Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)

2017-02-21 / 44. szám

2017. FEBRUAR 21., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Autistáknak akarnak fejlesztő központot kialakítani Lehetnek zsenik is vagy fogyatékkal élők Janoh Mónika (balra) tartott előadást, mellette Asztalosné Marosi Mariann Fotó: Mártonfai Dénes Egynapos tréninget tartot­tak pedagógusoknak, szülők­nek arról, hogyan jutalmaz­zák az autizmussal élő gyer­meket, felnőttet, ha valamit szeretnének megtanítani ne­kik. A rendezvényt az Esőma­nók Tolna Megyei Autistá­­kért Egyesület szervezte. Maut hner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu SZEKSZÄRD Gyakran felme­rül a kérdés a szülőkben, pe­dagógusokban, hogy egy au­tizmussal élő gyermeket, fel­nőttet kell-e jutalmazni? Az előadó, Janoch Mónika, az Au­­tizmus Alapítvány munkatár­sa, az ELTE gyógypedagógi­ai főiskola oktatója azt mond­ta, jutalmazni kell, de mindig konkrétan fogalmazzuk meg (a szülő vagy a pedagógus), hogy mit kérünk cserébe. Szó esett arról, hány féle jutalom lehet a tárgyakon kívül, példá­ul valakinek a társasága, egy tevékenységbe való bekapcso­lódás és még számtalan más. Nincs két egyforma autista Szekszárdon és környékén körülbelül hatvan érintett család lehet, ahol autista gyer­meket nevelnek. A szám nem pontos, hiszen vannak szü­lők, akik megpróbálják eltit­kolni, ha panasz van az isko­lában, óvodában, inkább ma­gatartásbeli gondokra fogják a gyermek viselkedését. Ter­mészetesen az autizmus sú­lyossága személyenként válto­zó lehet, de minden esetben az a cél, hogy napi szinten elbol­doguljon a gyermek vagy a fel­nőtt, de a szülőre való rászo­­rulás általában egy életen ke­resztül tart, mondta Asztalos­né Marosi Mariann gyógype­dagógus, a megyei egyesület vezetőségi tagja. Az Esőma­nók Egyesület 2010-ben ala­kult. Céljuk az autizmussal élő gyermekeket nevelő csa­ládok érdekvédelme, szakmai segítése az oktatás-nevelés, életvezetés területén. Van, aki rendes iskolába jár Az autizmus olyan állapot, mely eltérő fejlődéshez vezet. A napjainkban használt hi­vatalos kifejezés: autizmus spektrumzavar. A spektrum szó arra utal, hogy az autiz­­musnak számtalan megjele­nési formája van. Ezt megerő­sítette Asztalosné Marosi Ma­riann is, aki azt mondta, nincs két egyforma autista. Az Eső­manók Egyesület éppen ezért minden évben szakmai tájé­koztatót szervez szülőknek és A szekszárdi önkormányzat fel­ajánlott az egyesület részére a Rákóczi utcában egy épületet. Itt alakítanának ki egy fejlesztőköz­pontot és nappali ellátót. Az épü­let nincs jó állapotban, hiszen nem fűthető, beázik és az elekt­romos rendszer sem működik, mondta Vizdár-Lőczi Gizella, de így is nagyon hálásak az önkor­mányzatnak. Legalább 20 millió forint kellene ahhoz, hogy a fel­újítást megoldják. A tervek már elkészültek, engedélyezés előtt pedagógusoknak. Több olyan tagja van az egyesületnek, akik autizmus-specifikus is­meretterjesztést vállalnak mentorszülőként. Akadnak olyan autista gyerekek, akik képesek helytállni az oktatá­si intézmények valamelyiké­ben, ám sokszor előfordul az is, hogy a szülőnek más meg­oldást kell keresnie. Védett csoport Van olyan intézmény Szek­szárdon, amely befogadja az