Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-06 / 104. szám
2 NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 ■ KÖNNYEBB FIZETNI A SZÁMLÁKAT A REZSICSÖKKENTÉSNEK KÖSZÖNHETŐEN Európában szinte nálunk a legolcsóbb az energia Látványosan javult a magyarországi háztartások rezsifizetési képessége azután, hogy a kormány befagyasztotta az árakat, majd végrehajtotta a háromlépéses rezsicsökkentési programot. A földgáz- és az áramszolgáltatást is jóval kevesebb fogyasztónál kapcsolták ki az utóbbi években, mint a 2010- et megelőző időszakban. A program kezdete óta összesen 821 milliárd forint maradt a lakosságnál. Ez a jelentős összeg még mindig nem érte el azt az ezermilliárd forintot, amennyit becslések szerint a 2010 előtti időszakban extraprofitként vittek ki a külföldi kézben lévő szolgáltatók az országból. Nem csoda az sem, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően a magyarországi energiaárak régóta a legalacsonyabbak között vannak az európai összehasonlításban. Jó ideje a rangsor elején helyezkedik el Budapest azon a listán, amelyet az európai fővárosok lakossági energiaárai alapján készít el minden hónapban a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal • (MEKH). Míg az állami rezsicsökkentési program kezdete előtt a magyarországi lakosság pénztárcájához mérten a legdrágábbak között volt mind a földgáz, mind a villamos energia fogyasztói ára, addig a kormányzati lépéseknek köszönhetően jelentős eredményeket sikerült elérni ezen a téren. Évek óta az élmezőnyben Az energiahivatal nemzetközi standardok alapján kidolgozott ár-összehasonlítása a 28 európai uniós tagállam fővárosai és Szerbia villamosenergia- és földgázárait mutatja be, az összevethetőség érdekében eurócentben. A legutóbbi, márciusi vizsgálat szerint Budapesten a villamos energia lakossági átlagára 12,1 eurócent volt kilowattóránként (kWh), nagyjából három eurócenttel kevesebb, mint az év első hónapjában. Ezzel az eredménnyel az Európai Unióban Budapest jelenleg az ötödik legolcsóbb főváros. Itt érdemes megjegyezni, hogy a havonta ismertetett végeredményekben tapasztalható kisebb változások a forint és az euró árfolyamának egymáshoz viszonyított változásának tudhatok be, hiszen Magyarországon a lakossági árakat az energiahivatal szabályozza, a szolgáltatók azokat nem srófolhatják fel önhatalmúlag. Figyelembe kell venni azt is, hogy egy-egy helyezés gyakran pár tized eurócenten, vagyis filléreken múlik. A keresetekhez viszonyított árrangsorban hosszú ideje változatlan a magyar főváros középmezőnyben felvett pozíciója. A villamos energia díjelemeit - így a számlákon is szereplő rendszerhasználati díjat, az energiaadót és az áfát - vizsgáló összesítésben Budapest szintén az ötödik legkedvezőbb helyet foglalja el az uniós fővárosok között. A földgáz lakossági átlagára is hoszszú ideje változatlan, márciusban ugyanúgy 3,35 eurócentnyi forintot kellett adni a fővárosban egy kWh-nyi energiát tartalmazó fűtőanyagért, mint a korábbi hónapokban. Ennél olcsóbb csak Belgrádban és Bukarestben volt a földgáz az év harmadik hónapjában. Határozott lépések A fent részletezett eredmények nem véletlenül alakultak ilyen módon. Ismert, a kormány a lakossági rezsiköltségek mérséklését célzó programját 2013-ban indította el, miután 2010-ben már befagyasztotta az árakat. A rezsicsökkentési programot megelőzően Európában a magyarországi energiaárak a legmagasabbak voltak a fizetőképességhez ménfc". A lakossági fogyasztók költségeinek hatóságilag szabályozott csökkentése három lépésben valósult meg. Az eredmény látványos: átlagosan 25 százalékkal lett alacsonyabb a földgáz, a távhő és az áram fogyasztói ára is. Az első lépés hatását a 2013. januári számlákon lehetett először tapasztalni, ugyanis az év első napjától tíz-tíz százalékkal mérséklődött a villamos energia, a távhő és a földgáz fogyasztói ára. Ugyanezen év második felétől, július 1-jétől ugyanilyen mértékben csökkent a víz- és csatornadíj, valamint a szemétszállításért, a PB-gázért, a kéményseprésért és a szennyvízszippantásért fizetendő összeg. Szintén 2013-ban jött el a rezsicsökkentés második köre: november 1-jétől újabb 11,1 százalékkal vitték le az áram-, a távhő- és a földgázdíjakat. E három tétel díjai a harmadik körben tovább csökkentek. Először 2014. április 1-jén mérséklődött a földgáz ára még 6,5 százalékkal, majd szeptemberben a villamos energiáé 5,7 százalékkal, végül a távhő árának csökkentésével zárult a program 2014 októberében, 3,3 százalékkal. A rezsicsökkentés lépéseinek eredményeképpen minden évben 170 ezer forint marad a családi házban élő négytagú családoknak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számításai szerint. A program kezdete óta összesen 821 milliárd forint maradt a lakosságnál. Ez a jelentős összeg még mindig nem érte el azt az ezermilliárd forintot, amennyit becslések szerint a 2010 előtti időszakban extra profitként vittek ki a külföldi kézben lévő szolgáltatók az országból. Savuló mutatók Magyarországon összesen 9,5 millió áram-, gáz- és távhőfogyasztó van, csaknem 95 százalékuk a lakosság köréből kerül ki, amely energiafelhasználásának nagyjából felét fordítja fűtésre. Földgázt a magyarok 60 százaléka, 3,8 millió lakos használ. Tűzifával, brikettel és hasonló tüzelőkkel a lakosság egyötöde fűt. Nagyjából ugyanennyien, vagyis mintegy 650 ezren veszik igénybe a távhőszolgáltatást. Emellett ötmillió áramfogyasztó van, de ezt az energiát jellemzően nem használják fűtésre. Jól látható tehát, hogy a rezsiköltségek mérséklése minden egyes polgárt érintett. Ugyanígy a korábban felhalmozott díjhátralékok alakulására is kedvező hatással volt a háromlépéses program: 2012-től máig 52 százalékkal esett vissza a földgáz-, a villany- és a távhőszámla-tartozások összege. Ugyanebben az időszakban jelentősen, 45 százalékkal csökkent a késedelembe esett háztartások és 31 százalékkal mérséklődött a kikapcsolt felhasználók száma. Kontót számokban kifejezve: a rezsicsökkentést megelőző nyáron még mintegy hárommillió kifizetetlen energiaszámlát tartottak számon az országban. Már 2015 első fél évének végére 1,8 millióra apadt a tartozások száma, majd 2016-ot 979 ezer kiegyenlítetlen számlával zárta a lakosság. A számlák összértéke még 2013-ben is meghaladta a 140 milliárd forintot, ami két év alatt megfeleződött, 2016 végén pedig 25,3 milliárd forinton állt a mutató. A fejlesztési tárca korábbi közlése szerint a közműveket is jóval kevesebb fogyasztónál kapcsolták ki, mint a korábbi időszakban. A földgázszolgáltatás a 2016. végi adatok szerint 77 800 lakossági fogyasztási helyen, a villamos energia 21 700 helyen volt kikapcsolva, míg a távhőszolgáltatásban érintettek közül 6400 fogyasztási ponton. Ez utóbbi csoport a fűtésszolgáltatástól nem esett el, mert a szám jelentős része alatt a használati melegvíz-szolgáltatásból kikapcsolt fogyasztókat kell érteni. A kikapcsolt fogyasztási helyeket mutató adatok azokat az eseteket is tartalmazzák, amelyeket maguk a fogyasztók kezdeményeztek, például nem lakott ingatlanok esetében. A díjhátralékokat mutató adatok értelmezésekor érdemes figyelembe venni, hogy a be nem fizetett számláknak nagyon nagy hányada - mintegy ötödé - nem érte el a harminc- vagy hatvannapos lejáratot. Viszonylag sok idejük van a fogyasztóknak a tartozás kiegyenlítésére. A hatályos szabályozás úgy rendelkezik, hogy a kereskedők a lakossági fogyasztóknál csak a hatvan napot meghaladó tartozásnál kezdeményezhetik a kikapcsolást. Ugyanakkor a szolgáltatók rendszeresen kikapcsolási moratóriumot hirdetnek a télii ünnepi időszakra. Sok fogyasztónál jellemző az is, hogy rendszeresen kicsúszik az általánosan alkalmazott nyolcnapos fizetési határidőből, de a hátralékot a következő havi fizetés megérkezésekor rendezik. Megint mások pusztán figyelmetlenségből kerülnek a hátralékos nyilvántartásba. Az állami rezsicsökkentési program eredményei tagadhatatlanok, ezt a fenti számok is alátámasztják. A magyar kormány továbbra is kiemelten fontos feladatának tartja az eredmények megvédését, és vizsgálja az esetleges újabb lépések lehetőségét is. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások kimenetele kiemelten fontos, hiszen minden egyes fogyasztót érint, minden magyar család energiaszámlájára hatással van.
