ralék nullás igazolásához köt­né a Kúria a társasházi ingat­lanok adásvételének földhiva­tali bejegyzését, mivel a bí­rói joggyakorlatban sincs egy­ség az emiatt tömegesen indu­ló perekben. Abban azonban még a Kúria munkacsoport­ja sem jutott egységes állás­pontra, hogy a társasházak az adásvételi szerződés létrejötte után kitől - az eladótól vagy a vevőtől - követelhetik a kö­­zösköltség-elmaradás megfi­zetését. Pedig a szándék éppen az, hogy az ítélkezési gyakorla­tot elemezve megpróbálja­nak javaslatokat összeállíta­ni az adott területet jellemző kérdésekben a bírók számára. Az évek során az eddigi legna­gyobb érdeklődés a társasházi perek témáját kísérte. Sok per indul a közösköltség-hátralék miatt, de Harter Mária, a Kú­ria tanácselnöke nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi és hogy milyen össze­gekről van szó, mert a három­millió forint alatti értékű va­gyonjogi perekben nem lehet felülvizsgálati kérelemmel él­ni, vagyis azok nem jutnak el a Kúriáig. MW FEHÉRÍTÉS Tegnap még hét ha­zai banknál lehetett kifehérí­teni azt a jövedelmet, amely után korábban nem adóztak. Egyes becslések szerint tíz­­milliárdok jöhettek így haza az év elején Indult, tegnap zá­ródott adóamnesztia kereté­ben. A Nemzeti Adó- és Vám­hivatal (NAV) honlapja sze­rint hét pénzügyi intézmény­nél - OTP, MKB, Erste, Raiffei­sen, UniCredit, FHB és Gránit Bank - lehetett az ilyen ügye­ket elintézni, mindegyik ki­emelt diszkrécióval bánik a hozzájuk fordulókkal. Az érin­tett bankok tapasztalatából ítélve nem tolongtak az ügy­felek, hogy hazahozzák a pén­züket. Lényegesen kisebb volt az érdeklődés, mint a 2014 és 2017 eleje között élő stabilitás­megtakarítási számla (smsz) esetében, amellyel 2141 fő 155,6 milliárd forintját sike­rült legalizálni. Pedig a szak­értők becslése szerint külföl­dön 1000-2000 milliárd forint közötti kétes eredetű megtaka­rítás parkolhat, míg Magyar­­országon belül a szürkegazda­ság méretét 6,5-7 ezermilliárd forintosra teszik. Az adóam­nesztia pedig nemcsak a kül­földi pénzekre vonatkozik: az is kifehéríthette a vagyonát, aki idehaza szerezte az adókö­teles jövedelmet, de eddig nem adózott utána. MW A Kúria terve szerint azok, akik nem fizetnek közös költséget, nem adhatnák el a lakásukat Fotó: MW

Next

/
Thumbnails
Contents