Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-24 / 47. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUÁR 24., PÉNTEK Városi farsang zenevonattal DOMBÓVÁR A Tinódi Ház, az önkormányzat és a könyv­tár szervezésében tartották hétvégén a városi farsangot. A rendezvény kézműves fog­lalkozással kezdődött, majd a gyerekek Balaskó János és zenekara kíséretében át­vonultak a „zenevonattal” a Tinódi Ház előterébe, ahol a Buborék együttes várta őket, illetve fánkkal, teával kínálták a résztvevőket. H. E. Ékszereket lopott Dombóváron DOMBÓVÁR Elfogták egy dom­bóvári ékszerlopás gyanúsí­tottját. Az ügyben egy helyi férfi tett feljelentést, misze­rint tavaly szeptember 23-a és 25-e között ismeretlen tet­tes befeszítette lakóházának ajtaját, az ingatlanban több nyílászárót megrongált, és a házból ékszereket lopott el. A rendőrök a nyomozás ered­ményeként a napokban azo­nosították a gyanúsítottat és indítottak eljárást a 27 éves kaposvári lakos ellen, közölte a rendőrség. 1.1. Centrifugát, bojlert, láncfűrészt vitt el KAJDACS Vádemeléssel zárta le egy lopási ügy nyomozását a Nagydorogi Rendőrőrs. Egy 23 éves férfi tavaly decem­berben bemászott egy kaj­­dacsi családi ház udvarára, és a házból centrifugát, vala­mint bojlert tulajdonított el. A férfi még ebben a hónap­ban egy másik házba is be­ment a településen, melynek konyhájából élelmiszereket, a melléképületből pedig mo­toros fűrészt lopott el. A gya­núsított beismerő vallomást tett. A rendőrök megtalálták a fűrészt és a bojlert, lefog­lalták, majd a sértetteknek visszaadták. A centrifugát a férfi időközben eladta. 1.1. Ha nincs utód, lemondhatnak a működtetési jogról Utánpótlásgondok a háziorvosoknál A bizonytalan jogi környezet és az alulfinanszírozás miatt kevesen választják az egye­temeken a háziorvosi terüle­tet, ahol a most regnáló or­vosok csaknem fele hatvan év feletti. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az országos sta­tisztikák szerint naponta két orvos és három ápolónő hagy­ja el a magyar egészségügyet. A mintegy 170 ezer munkavál­lalót tömörítő ágazat alappillé­re a háziorvosi rendszer, mely­nek egyik nagy problémája az orvosok magas átlagéletkora.- A rendszerben dolgozó doktorok átlag 56-57 évesek, így kijelenthető, hogy valóban az idősebb korosztály dolgozik - mondta dr. Schranz Róbert, a Tolna Megyei Orvosi Kamara titkára. - Sokan a ,70-es,,80-as éveikben is aktívak, a struktú­rában kevés a 30 év alatti kol­légák száma - ez okozza az aránytalanságot. A problémát csak tetézi az orvoselvándor­lás, ezért is sok az üres praxis.- A megyében nincs ellátat­lan körzet, mindenütt megol­dott a helyettesítés. Ez azt je­lenti, hogy a normál rendelé­si időhöz képest rövidebb idő­szakban végzik a betegek szű­rését, ellátását. Ez az időtar­tam minimum két óra - tette hozzá a szekszárdi háziorvos. Vannak arra utaló jelek, hogy elindult a fiatalodás, de akad még tennivaló ezen a téren.