Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-13 / 37. szám
2017. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ GAZDASÁG - BELFÖLD y Adatvédelem: a magyar vállalkozások az élbolyban Kevesebb dolgozóra egyre több inaktív idős ember jut Fenntartható-e az állami nyugdíjrendszer? f Ü H H h ázs I * I ff.....Ljl... i ulüI- ■ Egyre többen várakoznak a nyugdíjfolyósító ügyfélszolgálatán. Megdolgoztak az időskori járandóságért Fotó: MW Az egy nyugdíjasra eső aktív dolgozók arányát tekintve sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolnánk. A szakemberek több megoldást is felvázolnak a fenntarthatónak vélt állami nyugdíjrendszer működéséhez. Tarnóczy Orsolya orsolya.tarnoczy@mediaworks.hu BUDAPEST A magyar lakosság 60 százaléka nem tartja fenntarthatónak az állami nyugdíjrendszert - derült ki a Magyar Biztosítók Szövetsége megbízásából a Századvég Alapítvány által készített kutatásból. A témával kapcsolatban Szabó László, a Concorde Alapkezelő elnöke írásban osztotta meg véleményét az Alapblogon: szerinte Európában egyre több nyugdíjas párt fog létrejönni egyetlen céllal: az elfogadható mértékű nyugdíj biztosítására. Szerinte nem tűnik logikátlannak egy olyan helyzet, amikor közvetve a nyugdíjas szavazók dönthetik el, mennyi adót fizessenek az aktív dolgozók. Kábái Tibor, a most megalakult Nyugdíjaspárt 50+ elnöke Szabó László felvetéseire így reagált: „Ha a mindenkori járulékok fedezik a kifizetéseket, akkor tulajdonképpen rendben van, a nyugdíjrendszer még húsz évig fenntartható, nem kell hozzányúlni, legfeljebb korrigálni. A Nyugdíjaspárt 50+ állítása az, hogy a rendszernek nemcsak hogy fenntarthatónak kell lennie, hanem megfelelőnek is. A KSH adatai szerint az idős emberek száma hazánkban folyamatosan növekszik, az ellátottak háromnegyede öregségi nyugdíjban részesül, a második leggyakrabban folyósított ellátást a megváltozott munkaképességűek kapják, tavaly 376 ezer fő. Kábái Tibor szerint az azonnali tüneti kezelés egyik eszköze az alapnyugdíj bevezetése és a minimálnyugdíj felemelése lenne. Az alapnyugdíj mértékét havi 40 ezer forintban állapította meg, forrása pedig az állami költségvetésből valósulhatna meg. Erre minden 65 év feletti magyar állampolgár jogosult lehet, aki legalább negyven éve Magyarországon lakik és bejelentett munkával rendelkezik. A jelenlegi 2,5 millió jogosulttal számolva ez nagyjából 1200 milliárd forintot tenne ki évente. Erre épülhet a munkanyugdíj, amelyet változatlanul a befizetett járulékok és szolgálati idő alapján állapítanának meg, forrása tehát továbbra is a járulékbefizetés. Nézete szerint ehhez a 2008 óta változatlan nyugdíjminimumot, a 28 500 forintot 50 000 forintra kellene felemelni. Holtzer Péter szakértő szerint a jövőben csak akkor lesznek nyugdíjak, ha vannak aktívak, van gazdasági növekedés, foglalkoztatás és növekvő bérek. „Egyébként kétféle országban, térségben égető kevésbé a probléma: a szupergazdagoknál (Norvégia), ahol még nagyon sokáig tartanak a tartalékok, és azoknál, ahol hagyományosan nem volt és nem is lett az államnak enynyire kiszorító szerepe (Délkelet-Ázsia, Új-Zéland). Mindenütt máshol a fő kérdés nem is az, hogy nem sejtjük a megoldás irányát, hanem hogy mégis hogyan is lehetne eljutni A.-ból B.