Tolnai Népújság, 2017. június (28. évfolyam, 126-150. szám)

2017-06-19 / 140. szám

2017. JÚNIUS 19., HÉTFŐ KITEKINTŐ g Ulbert Ferenc: a minőségi munka az elsődleges cél A kultúra oázisa bontakozik Gyapán Ulbert Ferenc gitározik. A kultúra oázisát szeretné megvalósítani zenésztársaival Gyapán A szerző felvétele A minőségi munka az elsődleges cél Újra kiadták Sólyom Károly néhai lelkész kötetét PAKS Újra kiadta Sólyom Ká­roly, a gyülekezet egykori lel­készének „Egy evangélikus gyülekezet a Duna partján” cí­mű könyvét a Paksi Evangéli­kus Egyházközség. A könyv­­bemutatót nemrégiben tartot­ták. Nepp Éva lelkész elmond­ta, a reformáció 500 éves évfor­dulója kapcsán Kernné Magda Irén múzeumpedagógus java­solta, hogy jó lenne ismét kiad­ni az 1991-ben megjelent köny­vet. Az egyházközség a néhai lelkész családjához fordult, akik örömmel fogadták a kez­deményezést. Csupán annyi kikötésük volt, hogy az erede­ti művet változtatás nélkül kö­zöljék. Ennek természetesen eleget tettek, viszont bővült a kötet. Sólyom Károly 1989- ig, nyugdíjazása évéig dolgoz­ta fel a paksi evangélikus gyü­­leket történetét, az azt követő A kötet város- és kultúrtörténeti jelen­tőséggel is bír időszakról pedig Szabó Vilmos Béla, a gyülekezet korábbi lel­késze írt. Ő 2015 októberéig, vagyis Nepp Éva beiktatásáig foglalta össze az eseményeket. Emellett újabb képekkel bővült a kiadvány. Nepp Éva kiemelte, a kötet nemcsak egyháztörténeti, ha­nem város- és kultúrtörténe­ti jelentőséggel is bír. A paksi gyülekezet 1783-ban lett anya­gyülekezet, Sólyom Károly azonban ennél régebbi idők vallási vonatkozásait is felku­tatta, és egészen a római korig nyűit vissza. írt arról is, hogy Pakson a reformáció 1517 után hamar megjelent, ám a török hódoltság miatt megszakadt a folyamat, majd a német nemze­tiségű családok betelepítésével jelent meg ismét. A könyvbemutatón Kernné Magda Irén beszélt a könyvről, Nepp Éva ismeretté a kiadás hátterét, illetve Szabó Péter al­polgármester mondott köszön­tőt. Az eseményen jelen volt Sólyom Károly négy gyerme­ke, akik köszönetét mondtak a gyülekezetnek és a munká­ban segédkezüknek a kötet új­ra kiadásáért. A könyv megvá­sárolható a paksi lelkészi hiva­talban. H. E. Éppen egy év telt el azóta, hogy hírét vittük: Hollywoo­di zeneszerzőversenyen nyert első díjat zenésztársa­ival Ulbert Ferenc. Azóta új projekten dolgozik, ami ter­mészetesen ráépül az eddi­giekre: az Art Major Session - ahogy megfogalmazta - a kultúra oázisa. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS Három amerikai zenei dí­jat nyert mostanáig zenésztár­saival Ulbert Ferenc. Ezt csak azért bocsátjuk előre, mert a tapasztalatok szerint segíti a tájékozódást, a megítélést. Ne­ki - mint mondja - nem ez a mérce és nem ez a cél, de tisz­tában van azzal, hogy tárgya­lási alapként, reklámként jól jön, mert akinek nincs díja, nem igazán veszik komolyan. Ezt ugyanolyan derűsen jegy­zi meg, mint azt, hogy leg­utóbb, amikor Pakson, a Csen­­geyben koncerteztek, csupán néhány tucatnyian ültek a né­zőtéren.- Aki eljön, kap egy kis ér­téket, aki nem, az nem. Nem baj, mi csináljuk tovább - fo­galmaz. Nem tiltakozik holmi álszerénységgel, hogy zeneér­tők szerint világszínvonalú, amit a Gébert-Ulbert Project­­tel letesz az asztalra. Úgy tű­nik, számára ez a természetes. Imádja, amit csinál, és nem al­kuszik. Lemezt például már nem akar hangmérnöki bra­vúrok bevetésével készíteni. Az a célja, hogy aki a lemez­­felvételt hallja, ugyanazt az él­ményt, minőséget kapja, mint a koncerten. Éppen ezért egye­lőre nem is tett még eleget an­nak az Egyesült Államokból érkezett kérésnek, hogy ké­szítsenek el egy újabb lemezt. Erre csak akkor kerülhet sor, ha már úgy érzi, összeérett a muzsika. A Gébert-Ulbert Project, amelyet Gébért Attilával alkot, instrumentális zenét játszik és több énekessel dolgozik. Nem tehetség kell elsősorban ahhoz, hogy valaki kiváló ze­nész legyen - vallja a Gyapán élő zenész, producer Ulbert Fe­renc. Szerinte - mint az élet sok más területén - kitartás, hovatovább megszállottság eredménye a minőségi produk­tum. Ő maga így van a gitáro­zással. Képes tíz, tizenkét órát játszani. - Nem gyakorolok, én mindig játszom - mutat rá a különbségre. Amikor gyerek volt, őt nem arra kellett ösztö­nözni, hogy vegye kézbe a gitárt, hanem arra, hogy tegye le. A zenélésben elsősorban azt szereti, ha valakivel együtt játszik, s az improvizáció során kitalálva a másik gondolatát, „alájátszik”. Pakson meghonosította a Blueskarácsonyt és a klubkon­certeket, legújabb projektje az Art Major Session, ahol műfa­ji határok nélkül, igényes ze­nei produkciókat készítenek és tesznek közzé. Eközben nem a profit, hanem a minőségi mun­ka az elsődleges cél. Hesz Ádám, Szász Ági, Feren­­czi Andris, Fekete lenő - so­rolja. Apropó: Fekete Jenő. Ő a gyermekkori példakép. Tíz­éves volt, amikor vagy száz otthon sorakozó lemezből ki­választott kettőt, s hallgatta azt évekig. Azt sem tudta va­lójában, ki az, mi az. Ma már igen: az a Fekete Jenő és tár­sai, akit ma már zenésztársá­nak mondhat. Szerencsés volt a találkozás, a bálvány a való életben sem okozott csalódást. Nem cso­da hát, ha Ulbert Ferenc leg­újabb projektjében is felbuk­kan a neve. És például Pákái Petráé is, akivel több sikert ab­szolváltak már. Feri azt mond­ja, műfaji behatárolás nincs, egy mérce van, ez pedig a mi­nőség. Amiről szó van, az pe­dig az Art Major Session, az­az, ahogy megfogalmazta: a kultúra oázisa. Ez egy feszti­vál és egy kulturális komple­xum lesz majd valószínűleg évek múlva. Producere viszont tudja, hogy nem lehet ezt a semmi­ből előhúzni, ezért már most elkezdte a brandépítést. Be­rendezett egy budapesti stúdi­ót, ahol hang- és képfelvétele­két készítenek mások mellett Schmidt Attilával, Hesz Ádám­­mal, Seres Gáborral, s ezeket a saját dizájn alatt publikálják. Eddig közel tucatnyi anyagot készítettek kivétel nélkül ki­váló magyar és külföldi ze­nészekkel, akik örömmel fo­gadták a lehetőséget. A német énekesnő, Susana Sawoff pél­dául úgy, hogy nem is ismer­ték egymást korábban. Meges­het, hogy néhány év múlva ő lesz majd az egyik fellépője a gyapai Art Majornak, mert Fe­ri ott él, ott dolgozik és azt ter­vezi, hogy a kulturális komple­xum is itt lesz. Az épület már megvan, „csak” fel kell újítani és még egy sor más dolgot tető alá hozni. Egyebek között pél­dául megoldást kellene találni, hogy az új projekt, a munka és a zenélés mellett valahogy a magánéletre is maradjon idő. PROGRAMOK HÉTFŐ MOZI Szekszárd: Jupiter holdja (magyar dráma), 16.30. A múmia 3D (ame­rikai akció-kalandfilm), 19 óra. KIÁLLÍTÁS Paks Csengey Dénes Kulturális Központ: Csókoly Dávid tetováló Rajzok és az élő vászon találko­zása című kiállításának megnyitó­ja, 17 óra. A tárlat július 31-ig lá­togatható. KEDD MOZI Szekszárd: Jupiter holdja (magyar dráma), 16.30. A múmia 3D (ame­rikai akció-kalandfilm), 19 óra. TRAFFIPAX 04:00-06:00 6i-esfőút60.km 05:00-0700 6-os főút 113. km 0500-07:00 f | IS SS-ia főút 120. len 0800-1100 Nagykónyi. Nagy utca 4. 09.00-1030 Szekszárd. Alisca u. 1 09:00-11:30 M6 bal 91. km 0900-1200 ÉfliüMN 6-os főút 93. km 09:15-11:15 M6 jobb 164. km 10:00-1300 6-os tout 145. km 1100-12.30 Szekszárd, Béri B. Á. u. 106 1300-15 >: M6 bal 119. km 13:00-15:30 6-os főút 100. km 13.30-15.30 56-os főút 5. km 13:30-15:30 M6 bal 153. km 14:00-16:00 _____________65-ősföútS9. km 14:00-1700 Szekszárd. Rákóczi u. 126. 1600-1730 ... Szekszárd, Kesetyúsi út 20. 