Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-06 / 104. szám
NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 3 ■ OLCSÓBB LETT AZ ENERGIA A KÖZPONTI ÁRSZABÁST ALKALMAZÓ ORSZÁGOKBAN Brüsszel szabályozási kérdésekre hivatkozva támad Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár szerint az Európai Bizottság nagy taktikus fotó mti Tagadhatatlan eredményei vannak a kormány által 2013. január elsején elindított rezsicsökkentésnek, a negyedével mérséklődő energiaáraknak köszönhetően egy-egy család évi 170 ezer forintot takaríthatott meg. Az energiaszegénység látható csökkenése ellenére az Európai Bizottság szemét csípi a magyar intézkedés. Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára szerint Brüsszel megpróbál mindent megtenni annak érdekében, hogy a közösség a busás haszontól elesett multinacionális szolgáltatók javát szolgáló szabályozást fogadjon el. Ezt azonban Magyarország mellett több más tagállam is ellenzi. Milyen előnyei származtak a lakosságnak a rezsicsökkentésböl az utóbbi években? ■ A Fidesz-KDNP-kormány 2010-es megalakulása után az első intézkedései közt elrendelte az elektromos áram és a gáz árának befagyasztását, így az energiahordozók legfeljebb az inflációnak megfelelő mértékben drágulhattak. Ezt követte a rezsicsökkentés: 2013 és 2014 között három lépcsőben 25 százalékkal lett alacsonyabb a lakossági gáz- és áramellátás, valamint a távhőszolgáltatás ára. Mindez azt jelentetfe, hogy míg 2010 előtt a családok ki voltak szolgáltaivá aTáfemeléseknek, addig a kormányzat hatékony intézkedéseinek következtében a szolgáltatók által korábban lenyelt haszon az állampolgároknál maradt. Mekkora extraprofit távozhatott az országból a közműszolgáltatók tevékenysége miatt a 2010 előtti időszakban? ■ A hazai szocialistákkal és az Európai Bizottsággal karöltve a külföldi közműszolgáltatók 2010 előtt mintegy ezermilliárd forintnyi profitot vittek ki az országból. Ezért a pénzért azonban nem dolgoztak meg, csupán egy sajátos árazási filozófia eredményeként tettek rá szert. A cél az volt, hogy a multinacionális cégek jól járjanak, miközben a magyar emberekkel egyre magasabb árat fizettetnek meg. Ezzel szemben 2013 után a 25 százalékos díjcsökkentés oda vezetett, hogy évente átlagosan mintegy 170 ezer forint maradt a családoknál, összesen 821 milliárd forintot takarítottak meg eddig. Milyen hatásai voltak az intézkedéseknek a magyar gazdaság egészére? ■ Bár a közvetlen lakossági megtakarítás is jelentős eredménynek tudható be, sokkal fontosabb, hogy a rezsicsökkentés a magyar gazdaság stabilizálásához is hozzájárult. Ehhez ugyanis három elengedhetetlen lépésre volt szükség: a három százalék alatti költségvetési hiány elérésére, a csökkenő államadósságra, illetve a kiszámítható és lefelé tartó inflációra. Ez utóbbi alakulásában nagy szerep jutott az energiaárak csökkenésének is. így a magyar gazdaság helyzete is stabilizálódott, érzékelhetően növekedési pályára állt. Miután a kormány döntött a rezsicsökkentés bevezetéséről, az intézkedés ellenzői azzal riogatták a közvéleményt, hogy egy ekkora díjcsökkentés visszafoghatja a fejlesztéseket, végső soron pedig az ellátásbiztonság is veszélybe kerülhet. Minek köszönhető, hogy a szolgáltatás minősége az elmúlt években sem romlott? ■ A kormány az állami eszközök szélesítésével előre felkészült a rezsicsökkentésre. A 2011 februárjában elfogadott energiastratégiával összhangban az állam fokozottabb szerepet vállalt az energiapiacon. A Mól Nyrt.-ben például 25 százalékos részesedést szereztünk, emellett az egyetemes szolgáltatás terén is nagyobb teret nyertünk, ahogyan az ellátásbiztonság szempontjából kiemelten fontos földgáztárolói kapacitások is állami kézbe kerültek. A fokozottabb állami szerepvállalásnak köszönhetően látni lehetett, hogy a rendszer bedőléséről szóló riogatások teljesen alaptalanok. Az ellátásbiztonság megtartása mellett sikerült végrehajtani a 25 százalékos díjcsökkentést, ráadásul a rendszerben megmaradt társaságoknak is megfelelő jövedelmük van. Az intézkedést számos támadás érte az Európai Bizottság oldaláról is. Miért ellenzi Brüsszel a lakosságnak kedvező lépést? ■ Brüsszel nagy taktikus. Soha nem nyíltan fordul szembe az emberek javát szolgáló intézkedésekkel, hanem lopakodó módon, szabályozási kérdések köntösébe öltöztetve támadja ezeket a döntéseket. Nem igazán tetszik nekik az, hogy a magyar emberek jobban járnak, miközben a multinacionális szolgáltatók busás haszontól esnek el. Az utóbbi időszakban bebizonyosodott, hogy az Európai Bizottság által támogatott piaci árazás mindig drágább, mint a szabályozott áron értékesített energia. 