-be” - tette hozzá. BUDAPEST Nagy küzdelmet folytat a vállalkozások többsége azért, hogy megtalálja a megfelelő választ az adatkezelés és -védelem terén az újabb és újabb kihívásokra. A Iron Mountain piacvezető iratkezelő vállalat és a PricewaterhouseCoopers (PwC) a kkv-k európai piacán részletes kutatást készített, amely egy öszszetett adatkezelési-kockázati indexet is tartalmaz. A megkérdezettek 68 százaléka véli úgy, hogy az információkkal való felelős bánásmód elősegíti az üzleti sikerek elérését, és a többség mára felismerte, az információ értékes vagyoneleme minden társaságnak. Miközben a kkv-k 78 százaléka gondolja úgy, hogy mindent meg kell tenni az adathalász támadások megelőzéséért, 47 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a menedzsment nem tartja fontosnak az adatvédelmet. A kutatás számszerűsíti, milyen károkat okozhat a gyenge adatkezelés. A vizsgált vállalatokat ért adattámadások tetemes veszteségeket okoztak az érintett vállalkozásoknak. A felmérésben a holland és a magyar vállalatok érték el a legmagasabb átlagpontszámot 62,4, illetve 61 ponttal. Mint ahogy Szakonyi András, az Iron Mountain Kelet- és Észak-Európáért felelős alelnöke lapunknak elmondta, a magyar kkv-k a legnagyobb előrelépést a dokumentummenedzsment területén, az alkalmazottak képzésére vonatkozó intézkedésekkel és a velük folytatott kommunikációban érték el. ló fényt vet ránk, hogy Magyarország ebben a kutatásban olyan gazdasági nagyhatalmakat előz meg, mint Németország, Anglia vagy Franciaország. MW Nem, vagy csak alig-alig takarítunk meg öreg napjainkra Az Union Biztosító január végi felméréséből kiderül, hogy a lakosság 60 százaléka egyáltalán nem tesz félre, nem takarít meg öregkorára, 67 százalékuknak gyakorlatilag semmilyen nyugdíjcélú félretett pénze nincs. A megkérdezettek 40 százaléka arra számít, hogy nyugdíjként a fizetésének kevesebb, mint felét kapja majd kézhez, és mellette dolgoznia kell. Sőt, a mostani negyvenesek úgy kalkulálnak, hogy amíg csak élnek, dolgozni fognak. A többség nehezen igazodik el a különféle nyugdíjcélú megtakarítások között, 42 százalékuk azzal sincs tisztában, hogy az állam évi 130-150 ezer, de együttesen maximum 280 ezer forinttal járul hozzá a nyugdíjbiztosításokhoz vagy az önkéntes pénztári befizetésekhez. Lázár azt ígéri, március végéig minden EU-pályázatot kiírnak Döntő a versenyképesség Emelték a béreket a felsőoktatásban BUDAPEST A Miniszterelnökséget vezető miniszter értékelése szerint Magyarország sereghajtóból az élre tört az európai uniós források kezelésében a pályázatok kiírását, a szerződéskötéseket és a kifizetéseket tekintve. Lázár János a közrádiók vasárnapi interjújában hazánkat a 2014- 2020 közötti uniós fejlesztési időszak nyertesének nevezte. Kifejtette: a kormány tervei szerint március 31-éig minden pályázatot kiírnak, és az idén az összes kiírt, azaz 9 ezer milliárd forintnyi megpályáztatott forrásból 2200-2700 milliárd forintot akarnak fejlesztésre fordítani, 2018. március 31-éig pedig az összes pénzt elköltenék. Ezt az ütemtervet azzal indokolta, hogy ebből a pénzből növelni kell az ország versenyképességét, mert ezekben az években dől el, hogy a magyar gazdaság meg tud-e állni a saját lábán 2020 után is. Másrészt „a pénzt el kell költeni”. Az előző, 2007-2013 közötti ciklusban az a veszély fenyegette a magyar gazdaságot, hogy az őt megillető keret több mint felét elveszíti. Végül sikerült a teljes összeg 110 százalékát lehívni Brüsszelből. Lázár kifejtette: a kormány mindent megtesz, hogy a