Tolnai Népújság, 2017. május (28. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-19 / 115. szám
NEMZETI KONZULTÁCIÓ 2017 3 ■ A TŐZSDESPEKULÁNS SZERINT A GAZDASÁGI BEVÁNDORLÁS TÓ HATÁSÚ Soros „civiljei” tovább erőltetik a befogadást Soros György a migrációs válság kezdete óta milliárdokat fektetett be a baloldali sajtóba és olyan szervezetekbe, amelyek közvetve vagy közvetlenül támogatják a tömeges bevándorlást. A tőzsdespekulánshoz köthető „jogvédők” a strasbourgi Emberi jogok Európai Bíróságára is - amelynek magyarországi tagja egészen a közelmúltig a Soros-egyetem jogi karának alapítója, Sajó András volt - számíthatnak, miközben a migránsok integrációja továbbra is csak álom, a közbiztonság helyzete pedig egyre romlik. Soros György és a milliárdos támogatását élvező civil szervezetek továbbra sem tettek le arról, hogy az eddigi példák alapján integrálódásra képtelennek tűnő migránstömegeket telepítsenek be Európába. Az Amnesty International például jelenleg is folytatja I Welcome című globális kampányát, amelynek célja - egyebek között - a „menekülők számára biztosított biztonságos és legális migrációs csatornák számának növelése”. Erőforrás-kezelés Az idézetben szereplő menekülő új keletű kifejezésnek számít; nem ismeri sem a hazai, sem a nemzetközi jog. A bevezetését a liberális jogvédők szorgalmazzák egy ideje. Hazánkban a Magyar Helsinki Bizottság, a Menedék Egyesület és a Cordelia Alapítvány vetette fel elsőként még februárban, hogy tágítsák ki a befogadandók körét. Erre azért van szükségük, mert a migránsok zöme nem közvetlenül háborús zónából érkezett, nagyon sokan gazdasági megfontolásból keltek útra. A három szervezet egyébként azt is felvetette, hogy Magyarország nagyobb településein olyan befogadóközpontokat kellene kialakítani, amelyek például egész évben használható sportpályákkal és vezeték nélküli internettel tennék kellemesebbé az ott eltöltött időt. Az az elgondolás, amely szerint a nyugati világnak és benne az Európai Uniónak mindenki előtt ki kellene tárnia a kapuit, Soros György hírhedtté vált hét pontja között is szerepel. Mint ismeretes, a tőzsdespekuláns tavaly nyáron tette közzé „megoldási javaslatait” a népvándorlás okozta kihívásra. Az utolsó pontban azt fejtegette, hogy a gazdasági bevándorlás tulajdonképpen jó, hiszen pezsdítően hathat a demográfiai okokból kimerülő európai gazdaság-RHONE ■ ^CHARGING 1+W|F| gggi A Magyar Helsinki Bizottság nem csak a határon bizfö'Sítana wifit á migránsoknak ra. Soros optimizmusát azonban egyelőre semmi sem támasztja alá: Németországban, ahová Angela Merkel „meghívására” a legtöbb migráns érkezett, a hét pont megjelenésekor közülük mindössze ötvennégyen dolgoztak, majdnem mindegyikük a postánál. A többség tehát nem kapkodta el a munkavállalást, de legyen szó akár Németországról, akár más jómódú tagállamról, heves tiltakozással fogadták az állami támogatások összegének legszerényebb mértékű csökkentését is. Ráadásul - miként arra a Nézőpont Intézet egyik elemzője idén februárban rámutatott - ahol nagyobb számban megjelentek, ott nőtt a bűnözés. A saját magát világpolgárnak tartó milliárdos és a hozzá köthető szervezetek a fent felsoroltak dacára sem hajlandók revidiálni nézeteiket. Cirkusz a bíróságon A legharciasabban jelenleg talán a Helsinki Bizottság küzd a migránsok „jogaiért”. A szervezet honlapján büszkén hirdetik, hogy tavaly körülbelül 2800 „menekülőnek” nyújtottak ingyenes jogi segítséget menedékjogi eljárásban fogva tartásuk kapcsán, illetve annak érdekében, hogy családtagjaikat újra biztonságban tudhassák, azaz hogy a hátrahagyottakat Európába, Magyarországra hozhassák. Tavaly 29-en jutottak el így hazánkba. A Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által kistafírozott csoport büszkén hirdeti azt is, hogy számtalan esetben sikerült megtorpedózniuk a migránsok visszaküldését Szerbiába, Bulgáriába, illetve Görögországba. Legutóbb két bangladesi férfi ügyét vitték sikerre Strasbourgban. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) és a helsinkisek szerint a magyar állam bűne az volt, hogy 2015 szeptemberében több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották a párost úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába. Ezért fejenként 5,8 millió forintos kártérítést ítélt meg nekik a testület, a jogvédők költségeire pedig 2,7 milliót számolt fel. Érdemes megemliteni, hogy hazánk ellen szavazott a bírói tanácsban az onnan megbízatásának lejárta miatt nemrég távozó Sajó András is. Ő a Gyurcsány-kormány idején lett az EJEB bírája, és akkor is Magyarország ellen voksolt, amikor 2008-ban a vörös csillag viselhetőségének kérdése került az emberi jogi fórum napirendjére. Bár pontosan nem tisztázott, hogy milyen szálak fűzik Soros Györgyhöz, az mindenesetre bizonyos, hogy a tőzsdespekuláns által alapított Közép-európai Egyetem jogi karának dékánja, majd oktatója volt. A Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International az idén megerősített jogi határzár ellen is minden lehetséges fórumon felszólalt, illetve fellépett. Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke április elején az Indexen megjelent cikkében közölte a szervezetük - és tulajdonképpen a Soros-hálózat - ars poeticáját, miszerint „Ha nem megy szép szóval, periünk!” Az előbb idézettek alapján úgy tűnik, a magyar kormány aligha számíthat Strasbourgra. Ötödik hadoszlop Érdemes felidézni továbbá, hogy a milliárdos a 2015-ben tömeges méreteket öltő népvándorlásba számos jel szerint mélyen belenyúlt. Arról már esett szó, hogy politikai befolyását latba vetve ő maga, illetve az általa támogatott szervezetek is igyekeztek és igyekeznek ma is nyomást gyakorolni a politikai döntéshozókra. De híre ment annak is, hogy jelentős anyagi segítséget kapnak Sorostól az olyan „gerillaszervezetek”, mint a No Borders és a Welcome to Europe, amelyek közvetlenül segítenek a migránsoknak Európába jutni. A hálózat emberei a migrációs útvonalak mentén mindenütt jelen vannak, ám különösen a Balkánon, az unió határterületén aktívak. A figyelmet azzal sikerült magukra vonni, amikor tavaly a sajtóhoz is eljutottak azok a többnyelvű szórólapok, amelyek a bevándorlási szabályok kijátszásához nyújtottak útmutatást. A javaslatok között szerepelt például, hogy a „menekülő” váljon meg minden személyi okmányától, majd a hatósági eljárásban tagadja le valós életkorát és mondja azt, hogy kiskorú, mert akkor nem vehetik őrizetbe, nem toloncolhatják ki. Soros György - akit húszéves ismeretség köt Jean-Claude Junckerhez, az Európai Bizottság Magyarországot többek között a határvédelem miatt rendszeresen bíráló elnökéhez - elszántságát bizonyára fokozza, hogy számára a jelenkori népvándorlás egyszerre szociális és gazdasági ügy. A Nyílt Társadalom Alapítványoktól kiszivárgott dokumentum szerint 2015-ben és 2016-ban összesen mintegy nyolcmillió dollárt, azaz 2,2 milliárd forintot utalt azoknak a szervezeteknek, amelyek ötödik hadoszlopként aktívan részt vesznek a migráció sújtotta országok kormányainak és közvéleményének befolyásolásában, destabilizálásában. A feljegyzést külön érdekessé tette, hogy Soros magyarországi tevékenységével kapcsolatban kitért a Közép-európai Egyetem finanszírozására