2010 és 2015 között azokban az országokban, ahol szabályozott ár helyett piaci áron értékesítették az említett energiaforrásokat, átlagosan 20 százalékkal drágult az energia. Ellenben ott, ahol szabályozott keretek között folyt a kereskedés, árcsökkenést lehetett tapasztalni - nemcsak Magyarországon, hanem Romániában és Bulgáriában is. Ez viszont ellentétben áll azokkal a gazdasági érdekekkel, amelyek a profitmaximalizálásra törekszenek. Az EB legutóbb 2016 novemberében kiadott nyilatkozatában állt ki a piaci árszabályozás mellett. Hazánk ugyanakkor épp ellenkezőleg, a hatósági árszabást tartja elfogadhatónak. Feloldhatók ezek az ellentétek? ■ Más országokkal együtt, szövetségeket építve igyekszünk megakadályozni, hogy ez a brüsszeli szándék érvényesüljön. Az említett dokumentum szerint azért kell a villamos energia területén kivezetni a szabályozott árat, mert az zavarja a piacot. Ám az egyetemes szolgáltatói szektorban ma sem lehet valós piacról beszélni, ezért a hatósági ár sem zavarhatja annak működését. Milyen eszközei vannak a magyar kormánynak arra, hogy megvédje a rezsicsökkentést Brüsszelben? ■ Folyamatosan tárgyalunk az Európai Bizottsággal. Számos olyan érvet tudunk felhozni, amelyek igazolják a döntésünk helyességét. Például azt, hogy hazánkban jelentősen visszaesett az energiaszegénység az elmúlt időszakban, amit az is bizonyít, hogy 52 százalékkal - kevesebb, mint a felére - esett vissza a földgáz-, a villany- és távhő-számlatartozások összege 2012-ről 2016-ra. A kintlevőségek száma és mértéke is apadt, a rezsicsökkentés óta jóval kevesebb embert fenyeget a veszély, hogy lekapcsolják nála az áramot vagy kikötik a gázt, mert nem tudja befizetni a számlákat. A szabályozott árral tehát megvalósul az energiaszegénység csökkentésére irányuló európai uniós törekvés. Ez a tény a legfőbb szövetségesünk az Európai Bizottsággal folytatott vitában. Hol tartanak a tárgyalások? ■ A bizottság mindenáron szeretné elérni, hogy 2019 elejére - az európai parlamenti választások előtt - elfogadott energiaszabályozása legyen a közösségnek. A tagállamok többsége azt az álláspontot képviseli, hogy a valóban kiemelkedő fontosságú területen precíz, minden szempontot figyelembe vevő szabályozás szülessen. Ezért a gyorsaság helyett inkább a tartalom minőségére helyezik a hangsúlyt. Bízom abban, hogy egy jó minőségű és a magyar érdekeket tükröző szabályozás léphet életbe. Van-e forgatókönyv arra az esetre, ha Brüsszel arra kötelezi Magyarországot, hogy kivezesse a hatósági árszabályozást az energiapiacról? ■ Ez nyilvánvalóan a legrosszabb forgatókönyv. Ám ebben az esetben is igaz a mondás, miszerint a hídon akkor kell átmenni, amikor odaérünk. A Brüsszellel való vitában fontos a magyar emberek véleménye is, ezért arra kérünk mindenkit, aki meg akarja védeni a rezsicsökkentés eddigi eredményeit, töltse ki a nemzeti konzultáció kérdőívét, ezzel is támogatva a kormányt abban, hogy hatékonyan képviselhessük ezt a nemzeti ügyet. Hatósági díjak szerte a kontinensen Az Európai Bizottság azt szeretné elérni, hogy idővel minden tagállam vállalja a kiskereskedelmi energiaárak központi szabályozásának fokozatos kivezetését. Már 2013-ban levélben kereste fel a szóban forgó 17 tagállamot Günther Oettinger energiaügyi biztos, hogy felhívja a figyelmet arra: Brüsszel szerint a hatóságilag megszabott ár nem megfelelő üzenetet hordoz a lehetséges energetikai beruházások finanszírozóinak. A bizottság a szabadpiaci ár érvényesítése mellett azzal érvel, hogy az energia árát valamely piaci szereplő kénytelen lesz megfizetni, és ha azok nem a fogyasztók, akkor a teher az adófizetőkre hárul. Habár az érvelés logikája helyénvaló, érdemes megvizsgálni azt is, hogy az egyes tagállamok milyen mértékben nyúltak hozzá az energiaárakhoz, és a lépések következtében valóban olyan sötét kor köszöntött-e be az adott ország energiapiacán, mint ahogy a bizottság lefestette. A vizsgálat meg is történt, az energiaügyi biztos az érintett országok helyzetének sajátosságairól kért tájékoztatást. Az adatok kiértékelése után kezdődtek meg a kétoldalú egyeztetések a szóban forgó tagállamokkal, így Magyarországgal is. A bizottság álláspontja szerint a szabályozott végfelhasználói ár összeegyeztethető az egységes európai energiapiaccal, amennyiben az intézkedés általános gazdasági érdeket szolgál, összhangban van az arányosság elvével, világosan meghatározott, nem diszkriminatív, átlátható, ellenőrizhető, és minden uniós energiaszolgáltatónak lehetővé teszi, hogy eljusson a fogyasztókhoz. Az Európai Unió 28 tagállamából tehát 17-ben Szabályozzák központilag a földgáz és/vagy a villamos energia fogyasztói árát. Mindkét szolgáltatásra vonatkozik az állami árszabás Dániában, Máltán, Cipruson, Horvátországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Franciaországban, Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában és Lettországban. Románia és Portugália vállalta, hogy kivezeti a hatósági árakat, emellett Észtország, Litvánia, Görögország és Dánia csak az áram árszabályozásának terén ígérte ezt meg. A földgáz áráról Görögország, Észtország, Litvánia és Írország dönt hatósági úton.