forrásokhoz minél könnyebben juthasanak hozzá a vállalkozók, ennek egyik „látványos eszköze” az előleglehívás biztosítása, ezt a magyar megoldási javaslatot Brüsszel is elfogadta. Az átláthatóság érdekében pedig visszaszorítják a pályázatíró cégeket. „Fekete bárányok Lázár: Utolsókból elsők... Fotó: MTI voltunk 2013-2014-ben Brüszszelben a források kifizetésénél, mondván, nem működik az intézményrendszer. Ehhez képest most az élbolyba tartozunk” - mondta. Az EU-ban Magyarország az első négyben van a kiírt pályázatok, a megkötött szerződések és a kifizetések ütemét illetően. Az előző ciklusban 3800 milliárd forint került a mezőgazdaságba, a termésátlag, a hatékonyság azonban nem nőtt érdemben, holott Lázár szerint az agrárium is fontos gazdaságfejlesztési terep. MW BUDAPEST Idén 5 százalékkal nőtt a felsőoktatásban dolgozó oktatók-kutatók bére, az érintettek a napokban kapták meg magasabb fizetésüket - mondta az Emmi parlamenti államtitkára vasárnap. Rétvári Bence felidézte, hogy a tavaly januárban kezdődött béremelés 15 százalékos illetmény növekedést hozott. Jövőre újabb 5 százalékos emelés lesz. Egy egyetemi tanár 437 ezer forintot keresett, ez tavaly 503 ezerre, idén januártól 528 ezerre nőtt, jövőre pedig 554 ezerre ugrik. Míg egy adjunktus a program előtt 218 ezer forintot kapott, tavaly már 251 ezret, idéntől 264 ezret, és ez jövőre 277 ezerre nő. A tanársegédek mintegy 175 ezer forintos fizetése tavaly 201 ezerre, idén 211 ezerre módosult, jövőre pedig 221 ezer lesz. Minőségi, versenyképes felsőoktatás csupán jól megfizetett dolgozókkal képzelhető el; a cél az, hogy Magyarország erősödését ebben a szektorban is megtapasztalják - jegyezte meg Rétvári. Nemcsak a 14 ezer oktató-kutató bérét emelték, hanem azt is biztosították, hogy senki se keressen 150 ezer forint alatt a felsőoktatásban. 2010 előtt a forráskivonások következtében nehéz helyzetbe került a szektor, sokakat a létbizonytalanság, a motiválatlanság jellemzett. Az adósságokat eredményező PPP-konstrukciók jó részének tavaly decemberi kiváltásával és a kancelláriarendszerrel azonban a kormány megteremtette a stabil gazdálkodás alapjait - hangoztatta Rétvári Bence. Hozzáfűzte: a stabil gazdálkodáshoz többlettámogatásokat is adtak. Példaként a struktúraváltási alapot említette, amely milliárdokkal segítette, hogy az intézmények módosítsák az adósságot termelő egységeiket, folyamataikat. MTl/MW OPTEN: sokat kell még javítani a hatékonyságon Az egyik GOP-kiírás 1350 nyertes vállalkozásának több mint egynegyede csökkenő árbevételről, 18 százaléka pedig leépítésekről számolt be - írta lapunkhoz eljuttatott közleményében Hantos Zoltán, az OPTEN céginformációs szolgáltató menedzsere. Többek közt az árbevételt is vizsgálták: 2011-et tekintették bázisnak, mert a pályázat benyújtásakor ez volt az utolsó lezárt üzleti év. Ha az akkori adatokat vetjük össze a 2015-ös pénzügyi beszámolók adataival, akkor az látható, hogy 366 olyan vállalkozás van, amelynek a nettó árbevétele a pályázati támogatás ellenére is csökkent a 2011. évihez képest. Ez a nyertes vállalkozások 27,1 százaléka. Összességében a nyertes cégek 2011-ben 1069 milliárd forint árbevételt értek el, ami 2015-ben 1557 milliárd forintra növekedett, tehát a kiválasztott cégek 45,6 százalékos árbevétel növekedést értek el 2011-2015 között, és a létszámot is növelni tudták. Ötszázalékos emelés lesz jövőre is