állnak. Minden vállalkozót, jóér­zésű segítőt arra kémek, ami­vel csak tudnak, segítsék őket, hogy az épület minél előtt telje­síteni tudja a célját. A nappali el­látó nem csak a gyermekek, ha­nem felnőtt autisták előtt is nyit­va áll majd. Több jótékonysá­gi célú rendezvényt szerveznek, ezek bevételei mind a Rákóczi úti ingatlan felújítását szolgálják, ilyen lesz az április 8-án tartandó Esőmanók Esőmenők jótékony­­sági futás és kerékpározás is. autistákat, de sokszor nem válnak be a hagyományos pe­dagógiai módszerek, ezért ma­gántanulóként kell tanulnia a gyereknek, ami nem igazán jó megoldás, mondta Vizdár-Lő­czi Gizella, a megyei egyesü­let egyik vezetőségi tagja. A gyermeknek ugyanis fontos volna az iskola adta szociális környezet, emellett, ha az au­tista gyermek magántanuló, akkor az egyik szülőnek álta­lában otthon kell vele marad­ni, amely hosszú távon akár megélhetési gondokhoz is ve­zethet. Erőteljesen lobbizunk azért, hogy a térségben meg­oldjuk az oktatási elakadást. Célunk, hogy az adott oktatá­si intézményben legyen egy védett csoport, szakembe­rekkel - tette hozzá. Az au­tizmus spektrumzavar tüne­tei egyébként már egész ko­rán jelentkezhetnek, de vizs­gálattal legkorábban másfél éves kor után lehet felismer­ni (pl. szemmozgás-követéses vizsgálatokkal), bár a diagnó­zist három éves kor előtt nem szokták megadni. Az épület megvan, de rendbe kell hozni Senki sem tökéletes Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu A legcsodálatosabb érzés a világon az, ha az ember szü­lővé válik. Minél többet kell rá várni, annál türelmet­lenebbül szeretnénk átélni a csodát. Talán ekkor még fel sem merül bennünk, mi lesz, ha a születendő gyermek nem lesz tökéletes, pontosabban, valamilyen fogyatékkal jön a világra. Esetleg Down-kóros vagy autista lesz, de sokféle fo­gyatékosság létezik. Van, amit - például az autizmust - csak később, egy-két éves kor körül veszi észre a szülő. A csaló­dottságot, a kétségbeesést, a „mi lesz ezután?” érzést, mi kí­vülállók, talán el sem tudjuk képzelni. Tiszta szívemből csodálom azokat a szülőket, akik képe­sek talpon maradni, nem ad­ják fel, és azon törik a fejü­ket, hogyan lehetne elfogad­­hatóbbá tenni gyermekeik és a hozzájuk hasonlók életét. A napokban ismertem meg egy édesanyát, aki három autista gyermeket nevel. A legnagyobb most 15 éves, és miután a leg­kisebbnél - aki 4 éves - pár hónapja állapították meg, hogy autista, akkor jött rá, hogy a két nagyobbnál is ez lehet a baj. A gyerekek amúgy okosak, a legnagyobb négy nyelven be­szél és olvas. Az életüket a szülők azóta átszervezték, a gyere­keket speciális pedagógushoz hordják, leginkább viselkedési gondjaik vannak. Az édesanya nem sírt, nem dühöngött, ami­kor a diagnózist megtudta, pedig nem érzéketlen típus. Neki ezt osztotta az élet, ezt a feladatot kell megoldania - mondta. És csendben hozzátette: amúgy meg senki sem tökéletes. A szeretteinket a hibáikkal együtt kell elfogadni. Neki ezt osztot­ta az élet, ezt kell megoldania A Zöld óvoda címet nyerték el BÁTA Elnyerte a Zöld óvoda cí­met a bátai Pitypang Óvoda és Bölcsőde, tájékoztatta la­punkat Dömötörné Horváth Mária, az intézmény vezető­je. A bátai bölcsőde a múlt év