Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-24 / 47. szám

2017. FEBRUÁR 24., PÉNTEK A törvény végrehajtási rendelete még nem jelent meg Vadászterületek: húsz évre szerződtek Tolna megyében 67 vadászterület van, háromnál még folyik a pereskedés Fotó: Mártonfai Dénes Sok harc, egyeztetés előz­te meg a vadásztársaságok és a földtulajdonosok kö­zötti egyezséget. A megyé­ben több olyan terület volt, melyre több vadásztársa­ság is igényt tartott. Mára a legtöbb helyen megszü­letett az egyezség. Márci­us 1-től húsz éven keresz­tül használhatják a vadász­­társaságok a megszerzett földterületet. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE - A megyében korábban 65 vadászterület volt, mára kettővel több lett, úgy, hogy több területet össze is vontak, illetve több helyen szét is szakadtak a régi va­dásztársaságok - mondta Ki­rály István, a megyei vadász­kamara titkára. - A 67 terü­letből 5 az állami erdőgazda­ságé, 1 pedig a Dalmand Zrt. földtulajdonosi területe. Há­rom helyen még folyik a pe­res eljárás, a bíróságon múlik, hogy mikor lesz végük. Eze­ken a területeken a bejegyzett vadászatra jogosult gyakorolja a vadgazdálkodási feladatot - mondta a megyei titkár. Tájegységi gazdálkodás A törvényalkotók a tájegy­ségi gazdálkodásban látják a vadállomány megóvását. Or­szágosan 52 tájegység került kialakításra, melyből három esik Tolna megyére. Minden egységnek egy fővadásza lesz, aki a minisztérium állomá­nyához tartozik, a fenntart­ható és szakszerű vadgazdál­kodással és vadvédelemmel kapcsolatos feladatokat látja el. Ugyanakkor a végrehajtási rendelet még nem jelent meg, így több apró részlet nem vilá­gos, tette hozzá a szakember. Peren kívül megegyeztek A megye egyik kritikus pontja Bátaszék volt, itt két vadásztársaság harcolt a te­rületekért, végül meg tudtak egyezni egymással peren kí­vül, mondta Molnár István vadász, aki egyben a földtu­lajdonosi közösség elnöke is. Az egyik vadásztársaságnak 3500 hektár körüli, a másik­nak - itt vadászik Molnár Ist­ván is - közel 6000 hektár te­rület jutott. A másik helyen is új vezetés van, így bíznak benne, hogy a vadásztanyáról is meg tudnak egyezni, mond­ta Molnár István, aki hozzátet-Szorosabb együttműködést vár el a törvény a vadásztár­saságok és a gazdák között. Már nem csak a vadásztársa­ság kötelessége a vadkár csök­kentése, korábban a társa­ság viselte a kárt 95:5 száza­lék arányban. Az új szabály 5 helyett 10 százalékban húzza meg a határt, azaz a vadász­­társaság csak az efölötti kárt köteles megosztani a gazdá­val. Amennyiben bármelyik fél a törvényben előírt kötelezett­te, ha sikerül, akkor elállnak a kártérítéstől.- A mi vadásztársasá­gunk neve Keskenyi Földtu­lajdonosi Vadásztársaság, és ahogy a név is jelzi, a tagok közül a többség helybeli föld­­tulajdonos - mondta Molnár István. Ebben a vadásztár­saságban közel 50 tag van. Vadban bővelkedő a terüle­tük, van itt vaddisznó, gím- és dámszarvas, fácán, nyúl. Az őzállományt viszont erő­síteni kell. ségét nem teljesíti, a kárt teljes mértékben köteles lesz viselni. A vadgazdálkodási és vadvé­delmi bírságok szigorításáról is rendelkezik a törvény: ötszörös, tízszeres emelkedésekről hal­lani, de ennek részleteit majd a végrehajtási rendelet szabá­lyozza. A trófeás vadak bírálata esetén tíz év után újra alkalma­zásra kerül a mínusz pontozás, ami azt jelenti, hogy hibás kilö­vés esetén pénzbírsággal sújt­ható a vadásztársaság. Megkötötték a szerződéseket Dr. Berta Attila, az Alsóná­­nai Nimród Vadásztársaság elnöke is örömmel konstatál­ta, hogy húsz évre megkötöt­ték a szerződést a földtulaj­donosokkal, ebben szerepel, hogy évente 150 forintot fizet­nek hektáronként a gazdák­nak. Mivel a területük 3343 hektárnyi, így csak a bérleti díj közel fél millió forint, amit ki kell gazdálkodniuk. Vad­kárral is kalkulálnak, ami a vadgazdálkodás költségeivel együtt évente 10-11 millió fo­rint, amit elő kell teremteni­ük. Az elnök szerint ez tagi be­fizetésekből, bérvadászatból, a trófeás vadászat értékesíté­séből, valamint a vadhús ér­tékesítéséből finanszírozható. A vadásztársaságuk saját hű­tőkapacitással is rendelkezik, ahol a vadhúst tárolni tudják, a közel hatmillió forintos be­ruházást teljes mértékben pá­lyázati pénzből tudták megol­dani. Úgy kalkulálnak, hogy éves szinten 30 embernek biz­tosítanak vadászati lehetősé­get, mondta dr. Berta Attila. Márciustól szigorúbbak a bírságok MEGYEI KORKÉP Kor és anyaság Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu © A Van, aki szerint az életkor csak egy szám. Le is szögez­ném gyorsan, hogy ezzel azért nem értek teljesen egyet. Annak az ismerősnek a felháborodását mégis helyén­valónak tartom, aki ezelőtt három és fél évtizede életet adott gyermekének, és akinek, mivel félúton volt a