Tolnai Népújság, 2017. február (28. évfolyam, 28-50. szám)
2017-02-13 / 37. szám
ft BELFÖLD-KÜLFÖLD 2017. FEBRUÁR 13., HÉTFŐ Do you speak English? - Nem a felsőoktatás az alapfokú nyelvtanulás terepe Három év múlva a középfokú vizsga kötelező lesz A szakmai szervezetek jónak tartják a kormányzati elképzelést, amely kötelező nyelvvizsgához kötné a felsőoktatásba való bejutást. Abban azonban egyetértenek az ombudsmannal, hogy a közoktatásban javítani kell az iskolák felkészültségén. Az új rendelkezés sikeres bevezetése érdekében már most meg kell kezdeni a felkészülést, mert ma még nagyon hullámzó a nyelvoktatás színvonala. Szabó Palócz Attila attila.szabo.palocz@mediaworks.hu BUDAPEST Az alapjogi biztos nem találja kellően előkészítettnek azt a rendelet, amely a felsőoktatásba való bekerülés egyik feltételeként határozza meg a középfokú nyelvvizsgát. Erről Székely László ombudsman beszélt egy hivatalból kezdeményezett átfogó vizsgálatuk nyomán. A kormány 2014 decemberében jelentette be, hogy 2020-tól a felsőoktatásba csak azt vehetik majd fel, aki legalább középfokú, vagyis B2-es szintű nyelvvizsgával rendelkezik. Az ombudsman kifejtette: az új követelmény meghatározásakor a tárca nem vette figyelembe az egyes oktatási szintek egymásra épülésének követelményét, nem biztosította a szükséges felkészülési időt és nem gondoskodott az idegennyelv-oktatás iskolai feltételrendszerének megteremtéséről. „Ha arról beszélünk, jó-e a kormányzat elképzelése, akkor egyértelműen igennel kell válaszolnom, ez ma már egy teljesen reális elvárás” - mondta lapunknak Légrádi Tamás, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke, aki a témára reflektálva két részre bontotta a kérdést. Mint mondta, tarthatatlan az az állapot, hogy az állam úgy finanszírozza a felsőoktatási képzést, hogy utána a haliga-Érdemes ráhajtani a nyelvtanulásra, mert pillanatok alatt elrepül az idő a kitűzött határidőig, 2020-ig Fotó: Imre György Nélkülözhetetlen a nyelvismeret A felsőoktatási felvételi középfokú nyelvvizsgához kötéséhez vonatkozó kérdésre vasárnap Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára elmondta: ötéves felkészülési időt adott a kormányzat, hogy a B2-es szintű nyelvtudás követelmény legyen a felsőoktatási felvételihez. A rendszert ugyanis csupán 2020-tól vezetik be. Tud róla, hogy az ombudsmani jelentés értelmében a középiskolák csak Bl-es szintre juttatják el a diákokat, ezzel együtt hangsúlyozta, a versenyképes tudáshoz elengedhetetlen a nyelvismeret. Azért támogatják jobban a szektort, hogy a nyelvoktatás is hatékonyabb legyen. tók egy része mégsem kaphatja meg a diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt. „A kérdés másik része, hogy nagy valószínűséggel az ombudsmannak is sok tekintetben igaza van, ugyanis nem kiegyensúlyozott, nagyon is hullámzó a nyelvoktatás színvonala a közoktatásban” - mondta lapunknak Légrádi Tamás. A szakmai szövetség elnöke felhívta rá a figyelmet, hogy egy budapesti elit gimnáziumnak a tanulói akár két nyelvvizsgát is megszereznek, mire végeznek, miközben egy szakiskolában vagy egy „kevésbé menő” vidéki iskolában „sokszor motiválatlan tanárokkal folyik a motiválatlan oktatás”, amelynek révén a diákok csak nagyon minimális szintű nyelvtudást szerezhetnek tanulmányaik végére és a nyelvvizsga közelébe sem kerülnek. Az ombudsman nézete szerint egy idegen nyelv elsajátítását elsősorban a személyi és tárgyi feltételek, illetve a megfelelő csoportlétszámok határozzák meg. A nem emelt szintű idegen nyelvi képzésben részt vevő gimnáziumi tanulóktól a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapfokú, vagyis Bl-es, a szakgimnáziumi tanulóktól pedig középfokú idegennyelv-ismeretet várnak el. jelenleg az előbbi tanulóknak mindössze 7,5 százaléka tesz idegen nyelvből - a középfokú nyelvvizsgával egyenértékű - emelt szintű érettségit. Székely László azonban hangsúlyozta, nem egyszerűen oktatásszakmai problémát, hanem szerinte alapjogi aggályokat is felvet, ha az idegen nyelv tanításának komoly iskolai akadályai vannak. Ehhez kapcsolódva pedig kitért arra is, hogy az iskoláknak biztosítaniuk kell a feltételeket ahhoz, hogy a diákok eleget tehessenek a felsőoktatási felvételihez megszabott nyelvvizsga követelményének. A kamara elnöke szerint hiba lenne elhalasztani a határidőt A jövő generáció sikeresélyeit rontaná, ha 2020-tól nem lenne az egyetemre kerülés kötelező feltétele a középfokú nyelvtudás - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a távirati irodának az ombudsman jelentésére reagálva. Kiemelte: nyelvtudás és a digitális ismeret nélkül nem lehet