októberétől fogadja a ki­csiket, 12 gyerkőcnek van itt hely, és úgy tűnik, hamaro­san meg is telik a csoport. Az intézmény vezetője elmondta, a kormány január­tól tette kötelezővé a településenkén­ti bölcsődék meg­nyitását, erre tá­mogatást is adnak, ők pedig elébe mentek ennek az elvárásnak azzal, hogy már az elmúlt évben kialakították a személyi és a tárgyi feltéte­leket. Tavaly áprilisban pályáztak a Zöld óvoda címre, amit sike­rült is elnyerniük. Az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma és a Földműve­lésügyi Minisztérium közö­a bátaiak sen írta ki a pályázatot. A cél: a gyerekeket megtanítani a természet és a környezet vé­delmére, a környezettudatos szemléletre. A bátai óvodá­ban és bölcsődében arra ne­velik a kicsiket, hogy véde­ni és ápolni kell a környeze­tet, ilyen jellegű programo­kat szerveznek fo­lyamatosan, er­re alkalmasak a „zöld hetek”, illet­ve a Makk Mar­­ci-programok, ez utóbbi az egészsé­ges ételek készíté­sét is segíti. Dömötörné Hor­váth Mária elmondta, több olyan zöld programot is szer­veznek rendszeresen, aho­vá a szülőket is meghívják. A Zöld óvoda címet a bátaiak 2019. decemberéig használ­hatják, ezt követően pedig is­mét megpályázhatják. Ha ak­kor is elnyerik, akkortól vi­selhetik az Örökös zöld óvoda címet. M. I. AGemencbe is sokat kirán­dulnak a ki­csik, szüleik­kel és az óvó­nénikkel Zsigmond-kor: végvárak és az első egyetem BÁTASZÉK Hétfőn folytatódott a „Történelem emberközelben” című Tudományos Diákköri előadássorozat a II. Géza Gim­náziumban. Az előadó ezút­tal is Sümegi József, az intéz­mény igazgatója, történelem­­tanár volt, a téma pedig: Kul­túra, művelődés és életmód a Zsigmond-kori Magyarorszá­gon. Zsigmond magyar, né­met és cseh király, német-ró­mai császár, a késő középko­ri Európa egyik legjelentő­sebb uralkodója volt. Magyar királyként a végvárrendszer kiépítésével, az első egyetem megnyitásával írta be magát a történelembe. M. I. Az oktatási intézmény ebben a tanévben kapta meg az Ökoiskola címet Öko-jelmezek az őcsényi farsangon ŐCSÉNY Zsúfolásig telt jelme­zesekkel és vendégekkel az őcsényi közösségi ház, ahol a napokban tartotta az iskola hagyományos farsangi bálját. Mint azt Mihályka-Dani Ildi­kótól megtudtuk, a pedagógu­sok és a szülői munkaközös­ség együtt szervezte a rendez­vényt a gyerekeknek. A peda­gógus tájékoztatása szerint a bált a harmadik osztályo­sok karneváli hangulatot idé­ző tánca nyitotta Lovasné Ba­kó Lívia és Tóth Eszter irányí­tásával, a gyerekek produkci­óját nagy tapssal jutalmazta a közönség. A kicsik és nagyob­bak is sok ötletes jelmezt öl­töttek magukra, így a szülők­ből álló zsűrinek nehéz fel­adata volt. A szülők és a támogatók fel­ajánlásainak köszönhetően értékes ajándékok vártak a díjazottakra, de a tombolasor­soláson is száznál több nye­remény talált gazdára. Mivel az oktatási intézmény ebben a tanévben elnyerte az Öko­iskola címet, a farsangi bál az öko-programjában is he­lyet kapott. Meglepetésként különdíjjal jutalmazták a leg­jobb öko-jelmezt, amelyet az újrahasznosítás, környezettu­datosság szempontjainak leg­inkább megfelelt. B. K. Sok ötletes jelmezt vonultattak fel a gyerekek Fotó: Mihályka-Dani Ildikó

Next

/
Thumbnails
Contents