- A négy nagy campuson fo­lyó rezidensképzés és a nyug­díjba vonuló kollégák száma nincs arányban - jegyezte meg dr. Schranz Róbert. - Az egye­temek sajnos kevéssé motivál­ják a hallgatókat a háziorvosi terület irányába. Azok a dok­torok is bekerülhetnek a kép­zésbe, akik korábban már más szakterületen dolgoztak. A be­lépő kollégák oktatását a házi­orvosi intézetek végzik. Attól függően, hogy milyen szakké­pesítéssel rendelkeznek, kü-Dr. Horváth Gábor Szekszárdon praktizál. Az egészségügyi rendszer alappillére a háziorvos Fotó: Mártonfai Dénes Jelentősen változott a korösszetétel 1992-ben a 60 év feletti házi­orvosok aránya mindössze 10 százalék volt, a 35-60 közöt­­tieké 75, a 35 év alattiaké pe­dig 15 százalék. Ezzel szemben 2016-ban a 60 év felettiek ará­nya 38 százalék volt, a 35-60 közöttieké 60, a 35 év alattiaké pedig mindössze 2 százalék. A háziorvosok a kormánytól és az önkormányzatoktól is kap­hatnak támogatást. Az elmúlt 4-5 évben a központi finanszí­rozás csaknem 40 százalék­kal emelkedett. A helyhatósá­gok egyedi módon támogatják az orvosokat, van ahol műszere­ket vásárolnak, rendelőt bizto­sítanak. Ezen túlmenően a kor­mány pályázat kiírásával segít a tartósan betöltetlen praxisok esetén: kiemelt támogatást le­het elnyerni, ha legalább 12 hó­napja nincs állandó háziorvos, ebben az esetben hatmillió, ha több mint 60 hónapja betöltet­len, akkor tízmillió forintot kap­hat a pályázó, amennyiben mi­nimum 4 évre vállalja, hogy a körzetet ellátja. lönböző oktatásban, tovább­képzésben részesülnek, majd licencvizsgát kell tenniük. Ezt követően minimum két évet kell dolgozniuk háziorvosként, és csak ekkor tehetik le a szak­vizsgát. A belgyógyásznak így kevesebb továbbképzést kell teljesítenie, mint például egy fül-orr-gégésznek. Jelenleg presztízsét vesztet­te a szakma. Több tényező mel­lett elsősorban az alulfinanszí­rozás miatt egyre kevesebben választják az orvosegyetem el­végzése után ezt a területet.- Nem új keletű a probléma - húzta alá a háziorvos. - A jo­gi környezet nem biztonságos, hisz az önkormányzattal meg­kötött feladatellátási szerződés bármikor megszüntethető. A finanszírozás sem olyan, hogy hosszú távon vonzó lenne a fi­ataloknak. Az új alapellátási törvény lényeges változást még nem hozott, a végrehajtási ren­deletek eddig sajnos csak rész­ben jelentek meg. Várjuk őket. A 90-es évek elején ezen a területen is megindult a funk­cionális privatizáció, amikor a háziorvosok saját tulajdonuk­ba vehették a rendelőjüket, amely ma komoly értéket kép­visel. Egy-egy praxis ára a fi­nanszírozás éves összege, ez több mint tízmillió forint is le­het. A magas összeg miatt nem tudnak megválni az idősebbek a rendelőtől, mert kevés olyan fiatal orvos van, aki azt megvá­sárolná, így gyakorlatilag elad­hatatlanok.- Az idősebb kollégák nyug­díjba mennének, de nincs aki átvenné a praxisukat. Ha egészségügyi, vagy más okból nem tud dolgozni az orvos, és nincs utód, kénytelen lemon­dani a működtetési jogáról - mutatott rá dr. Schranz Ró­bert. - Szerencsésebb helyzet­ben azok vannak, akik nagy­városokban gyakorolják hiva­tásukat. Az apró falvas ország­részekben - ahol a foglalkozta­tási szerkezet és a gazdasági aktivitás csökken - sokkal ne­hezebb utánpótlást találni. Érzelmek kifejezésére, önismeretre is tanít a jegyesoktatás BÁTASZÉK Egyre többen kötnek egyházi esküvőt, melynek ré­sze a jegyesoktatás. Talán so­kan plusz teherként tekinte­nek erre, amit az esküvő ellőtt még gyorsan le kell tudni, pe­dig az itt eltöltött néhány óra ténylegesen a jegyespár hasz­nára válhat az évek során. Kür­tösi Krisztián fiatal plébános Bátaszéken, hozzá a jegyes­párok mindig szívesen jár­nak, mert felszabadultan tud­nak egymással beszélgetni ar­ról, hogy mire figyeljenek a kö­zös jövő megkezdése előtt. Na­gyon fontos tudatosítani egy­másban, hogy a két fiatal eset­leg egymástól eltérő szokáso­kat, problémamegoldási módo­kat hoz magával és a kettőből kell kialakítani egy közöset.