is, mint olyan szervezeti elemére, amely a migránsáradatot pozitív színben feltüntető politikai nézetek, vélemények megfogalmazásában és terjesztésében jelentős szerepet játszhat. A 888.hu pedig egy összeállításában felhívta a figyelmet arra, hogy a tőzsdespekuláns egyes médiumokra is hatással bírhat. Ilyen például a Magyar Narancs, amelyet egykor Soros befektetésével szerzett meg Bodoky Tamástól Bojtár B. Endre. De szintén a milliárdoshoz köthető a Mérték Médiaelemző Műhely, amelynek publikációit rendszerint a HVG közli, illetve a Tilos Rádió és a 444.hu. A Balkánon is nyomul a milliárdos Nem minden nem kormányzati szervezet (NGO) végzi munkáját filantróp céllal - mondta Carmelo Zuccaro, Catania ügyésze azokra a csoportokra utalva, amelyek a migránsválságot felhasználva pénzt szereznek, akár úgy, hogy együttműködnek a líbiai embercsempészekkel, magukat pedig emberbaráti szervezetként állítják be, hogy a sajtóban összemossák őket a nagy hírű és valóban segítő céllal működő közösségekkel. Az említett szervezetek esetenként nem is anyagi hasznot remélnek tevékenységükből, hanem jóval nagyobbra törnek, a jogi szabályozás kiskapuit kihasználva politikai tevékenységet folytatnak, magukra húzva a „civil gúnyát”. Ezen - főként Soros György amerikai befektetőhöz köthető - szervezetek leginkább a Balkán-félsziget nyugati felén fejtenek ki látványos tevékenységet, olyan szintre emelve befolyásukat, hogy az valóban megkérdőjelezi az egyébként is nagyon nehezen boldoguló országok működőképességét. Albánia állatorvosi lónak tekinthető, ahol nagyon hatékony amerikai lobbitevékenység eredményeképp mára szinte a teljes politikai elit kötődik Soros Nyílt Társadalom Alapítványához. A Wikileaks-iratok szerint Soros az akkori amerikai külügyminiszternek, Hillary Clintonnak írt levelében védelmébe vette Edi Rama jelenlegi albán miniszterelnököt, aki akkoriban ellenzékben politizált. Rámát ellenzéke Soros „legfontosabb balkáni befektetéseként” nevezi meg, aki többek között hallga-A beavatkozás következményei Macedóniában fotó,reuters tólagosan elfogadja a bűnözők és a csempészek tevékenységét Olaszország és Albánia között, de innen terjesztik Európában a marihuánát a legnagyobb mennyiségben, egyben hatással van a szomszédos, albán kisebbség által is lakott, nagyon törékeny Macedónia politikájára. Szkopje ugyancsak megszenvedi az amerikai befolyást, amelynek a hivatalos politikai kapcsolatok mellett a Soros-féle civil szervezetek kelleténél is súlyosabb hatása is nehezíti az ország talpra állását. Macedóniában a baloldali szociáldemokraták állnak nagyon közel a Nyílt Társadalom Alapítványhoz, közvetve az Egyesült Államokhoz, ezt jól jelzi, hogy a macedón - jobboldali - államfő nem volt hajlandó fogadni az országba látogató amerikai külügyi helyettes államtitkárt, aki közvetíteni akart a felek között. Nikola Gruevszki, az országot három ciklusban egymás után irányító VMRO-DPMNE jobbközép párt vezetője, korábbi miniszterelnök tavaly azt mondta, Macedóniában a Soros-féle szervezetek szinte teljesen rátelepedtek a civil szférára, s mozgalom is létrejött az országban Állítsuk meg a Soros-műveletet néven. Bulgáriában és Szerbiában is többször cikkeztek az újságok olyan civil szervezetekről, amelyek csak nevükben civilek, a valóságban meghatározott politikai céllal működnek tehetős támogatókkal a hátuk mögött. A Balkánon nagyon sok olyan politikus tevékenykedik, akik korábban valamely Soros Györgyhöz köthető egyetemen, elsősorban a Közép-európai Egyetemen (CEU) végeztek, ahol - az egyetem saját bemutatkozása szerint - a „nyílt társadalom alapjairól tanultak”.