érvényesülni a világban és a munkaerőpiacon sem. Szerinte az ombudsman jelentésében tartalmilag sok helyes megállapítás van, de a végkövetkeztetés hibás: „Valóban, Magyarországon a nyelvtanulás feltételei nem ideálisak, javítani kell az oktatói képességeken, az iskolák felkészültségén, a nyelvtanulás hozzáférési lehetőségén’’, de - mint mondta - mindez nem lehet indok arra, hogy a 2020-as határidőt elcsúsztassák vagy módosítsák, ami nagy visszalépés lenne. „A felsőoktatás nem terepe az alapfokú nyelvtanulásnak, a középfokú nyelvvizsga megszerzésének, nem is igazán tanulnak ott általános nyelvet a hallgatók, hanem inkább szaknyelvet, ami az adott szakhoz kapcsolódik” - mondta lapunk kérdésére Légrádi Tamás, aki hangsúlyozta, a közoktatásban kellene a nyelvet megtanulni - ezt egészítik ki a színvonalas nyelviskolák képzései. A szakmai szövetség elnöke egyetért a Nyelvtudásért Egyesület véleményével, miszerint az egyetemi bejutáshoz szükséges kötelező nyelvvizsga bevezetése előtt nagyon fontos, hogy megismerjük a Idegen nyelvet tanulók (két vagy több idegen nyelvet tanuló 11,-14 éves diákok százalékaránya országonként) 100 98.41 9MÍ 80 ' 100 MW-grafika, forrás: Eurostat Luxemburg Olaszország Románia Eü Ausztria Magyarország 0 20 40 60 jelenlegi tényleges helyzetet, „fel kell mérni, hol tartunk, és hogy mit kellene most tenni ahhoz, hogy 2020-ra működőképessé váljon a rendszer”. Légrádi szerint ez a sikeres bevezetés egyik előfeltétele. A szakember nem számít arra, hogy az intézkedés bevezetése után jelentősen fellendül a nyelviskolák forgalma. Lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett, ez csupán annyiban befolyásolná a helyzetet, hogy „többen jönnének el nyelvvizsgázni még az egyetemi jelentkezés előtt”. AZ ANGOL A LEGMENŐBB Az Eurostat felmérése szerint a legnépszerűbb idegen nyelv az angol, az összes uniós tagországban ezt választják a legtöbben. Utána következik a francia, majd a német, a spanyol, az orosz és az olasz. Magyarországon a 11-14 éves középiskolások 90,2 százaléka tanul egy idegen nyelvet. Az európai uniós statisztika szerint a magyar diákok leginkább az angolt vagy a németet választják. Metróbotrány: a kétes szerződések 2006 előtt köttettek A lopás metodikájának tartják Fának ütközött Beata Szydlo autója BUDAPEST A csalás tankönyvi példájának nevezte a 4-es metró beruházásánál történteket Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője az OLAF jelentése alapján. A 430-450 milliárd forintos beruházás árából eddig 380 milliárdot fizetett ki a főváros. Idén még 20 milliárdot kellene folyósítani, ám ennek a kifizetését felfüggesztik a vizsgálat végéig. A tárcavezető szerint ez a történet a „lopás metodikája”, amit a Siemens, az Alstom a Fővárosi Önkormányzattal, a műszaki ellenőrökkel, tervezőkkel összefogva követtek el az EU és a magyar állam ellen. Az ügy kapcsán a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított, ugyanis az OLAF-jelentésből kitűnik: az EU-s pénzeken kívül a magyar államkasszából folyósított forrásoknál is volt loEz a botrány forrponton lehet a választásokig Fotó: Kuricz Attila lasztások előtt kötötték - mondta el Tarlós István főpolgármester a közrádióban. Egyetlen olyan észrevétel van a jelentésben, amely 2010 utánra vonatkozik, amikor a további korrupciótól tartva a korábbi ellenőrző mérnököt lecserélték. Tarlós szerint elődje, Demszky Gábor a politikai felelősség elől menekül. Vajon miért fogadott ügyvédet, amikor még senki semmivel nem vádolta meg? - kérdezte. A sajtóban is megnevezett balliberális politikusok rendre tagadják érintettségüket és felelősségüket a botrányos ügyben. MW VARSÓ Balesetet szenvedett Beata Szydlo lengyel miniszterelnök, miután péntek este az OswiQcimhez közeli lakhelyére tartott. A kormányfő sofőrje egy Fiat Seicento előzése közben irányváltozásra kényszerült, és a jármű egy út menti fának ütközött. A politikust a baleset után a helyi kórházban megvizsgálták, majd saját kérésére, az orvosokkal való konzultáció után mentőhelikopterrel a varsói katonai kórházba vitték. A lengyel kormány szóvivője azt közölte a Twitter közösségi oldalán, hogy a miniszterelnök állapota stabil, rutinjellegű vizsgá-Beata Szydlo Fotó: AFP latnak vetik még alá. Egyelőre nem dőlt el, hogy a kedden esedékes kormányülést vezetheti-e. Közben a lengyel rendőrség elfogta az előzött autó 21 éves vezetőjét, és az elismerte felelősségét. Közúti baleset okozásával vádolta meg az ügyészség. MW pás. A szabálytalanság megállapítása esetén ezt a pénzt viszsza kell kérnie a kormánynak a fővárostól. A vitatott és legsúlyosabb szerződéseket a 2006-os vá