- A jegyesoktatás önma­gad és a párod jobb megisme­résében segít. Itt nem arról van szó, hogy kinek mi a ked­venc színe, hanem adott prob­lémát hogyan lehet közös erő­vel megoldani - mondta Krisz­tián atya. - Bizonyos szituáci­ókon keresztül megpróbáljuk bemutatni, hogy a pár hama­rosan egy csapat lesz. Az okta­tás része az ön- és társismeret, a személyiségek összecsiszo­­lása, kommunikáció egy kap­csolatban, konfliktuskezelés a mindennapokban, a férj-fe­leség szerepe, illetve az érzel­mek kifejezése. Ezek azok a té­mák melyek, ha csak érintőle­gesen is, de szóba kerülnek az oktatás során, mondta a plé­bános. Kürtösi Krisztián bátaszéki plé­bános Fotó: Makovics Kornél Az idei téma volt: nemzeti emlékezet a magyar költészetben Jól szerepeltek a gimnazisták BÁTASZÉK Megyei szavaló­­versenyt rendeztek Bátaszé­ken, immár harmincadszor a gimnáziumban. Horváth Já­­nosné pedagógus, a rendez­vény szervezője elmondta, a hagyományos Géza-napi me­gyei szavalóversenyen a téma­­választással a névadó, II. Gé­za király emlékének adóztak, aki 875 évvel ezelőtt (1142- ben) alapította Cikádor tele­pülésen (a mai Bátaszéken) a cisztercita apátságot. A ver­seny témája volt: „Múltidézés - nemzeti emlékezet a magyar költészetben”. A megye 4 gim­náziumából - a bonyhádi Pe­tőfiből, a szekszárdi I. Bélá-A zsűri elnöke, Csötönyi László és a győztes, Szabó Bálint Fotó: TN ból, a dombóvári Illyés Gyu­lából, és a házigazda II. Gézá­ból - 12 versenyző vett részt a megmérettetésen. Végeredmény: 1. helye­zett: Szabó Bálint (Bátaszék), II. helyezett Fafka Borbá­la (Bonyhád), két III. helyezett lett: Schwara Anna (Bonyhád), Göbl Gabriella ( Bátaszék). Két különdíjat is kiosztott a zsűri: Auth Zseraldin (Szek­­szárd), Illés Imola (Bátaszék). A közönségdíjat, amelyet Ba­log Viktor emlékdíjnak is ne­veznek, a tragikusan elhunyt egykori II. Gézás diák emléké­re, Schwara Anna (Bonyhád) kapta. M. I. Kiépülhet a jégkárt elhárító rendszer TOLNA megye-Magyarország Várhatóan jövő májusra ké­szülhet el az országos hatókö­rű jégelhárító rendszer, mely jelenleg csak három megyé­ben, Baranyában, Somogybán és Tolnában működik. A meg­valósításra a Nemzeti Agrár­­gazdasági Kamara pályázatot ad be. A több uniós országban már jól működő talajgenerá­toros megoldással ezüst-jodi­­dot párologtatnak a levegőbe. Az adott terület fölé érkező zi­vatarfelhők felfelé áramló lég­mozgást indukálnak, mint­egy fölszippantják a levegőbe juttatott parányi ezüst-jodid kristályokat. A lényeg, hogy ezáltal a felhőben lebegő víz­­cseppek nem nagy jégdara­bokká fagynak össze, hanem sok kisebb jégszem keletke­zik, amelyek lassabban esnek lefelé. Az alsóbb, melegebb légrétegeken áthaladva az ol­vadás nyomán tovább csök­ken a méretük, akár teljesen el is olvadhatnak, mire elérik a földfelszínt. A rendszer nem csak a mezőgazdaságnak elő­nyös, de sok más területen is eredményes és hasznos lehet. A NAK pályázatához a Nefe­­la, a jelenleg működő egyetlen hazai jégesőelhárítási egyesü­let is segítséget nyújt. NI. I.

Next

/
Thumbnails
Contents