1630-18:30 55-ös főút 120. km 16:30-1930 s; 6-os főút 113. tan 17:00-18:00 61-es főút 46. km 1S.00-19.00 Szekszárd, Rákóczi u. 49. 2100-23:00 Szekszárd, Tartsay u. 2. 21:00-0000 M6 jobb 108. km 2130-24:00 6-os főút 100. km VÉRADÁS HÉTFŐ Szekszárd Véradó Állomás 8.00- 17.00 KEDD Dombóvár Kórházi véradó 8.00- 14.00 Decs Faluház 11.00-13.30 Őcsény IKSZT 14.30-16.30 SZERDA Tamási Magyar Vöröskereszt 9.00- 14.00 CSÜTÖRTÖK Dombóvár Kórházi véradó 8.00- 14.00 Tamási Magyar Vöröskereszt 13.00-18.00 PÉNTEK Szekszárd Véradó Állomás 8.00- 13.00 VÍZÁLLÁS I A Dunán tegnap reggel 7 órakor: 1 Dunaföldvár-52 cm, Paks 92 cm, Dombori 127 cm, Árvízkapu 493 cm, Baja 212 cm. A Sió Palánknál 173 cm. HAJDAN 60 ÉVE Szekszárdon is indult vol­na a strandszezon, ha lett vol­na hol fürdeni helyben. „Egyet­len vigasz van, hogy a múze­um melletti fürdő a kád és zu­hanyozó részlegét (...) megnyit­ja. A Strandfürdőről mindösz­­sze annyit tudunk, hogy vasár­nap kellene megnyitni. Érdek­lődtünk az Építőipari Szövet­kezetnél, amely ott a különbö­ző javítási munkálatokat vég­zi, de időpontot ők sem tudtak mondani.” 60 ÉVE a hosszú időn át tartó rossz viszony után különleges hírnek számított, hogy „Jugo­szláv táncegyüttes vendégsze­repei (...) Dombóvárott, a sza­badtéri színpadon. Az együt­tes dombóvári fellépése ma­gyarországi vendégszereplése egyike lesz.” 60 ÉVE „Husek Rezső, a szek­szárdi Zeneiskola művész-igaz­gatója zongorakoncertet adott az intézmény nagytermében. A hangverseny összekötő szö­vegét Létay Menyhért gimnázi­umi tanár írta és mondotta el.” 50 ÉVE „80 kereskedelmi tanu­ló érkezett Faddra a megye kü­lönböző földművesszövetkeze­téből. Valamennyien másod­évesek, és most nagyszabású kereskedelmi kiállítás és ver­seny megrendezésével adnak számot szakmai felkészültsé­gükről. (...) Erre a napra ké­szült el a faddi földművesszö­vetkezet bisztrója a dombori ví­­kendtelepen.” 50 ÉVE „nyílt meg a Béri Balogh Ádám Múzeumban a mözsi szü­letésű Szabó István festőművész tárlata. A közel ötven olajfest­ményből, linó- és fametszetből, rézkarcból álló tárlatot dr. And­­rásfalvy Bertalan muzeológus, a Dunántúli Tudományos Inté­zet munkatársa nyitotta meg.” 50 ÉVE „lehetővé vált, hogy ma­gyar fiatalok három évig az NDK-ban dolgozzanak, és sze­rezzenek nagyobb szakmai gyakorlatot. A közeljövőben az országból 1370 fiatal indul út­nak, hogy három esztendőt az NDK valamelyik gyárában, üzemében dolgozzon. Tolna megyéből 45 fiatal kiutazására nyílt lehetőség.” 35 ÉVE „A népszerű S-modell hálózat következő üzleteként (...) nyüt meg az igényeseb­ben öltöző nagyközönségnek a Szekszárd-Sárköz és Vidéke ÁFÉSZ S-modell üzlete Szek­szárdon, szerény, 25 négyzet­­méternyi üzlet- és 27 négyzet­­méter raktárterülettel.” 25 ÉVE „ünnepélyes megnyi­tóval kezdődött a Tolna-Mözsi Szép Napok rendezvénysoroza­ta a Mözsi Székelyek Baráti Kö­rének, az Erdélyi Magyarok Tol­na Megyei Egyesületének és Tolna város önkormányzatának szervezésében. A háromnapos fesztivál, mely a művészetek­nek ad otthont, Tamási Áron­nak, az erdélyi magyar iroda­lom kiemelkedő képviselőjének személyéhez kapcsolódik. (...) A Szép Napok díszvendége az író özvegye, Ágota asszony.” 25 ÉVE is szerepelt az éppen időszerűnek tartott tennivalók között a szekszárdi Kilátó tér­plasztika eltávolítása. Az ak­kor még élő alkotó, Kiss István szobrászművész meg is szólalt ebben a kérdésben. „Nyolc mil­liméter falvastagságú acélcsö­vek vannak a krómcsövekben! A szerkezet olyan, mint egy gó­tikus ívrendszer. Aki ért hoz­zá, az tudja, hogy ez mit jelent stabilitás szempontjából. Ha a gótikus boltív ezer évet kibír, akkor ez a krómacél burkolatú cső is képes erre.” Szeri Á. Kiss István (a kép bal oldalán) a plasztika építésekor

Next

/
Thumbnails
Contents