harmincadik és negyvenedik életéve között, azt írták a lázlapjára, hogy „idős anya”. Ma teljesen megszokott, ha egy nő a harmincas éveiben vállalja első gyermekét. Extrém esetek is előfordulnak, mostanában bel- és külho­ni hírek is érkeztek ötvenes, hatvanas kismamákról. A ne­­ten olvastam egy összeállítást azokról az anyukákról, akik bőven nagymama korukban vállaltak gyermeket. Van kö­zöttük, aki elmúlt hetven, a férje nyolcvan felé ballag, és az egész életükben hőn áhí­tott apróságot vehették végre a kezükbe. Egy másik esetben a kisbaba a tizenegyedik cse­mete a családban, a szülőknek több unokájuk, dédunokájuk is van. Ami közös ezekben az asszonyokban: bíznak abban, hogy fel tudják nevelni a csöppségeket, és hisznek benne, hogy ha Isten elég erőt adott nekik ahhoz, hogy életet adjanak, akkor erőt ad a továbbiakhoz is. Egy biztos, a már mászó, mindent lerámoló, majd apró lá­baikat hihetetlen gyorsasággal kapkodó gyerekekhez kell az energia, és ha tényleg megadatik ezeknek a családoknak a cso­da, akkor a szülők fittségben felvehetik a versenyt a mai har­mincasokkal, negyvenesekkel. Bíznak abban, hogy fel tudják majd nevelni a csöppségeket Részeg verekedés miatt ítélték el SZEKSZÁRD Egy év hat hónap börtönbüntetésre ítélt a Szek­szárdi Járásbíróság egy 34 éves vádlottat súlyos testi sér­tés miatt. A kiszabott szabad­ságvesztés végrehajtását a bí­róság három év próbaidőre fel­függesztette. Ha szabadság­­vesztés végrehajtására mégis sor kerülne, mert a vádlott a próbaidő alatt újabb bűncse­lekményt követne el, akkor a bünte­tés kétharmad ré­szének a letöltése urán bocsátható feltételes szabad­ságra. Az ítélet jog­erős. Mint oly sok esetben ebben az ügyben is az alkohol ját­szotta a főszerepet. A mun­kahellyel rendelkező, büntet­len előéletű vádlott tavaly no­vember elsején éjjel fél négy körül a belváros kellős köze­pén, a Garay téren erősen it­tas állapotban belekötött egy másik férfiba, majd szóváltás közben kétszer ököllel arcul ütötte. Az ütések következté­ben a sértett egyik bal felső fogának ficamát és gyökérvég­­törését szenvedte el. Egy má­sik fogának a gyökere is eltö­rött. Ugyancsak kimozdult ar­cának jobb oldalán két foga, és kitörtek a fogmedernyúlvá­nyok vékony csont­részei is. A sérülé­sek nyolc napon túl gyógyultak, de maradandó fogya­tékosság nem volt megállapítható. A helyreállító fogá­szati kezelés azon­ban hosszú időt vesz igénybe. A sértett kérte a gyógykeze­lés költségeinek a megtérítést. Ennek pontos összege az íté­let meghozatalakor még volt ismert, ennek tisztázása vi­szont a büntetőeljárás elhúzó­dását eredményezte volna. A sértett végső soron polgári pe­res úton érvényesítheti a keze­lés költségeit. 1.1. A helyreállí­tó fogászati kezelés hosz­­szú ideig tart, fájdalmas és drága Együttműködés a fiatalok és az idősek között HARC A generációk közötti együttműködést szolgálja az a hároméves program, mely vár­hatóan márciusban kezdődik. Mint azt Rikker Anita Már­ta közművelődési referenstől megtudtuk, a Falunk Értékőr­ző Közhasznú Egyesülete pá­lyázott az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, és 22 mil­lió forint támogatást kap. A Társadalmi szerepvállalás erő­sítése a közösségek fejlesztésé­ben pályázatban azt tűzték ki célul, hogy időseknek és fiata­loknak, harciaknak és fácán­­kertieknek szerveznek közös programokat, előadásokat, tré­ningeket. B. K. Ezúttal három kategóriába sorolták a képeket a nagyszámú nevezés miatt Évről évre nő a pályázat színvonala PAKS Háromszázötven fotó ér­kezett be az MVM Paksi Atom­erőmű Zrt. „Ti fotóitok” pályá­zatára az elmúlt fél évben. Eb­ből nyolcnak a készítője kapott tegnap díjat. 2014 óta hirdeti meg ebben a formában fotópá­lyázatát az atomerőmű. Ez volt az első alkalom, hogy három kategóriába sorolták a képe­ket a nagyszámú nevezés mi­att. Az ország minden szegleté­be eljutott a felhívás, mondta el Vincze Bálint zsűrielnök, aki arra is kitért, hogy évről évre nő a pályázat színvonala. A fo­tókat az atomerőmű saját kom­munikációjában felhasználja, de a pályázat célja az is, hogy Molnár Roberta a kislányáról készítette a nyertes fotót. Mellette Vincze Bálint A szerző felvétele a közösségi médiában meglévő táborát erősítse az erőmű. Tárgyjutalmat kaptak kate­góriánként a „dobogósok”, il­letve az, akinek a fotója a leg­több szavazatot kapta. Termé­szet kategóriában Szabados Ti­bor, Tóth Melinda és Lencsés János sorrend alakult ki, Wall­­ner Dénes pedig közönségdí­jat kapott. Energikus témában Lukács Klaudia első, Sitke Gá­bor második díjat vehetett át, a közönségdíjat Barta Klára nyerte el. Emberábrázolásban Molnár Roberta, Márkus Regi­na és Federico Apuzzo a zsűri, Gerzsei Andrea a közönség dí­ját vehette át. Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents